Universal Muffler Samba vagy Tunapunai Titánok? A legőrültebb focicsapatnevek

SZPONZORNÉV-GYÖNGYSZEMEK

Nyitányként nézzünk körül saját portánk táján – már csak azért is, mert Magyarországon alighanem egész Európában a legelterjedtebb a szponzornév felvételének gyakorlata. Ez igen sok kötőjellel ellátott és néha igen különleges kombinációkat „hoz világra" – mindjárt jönnek a példák, de előbb egy kis történelem.

A csapatnév-eladás vagy szponzornév-felvétel nem új keletű dolog: gyári és üzemi csapatok már a 19. századtól kezdve felvették a „cégnevet", majd a hetvenes évektől jöttek a támogatók is nagy erőkkel. A labdarúgás történetének első mezreklámja a német Eintracht Braunschweig névhez fűződik: a csapatot 1973-ban a Jägermeister támogatta (90 ezer márkáért vásárolta meg a felületet), és majdnem az első névfelvétel is hozzájuk kötődik. Hogy nem így lett, arról a helyi labdarúgó-szövetség tehetett, ugyanis a DFB visszadobta a felvenni szándékozott, remekül zengő Eintracht Jägermeister nevet.

Az MLSZ nem DFB, élni pedig kell valamiből, ezzel magyar labdarúgóklubok sora szembesült a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján. Az „első fecskék" az üzemi klubok után átmeneti jellegűek voltak: a Videoton az 1988–1989-es bajnokságtól kezdve néhány évig a Waltham nevet viselte (ez egy tévékészülék-család neve volt), míg a BVSC 1990–1991-től a némileg riasztó BVSC-MÁVTRANSSPED néven futott.

Az igazi átnevezősdi az 1991–1992-es idényben kezdődött: a Vác ettől kezdve megkapta a neve mögé a Samsungot (később a Zollnert), a BVSC Novépre (aztán Dreherre) váltott, a másodosztályú pesterzsébeti csapatból ESMTK-Bauminvest (később Hungaplast) lett.

A robbanás éve 1992–1993, és innentől jöttek a szebbnél szebb csapatnevek. Íme, egy jó nagy csokorral: Csepel-Kordax, PMFC-Fordan (utóbbi azóta volt PMFC-Pécs Plaza is), később a Parmalatra átkeresztelkedő Videoton, UTE-Novabau, Innstadt-, Ecker-, majd Ilzer-Stadler FC, Vasas Smirnoff, -Ilzer, Vasas Casino Vigadó és Danubius Hotels, Tiszakécske FC-Eurobusz, Kispest-Honvéd TIG FC, Rákóczi FC Kaposcukor, Rákóczi FC-Contimex, NABI-, majd Gabona Trans Kaposvári Rákóczi,Zalahús ZTE FC, s.Oliver-Haladás, Matáv Compaq Sopron, Nagykanizsa-LinAir FC majd Kögáz-Nagykanizsa FC, Szolnoki MÁV-Neusiedler, majd -Mondi, ADtranz Dunakeszi, Diego FC Dabas, Balaton TV-Siófok, Merland Csepel-Auto Trader, FC Tatabánya-Auto Trader, Csőszer FC Tatabánya, FC Tatabánya-Vértes Center majd Eternet FC Tatabánya– és még sorolhatnánk…

Az igazi gyöngyszemek a kilencvenes évek közepén kerültek elő, méghozzá az alsóbb osztályokból.

Kezdjük a Stop FC-Nagycséccsel, amely egy fúzió után Stop-Miskolci VSC néven nyerte meg az NB III Tisza csoportját 1993–1994-ben. A Hódmezővárárhelyi LC-West Radial dicstelenül kiesett az NB II-ből egy idénnyel később (csakúgy, mint a Stop-Miskolc), az NB III Bakony csoportjában pedig megjelent két abszolút nagyágyú. Tördelők rémálma lehetett a Győri Dózsa-Horváth Gumi–Körmend-Pumtex Babati Hús FC összecsapás, de nem átlagos neve volt a Csont FC Kisszállásnak sem. A Ludens Agance Kft. egy csapatátvétel után a remek Ludens Athletic FC néven végzett a középmezőnyben a Duna csoportban a kilencvenes évek elején, az 1995–1996-os NB II-es szezon pedig „tejben úszott", lévén az Eger és a Gödöllő is tejgyár nevét kapcsolta a magáéhoz (FC Eger-Egertej, Gödöllő-Naszálytej LC). Az egriek később Tengely Közmű, a gödöllőiek pedig Verzál utónevet vettek fel.

