Billy McNeill 1940. április 22-én született Bellshillben, fiatalon a Blantyre Victoria csapatában kezdett el futballozni, onnan szerződtette 1957-ben a Celtic. 18 évesen, 1958. augusztus 23-án mutatkozott be a glasgow-i csapat színeiben, és több mint 800 tétmérkőzéssel később, az 1975-ös, Airdrie ellen megnyert Skót Kupa-döntő után jelentette be a visszavonulását.
A pályafutása során csak a Celticben futballozó középső védő kilenc bajnoki címet, hét Skót Kupát és hat ligakupát nyert. Tagja volt a Celtic 1966–1967-es BEK-győztes csapatának, az Inter ellen 2:1-re megnyert lisszaboni döntőben csapatkapitányként vezette csapatát, így ő lett az első brit labdarúgó, aki a magasba emelhette a legrangosabb európai kupasorozat trófeáját.
A skót válogatottban 29 mérkőzésen háromszor volt eredményes.
Edzőként is a Celtickel érte el a legnagyobb sikereket, 1978 és 1983, majd 1987 és 1991 között is dolgozott szeretett klubjánál, amellyel négyszer bajnok, háromszor Skót Kupa-győztes és egyszer ligakupa-győztes lett. De dolgozott az Aberdeennél, a Manchester Citynél (amelyet 1985-ben az élvonalba vezetett) és az Aston Villánál is.
McNeill 2010 óta demenciával küzdött, az utóbbi években már beszélni sem tudott. A klub közleménye szerint családja körében halt meg április 22-én, hétfőn.