László Csaba: Vártam, hogy történik valami

KRASZ EMILKRASZ EMIL
Vágólapra másolva!
2010.02.04. 16:34
null
A szakember szerint péntek délutánig semmi jel nem utalt a válásra (Fotó: Action Images)
Címkék
A skót élvonalbeli Hearts labdarúgócsapatától a múlt héten pénteken, minden előjel nélkül elküldték a csapat menedzserét, László Csabát. A szakembert még másfél évig élő szerződés köti – immár csak elméletben – a klubhoz, amely azon ügyeskedik, hogy miként tudna fizetés nélkül megszabadulni tőle. László Csaba azonban nem hagyja annyiban a dolgot: ha kell, márpedig a jelek szerint kell, a pénzéért peres úton is megharcol. Eközben a válás okaival kapcsolatosan több lehetőség is felvetődött, amelyeket a tréner egyszerű újságírói találgatásoknak titulált.

– Napokon át elérhetetlennek bizonyult, pedig máskor a nem fogadott számokat is – amint lehetett – visszahívta. Volt ennek valami különösebb oka?
– A pénteki eltávolításom óta rengetegen kerestek, újságírók, szurkolók. Skóciából, Angliából, Magyarországról. Megmondom az igazat: annyian hívtak, hogy már kezelhetetlennek és tehernek éreztem, főként ebben a váratlan helyzetben. Nem tudtam eldönteni, kit mikor hívjak vissza – nyilatkozta László Csaba a Nemzeti Sport Online-nak.

– Akkor térjünk rá a válásra: semmi jel nem utalt rá előzőleg?
– Vártam, hogy történik valami, azt viszont nem gondoltam, hogy ez. Hosszú idő után végre stabilizálni tudtuk a teljesítményünket. Jó és eredményes szériában voltunk, hét meccset vívtunk meg a bajnokságban veretlenül, pedig közben találkoztunk a Celtickel és a Rangersszel. Ott álltunk a Ligakupában a döntőbe jutás kapujában, ami azért nagy szó a klub életében, mert ezerkilencszáz-hatvanháromban jutott legutóbb a fináléba. A tulajdonossal négy héttel korábban találkoztam, megbeszéltük a problémákat és azt, hogy mire van szükség az előrelépéshez. Normális hangvételű beszélgetés volt, egy rezdülés sem utalt arra, hogy erre vezet az utunk.

– A válást végül pénteken mondták ki: mi és hogyan történt aznap?
– Ment minden a maga normális medrében, egészen délutánig. Reggel megtartottam az edzést, aztán megbeszéltük, felkészültünk az előttünk álló hétvégi feladatra. Délelőtt volt egy sajtótájékoztató, majd délután háromkor egy újabb. Amióta itt vagyok, megnőtt a csapat után a médiaérdeklődés. Ez nem kifejezetten nekem köszönhető, hanem annak, hogy bronzérmet szereztünk, most pedig a gyengébb bajnoki kezdés után ismét jól szerepeltünk. A sajtótájékoztatón a mindig jól értesült újságírók részéről sem jött kérdés a távozásommal kapcsolatban, majd amikor vége lett, négy óra körül átmentem a klubépületbe, hogy megbeszéljem a rákövetkező heti programomat, egyeztessek a szurkolói ankéttal, a szponzori megjelenésekkel kapcsolatosan. Amikor átértem, szóltak, hogy a tulajdonos szeretne velem beszélni. Még akkor sem gondoltam semmi különösre. Aztán Vladimir Romanov röviden csak annyit közölt velem: az a feladat jutott számára, hogy közölje, mától megszűnik a munkaviszonyom a klubnál, a jövőben nem alkalmaznak.

– A tulajdonos miért fogalmazott többes számban? Ez nem az ő döntése volt?
– Nem konkretizálta, hogy ennek a döntésnek a meghozatalában kinek milyen része volt. De nem is kellett.

– Ebben sokkal többet nyilván nem is kell keresni, ha a tulaj egyszer ezt kijelenti, az úgy is van. Ami érdekesebb lehet: mivel indokolt?
– Nem mondott semmit. Azt mondta, nem szeretne indokolni. Legalább ehhez tartotta magát, hiába kérnek magyarázatot tőle az újságok is azóta, nekik sem nyilatkozott semmit.