A Győr-Moson-Sopron megyei I. osztályban szerepelt a Koroncó-Konzerv Sportkör, az Artimex-Ikrény és a Hegykő-Alpesi-Trans, Nógrádban pontlevonással sújtva zárt a 14. helyen a Drogunion SE Mohora (a támogató? A Mohorai Drogunion Gyógynövénybegyűjtő és -forgalmazó Szövetkezeti Közös Vállalat!). Az egykori Szombathelyi Pamutipar az új idők szavának engedelmeskedve a Latex-Pamut Formen 2000 SE néven riogatta a vasi csapatokat, a nagy múltú Dorog egy idényt az igen fura Budalakk Konzorcium FC Dorog néven játszott végig...

Mostanra kicsit megfogyatkoztak a szponzornevet is viselő futballcsapatok (más sportágakra ez nem igaz), de azért manapság is van bőven „termés."

Az NB I-ben a Kecskeméti TE-Ereco, a Vasas-Híd, a Lombard Pápa TFC és a Debreceni VSC-TEVA (a Lokit korábban hívták DVSC-Eponának, Netforum-DVSC-nek,DVSC-MegaForce-nak és DVSC-AVE Ásványvíznek is…) visel szponzor- vagy tulajdonosra utaló nevet, de alsóbb osztályú példák is vannak, elég, ha a Nagykanizsai TE 1866-Horváth MÉH, a Bajai LSE-Kalo-MÉH (MÉH, MÉH, MÉH, ennyi nem eléh?), a Pogány-Pólótransz SE, a Tura VSK-Bio Tech USA, a Hevesi LSC Ro-Geo Global, az Aqvital Publo Csákvár TK vagy a Bicsérd-Fürge Nyuszi nevét említjük...

A LEGKEMÉNYEBBEK

Labdarúgócsapatot alapítani nem könnyű, jó nevet találni szintén nem: sok helyen keményfiú-imázst próbálnak teremteni az elnevezéssel, néhány kitűnő példa alant.

A Turks- és Caicos-szigeteki élvonalnak gólkirályt is adó RMC Master Hammer valódi metálos névvel tűnik ki a mezőnyből, Madagaszkáron a Nyugati Part Rettenetesei (Terrible de la Cote Ouest) terrorizálják a mezőnyt, Dél-Afrikában viszont sajnos már megszűnt a Veszélyes Fekák (Dangerous Darkies).

A Győzhetetlen Tizenegy (Invincible Eleven) a libériai bajnokságot szívesíti, a Börtönleopárdok (Prison Leopards) és a Félkatonaiak (Paramilitary) csapata a zambiait, a Tökéletesek (Los Perfectos) és a Laza Srácok (Kool Kats) pedig a jamaicai ligában szerepelnek.

Viszont alighanem minden „keménycsapat-nevet" ver a House of Dread, avagy a Rettegés Háza, amelyből kettő is van – egy Trinidadon, egy Jamaicában. Ami azt illeti, a név megtévesztő, ugyanis nem a rettegésre, hanem a dreadlocksra – avagy a raszta hajviseletre – utal, csapattagok csak rasztafárik lehetnek. Nomen est omen: a jamaicai House of Dread betonkemény (mondhatni igen durva...) védekezésével szerzett magának helyi hírnevet. A csapat leghíresebb játékosa? Maga Bob Marley, aki labdaszerző középpályásként játszott a House of Dreadben – igaz, csak barátságos mérkőzéseken.

KARIBI ŐRÜLET

Maradjunk a CONCACAF-zónában, mert az itteni klubok tartogatnak még egy-két érdekességet. A trinidad és tobagói liga tagja a Véderő (Defence Force), a valószínűleg rákászati vállalathoz kötődő Crab Connection (Rákkapcsolat), de még ennél is jobb az Economy Strikers és a Tunapunai Titánok (Tunapuna Titans) neve. Utóbbi társa bajnoki csoportjában a Nagyágyúk (Big Cannons), míg a Joe Public egy hete jutott be egy helyi kupa döntőjébe, amelyben pont a Crab Connection lesz az ellenfél.

A jamaicai liga is rejteget még érdekességeket: itt játszik a koppenhágai vidámparkról elnevezett Tivoli Gardens, a Kikötői Kilátás (Harbour View), az Eredeti Kockázat (Original Hazard), maga Brazília (Brazil), Ifjú Brazília (Young Brazil), Oroszország (Russia), a Mellvéd (Breastworks) és a Legenda (Legend) is. És még nem esett említés a megmagyarázhatatlan nevű Négy-Ötről (Four Five), a Gimme-Me Bitről és a Holnap Embereiről (Tomorrow's People). A Gimme-Me Bit egyébként egy hangutánzó név, amelyet egy ragadozó madár kapott, és egy terület is innen kapta a nevét.

