A NÉZŐSZÁMOK KÖZLÉSE, STADIONPROBLÉMÁK, ELLENTÉTEK
A magyar NB I nézőszámaival, a jelenlegi szezonban tapasztalható enyhe emelkedéssel szeptemberben már foglalkoztunk, és azóta további növekedés tapasztalható, köszönhetően annak, hogy egyre több csapat költözhet vissza a saját stadionjában, a múlt héten például a Mol Vidi FC is visszatért Fehérvárra (a stadionavató 11 251-es nézőszáma is dobott az átlagon). Így az előző idény 2907-es átlagát követően ebben az évadban 3275-ös meccsenkénti átlagnál tart az NB I, ami 11 százalékos emelkedést jelent az előző kiíráshoz képest, miközben a hazai mélypontot a 2014–2015 idény jelentette 2504-es átlaggal. Kolozsvári kollégánk, Boros Miklós a romániai helyzettel kapcsolatban kifejtette, hogy a nézőszámok az ezredforduló után Romániában is fokozatosan csökkentek, míg az elmúlt hét évben nagyon hektikusan alakultak. A 2014–2015-ös szezonban például több mint kétezerrel esett vissza az átlag az egy évvel korábbihoz képest (5800-ról 3672-re), viszont az ősszel 8 százalékos emelkedés tapasztalható a 2017–2018-as kiíráshoz képest (3546-ról 3826-ra). Ennek fő oka a craiovai Ion Oblemenco Stadion egy évvel ezelőtti átadása, a 31 ezer férőhelyes létesítményben az Universitatea jó szereplésének köszönhetően még egyszer sem volt tízezernél kevesebb néző. Az alacsony nézőszámban szerepet játszik a Liga 1 térképének átalakulása is, több nagy stadionnal rendelkező, jelentős nézői tartalékokkal rendelkező város (Temesvár, Brassó, Ploiesti, Galati) vagy klub (Rapid, kolozsvári Universitatea) alsóbb osztályokban szerepel, miközben a helyükre kerülő, kisebb városokban működő csapatok (Chiajna, Voluntari, Viitorul) alig 4-5 ezer férőhelyes stadionokban játszanak. Az elmúlt években több olyan csapat is feljutott, amelynek nem volt a profi liga elvárásainak megfelelő létesítménye, így más városban volt kénytelen rendezni találkozóit: tavaly a Juventus Bucuresti (300 nézős átlag), idén a nagyszebeni Hermannstadt (488) húzta le jelentősen az átlagot. Viszont Magyarországgal ellentétben Romániában minden idényben rendeznek olyan meccset vagy meccseket, melyeknek a nézőszáma eléri a harmincezret. A Liga 1 nézőszámainak alakulása hat szezon alapján: 2013–2014: 5800 (topmeccs: 30 000, Steaua–Otelul Galati); 2014–2015: 3672 (38154, Steaua–Dinamo), 2016–2017: 4178 (37669, Dinamo–FCSB), 2017–2018: 3546 (30000, FCSB–CFR), 2018–2019: 3826 (30000, Craiova–FCSB) Összegezve a fentieket, illetve kiegészítve további szomszédos országokkal, így néz ki jelenleg ebben az idényben a soccerway.com adatai alapján a nézőszámok szerinti sorrend mifelénk: 1. Ausztria (6537), 2. Ukrajna (4170), 3. Románia (3826), 4. Magyarország (3275), 5. Horvátország (2470), 6. Szlovákia (2188), 7. Szerbia (1847), 8. Szlovénia (1508). |
„A labdarúgó-mérkőzések nézőszámai különösebben nem jelentenek témát Szlovákiában, de a szövetség hivatalos honlapján mindig közzéteszik ezeket a számokat, a mérkőzések hivatalos jegyzőkönyvébe is bekerülnek – reagált a Nemzeti Sport Online megkeresésére a felvidéki Új Szó újságírója, Bőd Titanilla, aki ezzel máris megosztott egy érdekességet, hiszen Magyarországon a nézőszámok nem szerepelnek az MLSZ honlapján közzétett jegyzőkönyvekben. – Az újságok ez alapján mindegyik forduló után közzéteszik a nézőszámok szerinti aktuális tabellát, külön a hazai, külön az idegenbeli sorrendet. Kimutatták, hogy a szlovák bajnokság történetének legalacsonyabb nézőszámát a 2016–2017-es idény hozta, amikor 1973-ra csökkent a meccsenkénti átlag. Azt leszámítva viszont az elmúlt években is a mostanihoz hasonló, 2000–2300 körül alakult az átlag. Ez persze függ attól, hogy mely csapatok szerepelnek az élvonalban az adott kiírásban, és hogy éppen milyen a szurkolók viszonya klubjuk vezetőségével.”