Talán azért, mert nem is tudna nekik mit mondani... A brit sajtóban napvilágot látott, hogy amennyiben sikerül Önt szerződésszegéssel megvádolni, a klub mentesül a másfél éves fizetési kötelezettségei alól. Ebben az ügyben történtek előrelépések?
– Pénteken ez nem került szóba, és azóta sem kerestek a klubtól. Én viszont időközben már megtettem a szükséges lépéseket. A szerződésemben foglaltak teljesen tiszták. Tudtam, hová, kihez érkezek. A menedzseremmel és az ügyvédemmel éppen ezért nagyon pontos részletekbe menő, egyértelmű szerződést készítettünk. Ebben azt is részleteztük, hogy milyen anyagi kötelezettségeket ró a klubra, ha szerződést bont velem.

– Hogy tisztán lássunk: vagy kifizetik a másfél éves járandóságát, vagy „peren kívüli" megegyezés születik.
– A szerződésben minden világosan szerepel, én ahhoz tartottam magam. Az abban leírtakat a másik fél is elfogadta, azokkal tisztában volt, elvárom, hogy a klub is annak megfelelően lépjen. Ez nem történt meg, ezért az elmúlt napokban ezt is intéznem kellett.

– A klub ki tud bújni a fizetési kötelezettsége alól, ha fogást talált Önön, illetve munkájában, cselekedeteiben?
– Elméletben igen, de egyrészt nem adtam rá okot, másrészt a klub részéről sem nyilatkozott senki ez ügyben érdemit.

– Akkor az újságírók ezzel kapcsolatban messze járnak az igazságtól?
– Messze, de kérdezzen konkrétumokat. Tényleg sok minden szóba jött...

– A klub kiszemelt erősítéseit nevesítette, ezzel gyengítve a tárgyalási pozícióikat.
– Pontosan két játékos, Izale McLeod és Steven McLean neve vetődött fel ezzel kapcsolatban. Róluk tudni kell, hogy klubjuk engedélyével jártak nálunk próbajátékon, azzal a felhatalmazással, hogy adott esetben tárgyalásra és szerződés aláírásra is sor kerülhet. Mindenki láthatta, hogy itt edzenek velünk, ezek után erről nyilatkozni miért lenne titok? Ez fals.

Van más is: tényleg bejelentkezett a Manchester Unitedhez, a Liverpoolhoz, a Hannoverhez és az egyik nagy skót riválishoz, a Celtichez is, mint munkát kereső edző?
– Komolyan elhiszi valaki, hogy ez a valóságban így működik? Bekopogtatok a Manchesterhez vagy küldök egy e-mailt Liverpoolba? Ennek a dolognak már hónapokkal korábbi az előélete. A tavalyi bajnokságban elért siker, a bronzérem után, amikor megválasztottak az "Év menedzserének" Skóciában, egy újságíró megkérdezte: szakmailag elég felkészültnek tartom-e már magam ahhoz, hogy nívósabb bajnokságokban, nevesebb kluboknál is dolgozzak? Az említett klubok akkor és tőle hangzottak el, én utalást sem tettem egyikre sem. Azt válaszoltam, természetesen érdekelne a dolog, szakmai kihívásnak érezném, amelytől nem félteném magam. Egyébként, ha megkeresne egy másik klub, hiába van szerződésem, akkor is leülhetek a vezetőivel tárgyalni, csupán tájékoztatni kell a munkaadómat. Ez a tájékoztatást azért maradt el, mert a dél-afrikaiak kivételével megkeresés nem történt, de arról azonnal szóltam a vezetőknek.

Akkor ez is kilőve. És a harmadik, hogy folyamatosan arról nyilatkozott, a klub fiatalítási programjával ellentétben milyen gyenge minőségű keret áll a rendelkezésére, és mielőbb erősítésre van szüksége?
– A keretünk az előző idényhez képest alaposan meggyengült, ez tény, amelynek lenyilatkozása aligha minősül szerződésszegésnek. Amennyiben annak minősülne, holnap minden edzőt el lehetne küldeni. A trénernek ugyanis az is a dolgai közé tartozik, hogy folyamatosan csapata megerősítésén gondolkozzon, és ezért megtegye a szükséges lépéseket. Különben meg abból főztem, amim volt, és a fiatal csapatunkkal sem vallottam szégyent.