A panamai bajnokságban rúgja a bőrt az Eurokickers, St. Vincenten pedig a világfutball egyik leghangzatosabb nevével bíró Universal Mufflers Samba FC, amelyet egy kipufogókat gyártó cég szponzorál.

MESEBELI AFRIKA

Váltsunk zónát és kontinenst! Afrika – főleg Közép- és Nyugat-Afrika – tele van különös nevű klubokkal. Nigériában küzd a dicsőségért a Wikki Turisták (Wikki Tourists), illetve az Irodaszerboltok FC (Stationery Stores FC), amely büszkén viseli a Lángoló Flamingók becenevet is. A Stationery egyébként két kiemelkedő képességű kapust – Peter Rufait, Ike Shorunmut – is kinevelt a nigériai válogatottnak.

Szintén a nigériai bajnokság tagja a Csodálatos (Marvellous) és a Mesterlövészek (Sharp Shooters), a szomszédos Ghánában vitézkedik a Fejszál Király Bébijei (King Faisal Babes), a Titokzatos Törpék (Mysterious Dwarves) és a Nemzetközi Szövetségesek (International Allies). A King Faisalból igazolt Európába a ghánai futballtörténelem egyik legjobb védője, Samuel Osei Kuffour, aki egyébként a szintén remek nevű Fantomas Kumasiban nevelkedett.

Kérdés, hogy angolul van-e az elefántcsontparti Ban Sport FC neve, de ha igen, elég furán veszi ki magát, hogy a klub neve sportbetiltást jelent... Dél-Afrikában valódi Óriásölők dolgoznak (Matsena Giantkillers), Madagaszkáron pedig a már említett Rettenetesek mellett van egy FC Lazio is.

Az ugandai bajnokság tagja a Tejtermék Hősök (Dairy Heroes), amely 1999-ben kupagyőzelmet is aratott, nehezen verhető nevű a szváziföldi Tizenegy Menekülő (avagy Repülő, a jobbra látható címer az utóbbira céloz) Férfi (Eleven Men in Flight). Mellesleg a szváziföldieknél van egy Man Utd (sic!) is.

A tanzániai ligarendszer ékességei közé tartozik a helyi börtönök csapata (Tanzania Prisons), a Rolling Stone, Namíbiában a Hatalmas Ágyúsok (Mighty Gunners) fenyegetik a mezőnyt, Botswanában a Felhőirtók (Cloud Busters). Gambiában valódi Vízhordók (Water Men) találhatók a mezőnyben.

RANDEVÚ, FRANCIA CSÓK, NÁGA RENDŐRÖK – NEM LOGIKAI SOR

Költözzünk Ázsiába virtuális túránkon! A thaiföldi ligában küzd a – logóján kék-fehér mezes kakassal büszkélkedő – FC Rántott Csirke, azaz FC Fried Chicken (de nem KFC...), Hongkongban a Francia Csók (French Kiss), illetve az Áttörés (Breakthrough), Szingapúrban pedig a Randevú (Rendezvous). A laoszi bajnokságban indul a vientiane-i kábeltévé (Cable TV Vientiane), illetve a Miniszterelnöki Iroda (Prime Minister's Office), de minisztériumi nevekkel a legjobban a mianmari bajnokság van ellátva. Az egykori Burmában az első ligában szerepel a Rendőrség, a Kereskedelmi Minisztérium, az Erdészeti Minisztérium, és alighanem a helyi diktatúra keménységét ismerve kevesen gyalázzák nyilvánosan a Belső Elhárítást... Van még Mianmarban Gyönyörű (Wonderful) és Győztes (Winner) is, hogy békésebb vizekre evezzünk.

Ha már szó esett a French Kissről: a hongkongi csapatnak 1250 hongkongi dollár befizetése ellenében bárki tagja lehet, de ötszázért lehet csak edzeni is... A klubot francia bevándorlók alapították, az edzői stáb viszont holland.

Afganisztánnak megvan a saját Milanja (Milan Kabul), Indiában a helyi APEH-nek (Income-Tax) és a Nágaföldi Rendőrségnek (Nagaland Police) is van klubja. Tajvanon játszott a már megszűnt Repülő Teve (Flying Camel), Thaiföldön pedig a Code Red fiúegyüttes (!) szponzorálta a Chonburi csapatát (nálunk meg Anettka a Balassagyarmatot, így jött létre a Balassagyarmati SE-Nógrád Volán Goldex Anettka).

