Réthy Béla: „Franz Beckenbauer a háború után Németország legjobb nagykövete volt"

„Milliónyi közös emlékem van vele, hiszen dolgozott nálunk szakértőként is a tévében – mondta lapunk megkeresésére a magyar származású Réthy Béla, a német közszolgálati ZDF csatorna tavaly nyugdíjba vonult, korszakos sportkommentátora, akit a vasárnap 78 éves korában elhunyt Franz Beckenbauerről, minden idők egyik legnagyobb futballistájáról kérdeztünk.

– Mindenekelőtt az emberi nagyságát emelném ki, amit még elképesztő sportemberi teljesítményénél is többre tartok. Ő volt a Császár, mégsem volt benne semmi felsőbbrendűségi érzés. A hangtechnikushoz vagy a stúdióba a szendvicset bekészítő munkatárshoz is mindig volt néhány jó szava. Egyszer késett a gépe, és fennállt annak a veszélye, hogy elkésik az élő adásból, de mire felajánlottuk neki, hogy küldünk érte sofőrt a repülőtérre, ő már kifizetett egy bérautót, és száguldott, hogy odaérjen időre a stúdióba.”

Réthy Béla azt is felidézte, hogy már gyermekkorától óriási hatással volt rá Franz Beckenbauer.

„Brazíliában nőttem fel, és amikor 1967-ben Németországba költöztünk, épp egy Bayern München–Köln meccs volt az első, amelyet a helyszínen láttam, még a régi stadionban a Grünwalder Strasssén, és lenyűgözött a fiatal Beckenbauer, aki akkor már az 1966-os világbajnokság nagy felfedezettje volt, úton a világsztárság felé. Aztán ő volt az első labdarúgó, akitől autogramot kaptam. Csodálatos ember volt, úgy gondolom, ő a háború utáni Németország legjobb nagykövete, mindenki szerette. Elérte azt, ami a politikusoknak sem sikerülhetett, senki sem tudott hozzá hasonló imázst teremteni. Meggyőződésem, hogy a halálában szerepet játszottak azok a korrupciós vádak, amelyekkel a 2006-os világbajnokság rendezési jogának elnyerése miatt támadták, pedig az volt az egyik legkevesebb pénzből megvalósított vébé. Akkor, 2015-ben halt meg a fia is negyvenhárom évesen agytumorban, ez a két csapás, sajnos, kihúzta a szőnyeget a talpa alól, utána kezdett romlani az egészségi állapota.”