– Már csak egy maradt, mind közül a legkényesebb, a leginkább ütközés-gyanús. A csapat portugál védőjét, Jose Goncalvest az elnöki utasítás ellenére is játszatta. Ennek alapját az szolgáltatta, hogy a játékos nem hosszabbította meg a nyáron lejáró szerződését.
– Goncalves a Nürnbergben kispadozott, viszont a kezem alatt az eltelt fél év során a bővebb portugál válogatott keretbe is bekerült a neve. Az egyik legjobb védő pillanatnyilag Skóciában, ennek köszönhetően az értéke is megnőtt. Miután a nyáron lejár a szerződése, többen leigazolnák. A Hearts viszont hosszabbítana vele, szakmailag is szükség lenne rá, vagy ha elviszik, legalább pénzt lássanak utána. Én nem kaptam írásba, hogy a keret egyik legjobb emberét ne tegyem be a csapatba, márpedig menedzserként nekem sok dolgot kell figyelembe venni. Az egyik igen fontos ezek közül, hogy az eredményesség érdekében mindig a legerősebb összeállításban küldjem pályára a csapatot. A legerősebb csapatban pedig Goncalvesnek is helye van. Egyébként a védő két hete tényleg sérült, emiatt egyébként sem tudott játszani. Kizárólag emiatt, nem pedig tulajdonosi kérésre mellőztem. Ilyen ugyanis nem volt. A csapat legutóbb nélküle vesztett fontos meccsen, a Hearts számára alighanem az év mérkőzésén. Meg is kérdezték rögtön az utódomat, miért nem játszatta az időközben felépült védőt, aki még a keretbe sem került? Ő a meccs előtt azzal érvelt, hogy a téli átigazolási szezonban el akarják adni, félnek, hogy megsérül, és nem veszik meg. Az átigazolási szezon végeztével már másként érvelt, akkor azt nyilatkozta: amíg Goncalves nem írja alá a szerződését, addig nem játszik, ő csak olyanokkal tud együtt dolgozni, akik a Heartsben képzelik el a jövőjüket.

Másfél évet töltött a skót csapatnál, jóval többet, mint elődei. Bár még elég közeli a szakítás, egy hetes sincs, mégis, milyen érzésekkel gondol vissza erre az időszakra?
– A legnagyobb elégedettséggel. Ezt a lehető legkomolyabban mondom. Hálával tartozom a Heartsnek, de még a tulajdonosnak is, sokat köszönhetek ennek a másfél évnek. Itt megkaptam az esélyt, a lehetőséget a bizonyításra, amellyel élni tudtam. Kifejezetten szép eredményeket értem el a csapattal, a szurkolók, a játékosok is elfogadtak, szerettek. Bár a válás oka igazából érthetetlen és az ideje is furcsa, a tulajdonosra sem tudok haragudni. Sok sikert kívántam neki, és kívánok ezúttal is a folytatásra. Tudtuk, hogy nehéz helyzetben vagyunk, de tettük a dolgunkat legjobb tudásunk szerint.

Jelen állás szerint a Heartsnél lezárult edzői pályafutásának egyik szakasza. Merre és hogyan tovább?
– Először ennek a szerződési ügynek szeretnék a végére érni. Nem sürget az idő, nem kell kapkodnom. Sikerült most letennem annyit az asztalra, hogy megvárjak egy normális, kedvező ajánlatot, olyan csapatét, amelynél nyugodtan tudok dolgozni. Tisztában vagyok vele, egy edző a világon sehol és semmikor nem dolgozhat teljes nyugalomban. Ez egy ilyen szakma. Bármikor elérkezhet a szakítás pillanata. Nagyon fontos azonban az edző számára, hogy ha így hozza az élet, akkor is emelt fővel távozzon. Mint ahogyan én jöttem el most a Heartstől.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik