NFL: hálát adtunk San Franciscóban, fagyoskodtunk Green Bayben - képgaléria

San Francisco–Seattle

New Orleansból utam a nyugati partra, San Franciscóba vezetett, hiszen csütörtökön rendezték az elmúlt évek legnagyobb rivalizálásának újabb felvonását, ahol a San Francisco 49ers fogadta a Seattle Seahawksot. Ugyan valóban a 49ers fogadta a címvédőt, a találkozóra közel sem San Franciscóban került sor. Ettől az idénytől kezdve ugyanis a hazai mérkőzéseit nem a névadó városában, hanem Santa Clarában játssza a 49ers. Ez körülbelül annak felel meg, mintha egy budapesti csapat Székesfehérvárra utazna a hazai mérkőzésére.

Azonban mielőtt eljutottam volna Santa Clarába, előbb még útba ejtettem a Stanford egyetemet, amely a két város, San Francisco és Santa Clara között található. Az egyetem az elmúlt években nemcsak kiváló oktatásáról híres, hanem a remek amerikaifutball-csapatáról is, illetve arról, hogy milyen játékosokat sikerült kinevelnie. Ezen az egyetemen végzett az Indianapolis Colts irányítója, Andrew Luck vagy éppen a csütörtökön később pályára lépő Richard Sherman is.

A hálaadás miatt kifejezetten üres campuson csupán egy helyen szólt hangosabb zene, és amint közel értem, gyorsan meg is értettem, miért. Olyan szerencsém volt, hogy az amerikaifutball-csapat épp akkor kezdte edzését, amikor ott jártam. A csapatnak „természetesen” két teljes méretű pálya áll rendelkezésére, meg egy külön edzőterem. Ez nem meglepő, hogyha meglátjuk a csapat méretét, hiszen a bemelegítések alatt éppen elfértek az egyik pályán. Majdnem kétszerannyian állnak David Shaw vezetőedző rendelkezésére, mint amennyi játékosa egy NFL-csapatnak van.

A klub egyik médiával foglalkozó dolgozója elmondta, hogy azért sok a hasonlóság az NFL-lel. Azon még ő is meglepődik, milyen precíz étrendet kapnak a játékosok. Néha éjfélre is be van iktatva egy rövidebb étkezés a jobb teljesítmény érdekében. Miután vele is megbeszéltem, hogy Richard Sherman, Jonathan Martin és Doug Baldwin személyében este három korábbi Stanford-játékos is pályára lép, továbbindultam Santa Clarába.

A Levi’s Stadiont, a San Francisco új stadionját, augusztusi nyitásakor a legmodernebb és legdrágább sportlétesítményként jellemezték. Ezekben a kategóriákban azóta sem sikerült megelőzni a Santa Clara-i stadiont. Amíg a nézők beáramlottak, azalatt a bent lévők két óriáskivetítőn nézhették a korábban kezdődött Dallas–Philadelphia mérkőzést. A nézők kiszolgálása azonban itt nem ért véget, sőt. A kilátogató nézők ellenőrizni tudják, melyik büfében hány percet kell sorba állni, de ha nincs kedvük felállni a helyükről, a székükhöz is tudnak rendelni rágcsálnivalót.

Utóbbi módszerrel nem sokan élhettek, ugyanis a stadion elég korán foghíjas lett. Az első csapást a szünet mérte a nézők számára. Elképzelhető, hogy utána néhányan a létesítményben kialakított éttermekben maradtak, ugyanis jóval kevesebben tértek vissza a harmadik negyedre. Ebben a játékrészben csak tovább ürült a stadion, amely több körülménynek is tulajdonítható: a 49ersnek elég méretes verésben volt része, hálaadás volt, illetve San Francisco meglehetősen messze van.

A Seattle nagyszájú védője, Richard Sherman természetesen nem is mehetett el emellett szó nélkül. A találkozót követő sajtótájékoztatóján többször kiemelte, hogy mennyivel jobbak a seattle-i szurkolók. Sherman sajtótájékoztatóját ajánlom mindenkinek, élmény nézni és hallgatni, ahogy játszik a mondatokkal anélkül, hogy bizonyos szavak elhagynák a száját. A legjobban az tetszett neki, amikor megkérdezték, hogy tekinthető-e ez még rivalizálásnak így, hogy ennyire könnyen nyertek. Hosszas nevetés után azt felelte, hogy vannak napok, amikor azt válaszolná, amit a riporter vár, de most inkább nem akarja bajba keverni magát.

Én ezt a sajtótájékoztatót leginkább azzal töltöttem, hogy a Seattle sajtófőnökét figyeltem. Meglepődtem, semmi sem volt leolvasható róla még akkor sem, amikor Sherman az ellenfelet kritizálta. Stresszes munka az övé, de úgy tűnik, jól tudja kezelni.

A 49ers–Seahawks meccs után

Green Bay Packers–New England Patriots

A kaliforniai meleg és az NFL legmodernebb stadionja után a következő állomásom a liga legöregebb stadionja és a „fagyott tundra” volt. Green Bayben gyorsan kiderült, hogy az embereket három téma foglalkoztatja: a foci, a foci és a foci. A reptéren már található egy Packers-ajándékbolt, majdnem minden házon vagy kertben megtalálható valamilyen formában a csapat logója, illetve még az utcatáblákon is visszaköszön az a bizonyos „G" betű. De ez nem is meglepő, hiszen Green Bay városa – többek között Felcsúttal együtt – azon települések szűk csoportjába tartozik, ahol a város lakossága nem haladja meg a stadion befogadóképességének 125 százalékát.

Az imént felsoroltak mind kihatnak a város életére az év 365 napjában, de van legalább nyolc nap, amikor ez hatványozottan érvényes. Ezen a nyolc napon játszik hazai pályán a hőn szeretett Packers. Az utcát természetesen ellepték a Green Bay mezes szurkolók, akik a –8 fokkal nem törődve cipelték a hideg söröket a stadion parkolójába. Természetesen a szurkolói bolt is tele van ilyenkor kilátogató nézőkkel. „Nem lehet elég Packers-relikviád” – ez lehet a mottójuk a Green Bay-i lakosoknak, ugyanis az elsőt minden bizonnyal már az első születésnapjukra megkapták. Sokat elmond arról, hogy mekkora nevezetesség a stadion és a csapat, hogy a szurkolói boltban találkoztam Horvátországból és Norvégiából érkező látogatókkal is.

A Lambeau Field

Nem csoda, hogy népszerű a bolt, ugyanis éppen a nyáron lett felújítva, így most már 2000 négyzetméternyi portékával várja a látogatókat. Nem véletlen, hogy felújították, ugyanis a Lambeau Field a legöregebb stadion az NFL-ben, és a Packers nem szeretné feladni ezt a címet. Természetesen lemaradni sem szeretnének a „sajtfejűek”. Ennek megfelelően a stadion néhány része építési területnek van nyilvánítva, és folyamatosan zajlanak a munkálatok. A múzeumot és a helyi hírességek csarnokát a nyáron tervezik átadni, míg a stadionnal kapcsolatban folyamatosan akad feladat. Nemrég újították fel és bővítették ki a létesítményt, ennek is köszönhető, hogy vasárnap látogatottsági rekordot döntött: 78 431 néző volt kíváncsi két jó formában lévő csapat ütközetére, amelyet ugyan a Packers nyert meg. A találkozó után a Patriots játékosai sem voltak teljesen elkeseredettek, mint elmondták, nem lehet minden meccset megnyerni.

Mint kiderült, a játékosok végül megúszták az igazán hideget, hiszen míg a találkozó alatt –7 fok volt, egy nappal később lehűlt a levegő –14 fokra. Ezzel egy időben a szállodám parkolója is kiürült, és Green Bayben minden visszaállt a rendes kerékvágásba. Sokatmondó a Green Bay-i turizmusról az a tény, hogy meccsnapokon háromszorosára megy fel a szállodai szobák ára. Ennek a városnak tényleg mindene a foci.

Folytatás egy hét múlva a sorozat záró részével, amelyben Chicagóról és New Orleansról lesz szó.

A Packers–Patriots után