Az óceániai szigetvilágba merülve: ott a guami Take Care Tigers, illetve a környezettudatos életmódra már a nevével is buzdító Recycling, Tongán van valódi családi csapat (Uncles, azaz Nagybácsik), Észak-Marianán pedig kérdés, milyen háttere van a Keresztapának (Godfather, majd Inter-Godfather). Meg az is, hogy ennek ismeretében érdemes-e kikezdeni velük...

MAGYAROK, NÉMETEK, BEVÁNDORLÓK

Az nem okozhat senkinek meglepetést, hogy Észak- és Dél-Amerikában rengeteg a bevándorló-gyökerekkel rendelkező csapat, ez pedig néha igencsak különös elnevezéseket hoz létre – főleg a spanyol ajkúak pisloghatnak meglepetten néhány csapatnév hallatán.

Kezdjük rögtön a magyar kapcsolattal: az egyesült államokbeli Carpathia Kickerst osztrák és magyar emigránsok hozták létre, de sokkal érdekesebb, hogy miként kerül Chilébe egy Club Deportivo János Farkas, valamint Peruba egy Deportivo Hungaritos. Nos, utóbbi két esetben nincs köze magyar bevándorlókhoz a kluboknak: Farkas Jánosról a Hexagonal-tornán nyújtott parádés teljesítménye miatt neveztek el egy csapatot, a legendás Vasas-csatárnak emléktáblája is van Talcahuanóban. A Deportivo Hungaritos Agustinost a magyar futballért rajongó peruiak alapították Iquitosban, a klub becenevei között szerepel a „Magyarok" is. Grenadában egy Honved Sports Club utal magyar inspirációra, a csapat többek között a Karibi Hurrikánnal (Carib Hurricane) és a kiváló nevű Bernie's Ice Cream St. John's Sportsszal is megküzd rendszeresen.

Német gyökerekre utal a brazil Hermann Aichinger elnevezése, csakúgy, mint a chilei Lota Schwageré – Federico Schwager egy német-angol származású gyáros volt – és a Sportverein Jugendlandé. A kanadai Winnipegben van egy Dinamo Kijev, igaz, Kanadában szinte minden nagy lélekszámú kisebbség saját csapattal vesz részt a labdarúgó küzdelmekben – csakúgy, mint Ausztráliában. Ez a jelenség Európában is ismert, csak néhány példa: Assyriska, Arameiska/Syrianska, Panellinios, Akropolis (Svédország), Berlin Türkspor (Németország), Afrique Internationale Club de Football SE (Magyarország, BLSZ)...

Vissza Dél-Amerikába a különös nevekhez: az argentínai Rafaelában játszik a Club Deportivo Ben Hur, Pergaminóban az első világháborús (nem igazán csillogó tehetségű, de rengeteg embert halálba küldő...) brit hadvezérről, Douglas Haigről neveztek el csapatot, Bolíviában a legkeményebb elnevezésű klub címéért a Pusztítók (Club Destroyers) vetélkednek a Legerősebbel (The Strongest). Peruban valódi takarítócsapat is létezik – a Total Clean már a legmagasabb osztályt is megjárta!

ÉS MÉG EGY KIS VIDÁMSÁG

A svédországi Café Opera egy éjszakai klubról kapta elnevezését, míg az észak-írországi Lisburnben a Szeszfőzde (Distillery) biztosítja a helyi drukkerek jó kedvét. A hét egy-egy napjáról kapta nevét a patinás angol Sheffield Wednesday és a jóval kevésbé ismert walesi Abergavenny Thursdays. A sheffieldi csapat nevére a magyarázat? Nos, krikettklubként szerdán játszották mérkőzéseiket. Abergavennyben hagyományosan a csütörtök „rövid nap” volt, korán bezártak az üzletek, így az ott dolgozókból verbuvált futballcsapat ekkor játszotta találkozóit. Ha már Wales: a nem walesit beszélőknek alighanem rémálom lehet egy Ystradgynlais, Croesyceilog, Mynydd Llandegai hármas torna (a nem tongaiaknak pedig a Funga'onetaka, Vaolongolongo és Lotoha'apai alkotta trió).

Hogy egy csapatnév meglepően nagy poént jelenthet más országban, azt mutatja a perui Deportivo Wanka neve. A spanyolul, magyarul és valószínűleg még sok más nyelven teljesen ártatlan elnevezésű csapat angol szlengben gyakorlatilag Recskázó Sportklubot jelent (már elnézést...), így a huancayói klubtisztviselők csak lestek, mikor a név hallatán a nevetéstől fetrengő angol drukkerek százai rendeltek a perui gárda mezéből.

„Nagyon furcsa. Mintha mindenki azt hinné Nagy-Britanniában, hogy vicces nevünk van" – mondta a klub egyik tisztviselője.

És ez akár mottója is lehetne a mai sportlegnek.