Kicsit korábban kellett volna érkezniük, reggel szentelték fel a kápolnát – fogadott minket a beavatottak és az üdvözültek mosolyával az arcán az egyik pályamunkás, amikor megérkeztünk a dunaszerdahelyi MOL Arénába, amelynek a frissen elkészült főlelátóját a helyi csapat, a DAC épp a nagy rivális Slovan Bratislava elleni rangadójával készültek felavatni.
„Volt itt négy pap, még egy szlovák is!” – érkezik még egy mondat.
A gesztus szimbolikus: azokban a napokban, amikor Franciaországban arról döntöttek, hogy eltávolítják a keresztet II. Szent János Pál pápa szobráról, a Csallóközben olyan új futballstadion épült, amelyben egy kis kápolna is áll.
De közel sem csak ezért mondhatjuk, hogy új futballszentély született. Azon túl, hogy az immár csaknem teljesen kész MOL Aréna minden igényt kielégítő, lenyűgöző létesítmény, túlzás nélkül nevezhető szakrálisnak is: valóságos búcsújáró helye lehet a Trianonban szétszabdalt magyarság futballszerető részének.
A helyi hangosbeszélő információja szerint a történelmi Magyarország minden régiója képviseltette magát a mérkőzésen akár szurkolói csoportok, akár politikusok, közéleti szereplők, polgármesterek révén. Az anyaországi közélet prominens személyiségei közül mások mellett Csányi Sándor MLSZ-elnök, Garancsi István, a Videoton elnöke vagy Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is jelen volt, miként Németh Krisztián, a magyar válogatott csatára is feltűnt a VIP-páholyban. |
Bizonyság erre egyebek mellett, hogy a mérkőzés előtti órákban olyan fúvószenekar játszik a stadion melletti szurkolói zónában, amelynek egy gigászi méretű, Marosszék feliratú székely zászlóval törnek utat a tömegben, vagy az, hogy Csíkszeredai Lokálpatrióták feliratú zászlók lobognak a szélben. A bizarr XX. század tökéletes lenyomata domborodik ki előttünk: Romániából érkeznek Szlovákiába szurkolók, hogy a hazai, magyar csapatnak drukkoljanak a korábbi magyar főváros, Pozsony együttese ellen…
Persze, tudjuk, hogy a dunaszerdahelyi futballcsapat – amelynek természetesen nem véletlenül és nem csak azért lett DAC az elterjedt elnevezése, mert a Dunaszerdahelyi AC-nek ez a rövidítése – otthona régóta a hazafias érzelmű magyar drukkerek gyűjtőhelye Kárpát-medence-szerte, gyakran utaznak az anyaországból is szervezett szurkolói csoportok a DAC meccseire, melyeken mindig elhangzik a magyar himnusz, ahol az Ismerős Arcok zenekar Nélküled című, a honfilelket lángra lobbantó slágere immár a hivatalos klubhimnusz, és ahol a magyar zászló be van tiltva, de a hazafias érzelmek áradásának nem lehet gátat szabni.
Nem véletlen, hogy a főtribün avatására épp a pozsonyi Slovan elleni mérkőzésen kerül sor: ennél fontosabb csata nincs errefelé. Kilenc éve annak, hogy a két csapat találkozóján vér áztatta a régi lelátót, és kevés hiányzott a tragédiához: a szlovák rendőrség magyar szurkolók elleni rohamának félszáz sérültje volt, egy fiatalembert pedig újra kellett éleszteni.
Most béke honol a tájon, a Slovan szurkolóit erre a meccsre nem engedték be a korábbi balhék folyományaként. Nyugodtan meg lehet rendezni a szurkolói zónában a sörivóversenyt, zajlik a célba rúgás a tépőzáras labdákkal, szól az ének, pörög a csocsó, szárnyal a jókedv. A felvezetés retorikája azonban nagyon is sejteti, hogy milyen nagy mérkőzés következik telt ház, tízezer néző előtt.
Világi Oszkár, a DAC lokálpatrióta többségi tulajdonosa egy, a Slovan-drukkerek kitiltását rajta számon kérő pozsonyi újságírónak azt válaszolja: „A Slovan foglalkozzon inkább azzal, hogy megtöltse tízezer emberrel a saját stadionját!”
A Slovanba szerződni magyar játékosként a szurkolók szemében főben járó bűn, a Norvégia elleni Eb-pótselejtezős góljáig Priskin Tamásnak sem bocsátotta ezt meg a felvidéki magyarok többsége.
„A DAC igazi profi klubbá vált, és az ifjúságnak is motivációt jelent, hogy tízezer ember előtt tudunk játszani – mondja Világi Oszkár, a DAC többségi tulajdonosa. – Az új stadionban egy esztendeig nem veszítettünk, ez a sorozat legutóbb ugyan megszakadt, ám ha mostantól újabb egy évig nem kapunk ki, azt elfogadom, évente egy vereséggel még tudok élni. Egyre jobb a játékunk, nagyobb a hajtás a meccseinken. A bajnokság első hat csapata között szeretnénk végezni, majd lépésről lépésre haladni. Cél, hogy rövidesen szerepelhessünk az európai kupákban, és én felkészültem már arra is, hogy megszerezzük történetünk első bajnoki címét. A stadionépítés eredeti költségvetésében huszonkét és fél millió euró szerepelt, ezt most értük el, valamennyivel tehát túllépjük, huszonötmillió körüli lehet a végső összeg, de nem bánom, részemről ez rendben van.” |
Most a korábbi ferencvárosi és debreceni csatár, Holman Dávid erősíti a szlovák főváros gárdáját, és népszerűsége a 31. percben sem növekedett, miután egy jobbról beívelt szabadrúgásból gólpasszt adott Filip Holoskónak: a 33 éves pozsonyi jobbszélső szépen emelkedett középen, és a bal alsó sarokba fejelt (0–1).
Pedig addig a hazaiak játszottak jobban, a csapatkapitánynak, Marin Ljubicicnek és Kalmár Zsoltnak is volt egy-egy veszélyes lövése, ám előbbi esetben fölé ment a labda, utóbbinál nagyot védett Dominik Greif kapus.
Holman Dávid aztán néhány perccel később a szívinfarktust is ráhozta a DAC-hívekre, amikor néhány centivel lőtte a labdát a bal kapufa mellé, de a hazaiak is válaszolhattak volna, azonban a 39. percben Lukás Cmelík ajtó-ablak helyzetben mellé fejelt.
A második félidő első perceiben kétszer is egyenlíthetett volna a magyarlakta város csapata, ám előbb Ljubicic lábáról kevéssel mellé pattant a labda, míg Cmelík remek helyzetben a kapusba fejelte azt. A 65. percben viszont már nem volt mese: Eric Davis szöglete után a kapu bal oldalába fejelt Erik Pacinda! (1–1)
És a 83. percben jött a slusszpoén: Kalmár Zsolt ballal 14 méterről laposan kilőtte a bal alsó sarkot (2–1), teljessé téve a magyar ünnepet, merthogy ez lett a végeredmény is!
A dunaszerdahelyieknél Mervó Bence az 58. percben állt be, Vida Kristophert a 71. percben cserélték be.
A gólok
SZLOVÁK BAJNOKSÁG, 15. FORDULÓ – pénteki mérkőzések
DAC Dunaszerdahely–Slovan Bratislava 2–1 (Pacinda 65., Kalmár 83., ill. Holosko 31.)
Tatran Presov–Zemplín Michalovce 1–0
Podbrezová–Trencín 1–8
1. Spartak Trnava | 14 | 12 | – | 2 | 26–10 | 16 | 36 |
2. DAC | 15 | 8 | 4 | 3 | 22–17 | 5 | 28 |
3. Zilina | 14 | 9 | – | 5 | 33–19 | 14 | 27 |
4. Slovan Bratislava | 15 | 7 | 5 | 3 | 33–23 | 10 | 26 |
5. Nitra | 14 | 7 | 4 | 3 | 16–8 | 8 | 25 |
6. Trencín | 15 | 7 | 3 | 5 | 39–24 | 15 | 24 |
7. Ruzomberok | 14 | 6 | 5 | 3 | 24–15 | 9 | 23 |
8. Zlaté Moravce | 14 | 6 | 1 | 7 | 17–19 | -2 | 19 |
9. Zemplín Michalovce | 15 | 4 | 2 | 9 | 12–19 | -7 | 14 |
10. Tatran Presov | 15 | 3 | 2 | 10 | 12–37 | -25 | 11 |
11. Podbrezová | 15 | 3 | 1 | 11 | 12–31 | -19 | 10 |
12. Senica | 14 | – | 3 | 11 | 10–34 | -24 | 3 |