Mint megtudtuk, a bajnoki címvédő nagyszombati csapatnál például annyira megromlott ez a viszony, hogy ebben a szezonban 6400-nál többen a Spartak Trnava egyetlen hazai meccsén sem voltak, az átlag 4300, ami a DAC 7500-as átlaga után még így is a legmagasabb a szlovák élvonalban. Miközben az előző idényben több mérkőzésen is 10 ezer fölött alakult a nézőszám, például a DAC ellen az utolsó előtti fordulóban 16832-en voltak az egyébként 19 ezres, nagyszombati City Arénában, ott rendezte a szlovák válogatott is a Nemzetek Ligája-mérkőzéseit. A helyzet odáig fajult, hogy a Spartak tulajdonosa bejelentette, a télen eladja a klubot és a teljes vezetőség is távozik.
Aztán Szlovákiában is több példa van arra, hogy egy klubnak nincs megfelelő stadionja, így nem a saját pályáján, vagy éppen nem is a saját városában játssza az élvonalbeli meccseit. Az FK Trencín stadionját átépítik, így jelenleg Miaván, az újonc SKF Sered Nyitrán játssza a meccseit néhány száz néző előtt. És külön történet az 1994 óta hat bajnoki címet szerző Slované is.
A SLOVAN EGYEDI ESETE
„A Slovan nagyon régen, 2009-ben játszott legutóbb hazai pályán, az úgynevezett Téglamezőn – ecsetelte kolléganőnk. – Hiába nincs nagy távolság, mert csak a szemközti Inter-pályára kellene átjárni a meccsre, sok drukker kijelentette, hogy oda nem megy. A Pasienky Stadion, amelyet atlétikai pálya vesz körül, amúgy is rossz állapotban van, és valahogy az akusztikája is nagyon furcsa. Amikor például a Crvena zvezda fanatikusai jártak Pozsonyban, akkor a város különböző pontjain jobban lehetett hallani a szurkolásukat, mint bent a stadionban. A Slovannál az 1990-es években húszezren is voltak egy-egy meccsen, viszont a 2000-es évek elején kiesett a csapat az első osztályból, s azt követően, illetve az említett költözés óta ez a szám nagyon lecsökkent. Most ezerötszáz körül van az átlag a Slovannál. Viszont a tervek szerint tavasszal már a Téglamezőn játszhat a csapat, a nyolcvanmillió eurós projekt (ez nemcsak a stadiont foglalja magában) keretében megépülő, 22500 fő befogadására alkalmas új stadionban, ami a nemzeti stadionja is lesz Szlovákiának, a beruházás stadionra eső része állami hozzájárulással valósul meg.”
Az új Slovan-stadion (Fotó: Facebook.com/StadionTehelnepole) |
Nagy kérdés persze, a jelenlegi számok ismertében, mennyien lesznek kíváncsiak a Slovanra az új arénában. A klubnál azt szeretnék elérni, hogy a jövőre az alapítása 100. évfordulóját ünneplő csapat telt ház előtt, bajnoki címmel tegye emlékezetessé az évfordulót. Ezért nagyszabású reklámkampányt is indítottak, melyben felidézik a korábbi korszakokat, hogy milyen nagyszerű hangulat volt régen a Slovan meccsein, és hogy most az új stadion erre ismét lehetőséget ad. Viszont azok után, hogy a legutóbbi fordulóban csak 1091-en látták a csapat hazai mérkőzését az MFK Ruzomberok (Rózsahegy) ellen, nagyon nehéz elképzelni, hogy akárcsak ötezres átlagra is képes lehet hosszú távon a csapat.
Viszont a Slovan presztízsét az azért mutatja, hogy amikor a pozsonyiak idegenbe mennek, akkor átlagosan az ő vendégjátékuk a második legnépszerűbb a szurkolók körében a nagyszombatiak mögött. Miközben például a DAC az idegenbeli nézettségi rangsorban nem áll előkelő helyen, ami szintén mutatja, hogy a dunaszerdahelyiekre elsősorban a saját, magyar ajkú közönsége kíváncsi, a szlovák szurkolók már kevésbé, hiába áll a tabellán a 2. helyen a csapat.
FUTBALL KONTRA EGYÉB SPORTOK
Bőd Titanillával arról is beszélgettünk, Szlovákiában mennyire jelent a jégkorong valós konkurenciát a futballra nézve.
„A nézettséget illetően a Slovannál sokkal többen járnak a KHL-ben szereplő hokicsapat meccseire, mint a futballcsapatéra. Néhány évvel ezelőtt, amikor megépült az új pozsonyi jégcsarnok, rendre telt ház, tízezer szurkoló előtt játszott a csapat, mostanra ez olyan hétezerre csökkent. Viszont a szlovák extraligában, amelyben két magyar csapat, a DVTK és a MAC is szerepel, ezer és kétezer között van az átlagos nézőszám, vagyis ott már nincs különbség a futballhoz képest. Az igazolt játékosok számát tekintve pedig a labdarúgás jóval megelőzi a jégkorongot. Viszont érdekesség, hogy válogatott szinten a hoki sokkal jobban lázba hozza az országot, mint a futball. Amikor a jégkorong-válogatott világbajnokságon játszik, függetlenül attól, hogy hogyan szerepel, megtelnek a kocsmák, ahol a szurkolók nézik a meccseket, az emberek kiteszik az ablakba a zászlókat, az autók visszapillantó-tükrére kikerülnek a nemzeti színű textilek, mindenki a világbajnoksággal van elfoglalva. Míg két évvel ezelőtt, a futball-Eb alatt nem volt tapasztalható felfokozott érdeklődés, még csak a kocsmák sem teltek meg a meccsek idejére, pedig Szlovákia először vett részt Európa-bajnokságon. A csapat ugyanúgy a nyolcaddöntőben búcsúzott, mint Magyarország, de a hazaérkezése alkalmából semmilyen hasonló szurkolói fogadást nem rendeztek, mint Budapesten a magyar válogatott tiszteletére.”
Slovan-drukkerekkel tömött lelátók a jégkorongcsapat meccsén |
Szakértőnk ugyanakkor azt is elmondta, hogy Szlovákiában nagy érdeklődést mutatnak a sportbarátok egy-egy sikeres egyéni sportoló iránt. Így például amíg a 2016-os Európa-bajnokságon nem sok szlovák szurkolóval találkoztunk Franciaországban, addig az alpesi síző Petra Vlhovát, a biatlonos Anastasiya Kuzminát vagy az országúti kerékpáros Peter Sagant sokan biztatják a különböző versenyeken a helyszínen is.
Hazai átlag | Idegenbeli átlag | |
FC DAC 1904 (Dunaszerdahely) | 7516 | 2440 |
Spartak Trnava (Nagyszombat) | 4369 | 3149 |
FC Nitra (Nyitra) | 2715 | 2078 |
MSK Zilina (Zsolna) | 2175 | 2457 |
MFK Ruzomberok (Rózsahegy) | 1623 | 2357 |
MFK Zemplín Michalovce (Nagymihály) | 1620 | 1909 |
Slovan Bratislava (Pozsony) | 1459 | 3040 |
FC Zlaté Moravce (Aranyosmarót) | 1433 | 2155 |
ZPS Podbrezová (Zólyombrézó) | 1302 | 2078 |
FK Senica (Szenice) | 757 | 1648 |
FK Trencín (Trencsén)* | 731 | 2033 |
SKF Sered (Szered)* | 577 | 2220 |
*Az FK Trencín Miaván, az SKF Sered Nyitrán rendezi hazai mérkőzéseit.