1. (1.) Green Bay Packers (4–0)

Továbbra sincs jele a Super Bowl-győzelem utáni jóllakottságnak Wisconsinban. Aaron Rodgers ismét parádézott, összesen 6 touchdownból vette ki tevékenyen a részét, igaz a formálódó denveri védelem ellen valami hasonlót vártunk előzetesen is. A 4 passzolt és 2 futott TD-s mutatóra 1960 óta mindössze 5 ember volt képes, legutóbb tavaly Michael Vick.

2. (4.) Baltimore Ravens (3–1)

Hibákkal gazdagon tarkított vasárnap esti rangadót húzott be a Ravens. A védők közül Jameel McClain, Jarret Johnson és Lardarius Webb is bejutott a Jets célterületére, ezzel pedig jobban sikerült kiegyenlíteni Flacco gyenge játékát, mint a Jets védőknek Sanchezét.

3. (3.) New England Patriots (3–1)

Tom Brady a 13. meccsét játszotta le zsinórban legalább 2 TD passzt kiosztva, ezzel a kategória élére ugrott, holtversenyben Peyton Manninggel. A védelem vezére, Jerod Mayo számára már nem volt ok az ünneplésre. A középső linebacker térdszalagjainak sérülése miatt legalább egy hónapot ki kell hagynia. A gyengélkedő védelem további visszaesése esetén még több pontra lesz szükség, amit akár az első touchdownját megszerző újonc futó, Stevan Ridley is szállíthat.

4. (2.) New Orleans Saints (3–1)

Két játékos is hiányzott a támadófal alapemberei közül, mégis kétszer annyi yardot futott a Saints, mint amit a Jaguars a korábbi ellenfeleinek engedett átlagosan. Ebből az elkapásokkal és visszahordásokkal is jeleskedő Darren Sproles vette ki leginkább a részét, de remek meccset zárt 10 elkapással a korábban kosárlabdázó Jimmy Graham is.

5. (7.) San Diego Chargers (3–1)

Nem telt meg a Qualcomm stadion, de így magabiztosan győzött a Chargers. Antonio Gates hiányában is átlépte a 300 yardos határt Philip Rivers, és a védelemben is akadtak bíztató teljesítmények a fiatalok részéről. A Quentin Jammer helyére beszálló Marcus Gilchrist rögtön interceptiont jegyzett, Larry English pedig 2 sacket mutatott be. A szülővárosába látogató Reggie Bush mindössze 50 yardra volt jó.

6. (8.) Detroit Lions (4–0)

Calvin Johnson még mindig levédekezhetetlen. Mind a négy meccsén legalább 2 touchdown elkapást jegyez a Megatron becenevű elkapó. Nem indult azonban diadalmenetnek a Dallas elleni összecsapás, szünet utáni percekben 27-3-ra a kovbojok vezettek (érdekesség, hogy az előző fordulóban 0–20-ról nyertek az Oroszlánok a Vikings ellen). Bobby Carpenter és Chris Houston azonban egyaránt visszavitte a célterületre a Tony Romótól ellopott passzt, a 4. negyedben pedig jött a Stafford-Johnson kombináció kétszer. A Lions tehát továbbra is százszázalékos, de gondban lehetnek leghátul, mert mindkét strong safety, Amari Spievey, és a beálló Erik Coleman is összeszedett egy kisebb sérülést.

7. (10.) Houston Texans (3–1)

Egy majdnem 11 perces támadássorozatot zárt le touchdownnal a Texans, ilyesmire csaknem 3 éve nem volt példa az NFL-ben. Ezen kívül már 6 sacknél járnak a 4. negyedekben, tavaly egész évben ennyi volt nekik összesen. Arian Foster visszatérése jól sikerült, 155 yarddal tavalyi önmagát idézte, Andre Johnson viszont legalább 3 hétre kidőlt, így a Texans legjobbja nélkül kénytelen folytatni a menetelést. Johnson hiányában nem is forszírozta a passzjátékot Kubiak, Schaub egyetlen elkapónak sem adott labdát.

8. (11.) New York Giants (3–1)

Vitatott körülmények között vitte el a győzelmet Arizonából a Giants. A 98 yardig jutó Victor Cruz egyik elkapása során az ellenfél érintése nélkül ment a földre, majd hagyta ott a labdát, készülődve az újabb játékhoz. A labda ekkor hivatalosan még élőnek számít, a játékvezetők viszont hagyták, hogy a New York-iaké maradjon. Az ismétlésből jól látszik, hogy Cruzt nem a védők késztették megállásra.

9. (6.) New York Jets (2–2)

A nagy változás a korábbi évek sikereihez képest, hogy a futás egyáltalán nem működik. LaDainian Tomlinsont már csak passzal keresik, Shonn Greene formája botrányos, így ésszerű lenne kipróbálni az újonc Bilal Powellt, hátha új lendületet hoz. Bryan Thomas (OLB) egész szezonra kidőlt, így nyitott a terep a Billsnél hatalmas baklövésnek bizonyuló Aaron Maybin számára a rendszeres játéklehetőségre.

10. (9.) Buffalo Bills (3–1)

Elveszítette veretlenségét a Bills, pedig ezúttal besegített a védelem a pontszerzésbe. A támadók viszont tehetetlenek voltak a korábbiakhoz képest. Az első 3 fordulóban hétszer fordult elő, hogy 3 kísérlet után puntolni kelljen, ezen a délutánon viszont hatszor. Kraig Urbik (OG) és Terrence McGee (CB) visszatérésével talán visszatalálnak a helyes útra.

11. (5.) Pittsburgh Steelers (2–2)

Roethlisberger már 14 elszenvedett sacknél jár, a védelem pedig képtelen labdát szerezni. A Steelers labdaszerzés/vesztés mutatója –10, ami eléggé szokatlan az acélvárosban. Roethlisberger játékosa sem biztos, de Rashad Mendenhall, James Harrison és Aaron Smith is kiszállt a Texans ellen idő előtt, így pedig igen nehéz lesz újra eljutni a rájátszásba. A lyukas támadófalba vissza is igazolták a sok évig vak oldalon szereplő Max Starkst.

12. (12.) Tampa Bay Buccaneers (3–1)

A legfiatalabb kerettel bíró gárda nagy részének első hétfő esti rangadója volt a mostani, így nagy sikernek számít a győzelem, a különbségtől függetlenül. A kulcs az volt, hogy amíg a Colts két elit passz siettetője nincs a pályán, Freeman igyekezzen megalapozni a passzjátékot. Mindez csak a 2. félidőre állt igazán össze, de a lényeg a győzelem, amivel továbbra is jó helyzetben van a Bucs a playoffért való viaskodásban.

13. (16.) Tennessee Titans (3–1)

Olyan magabiztosan győzött a Titans, hogy még a leendő franchise QB, Jake Locker is kapott 5 perc játékidőt a meccs végén, igaz passzkísérlete csak 1 volt, az se sikeres. Előtte a Titans nagy játékokkal bontotta meg a Browns védelmét. Kenny Britt elvesztésével Jared Cook szállított egy 80 yardos elkapott touchdownt, a Hasselbeckhez hasonlóan Seattle-ből érkező Jordan Babineaux pedig 97 yardos interception utáni visszarohanást mutatott be. Babineaux jó formája azért is kulcskérdés, mert Chris Hope, a másik safety műtétre esélyes karsérülést szedett be, de Leroy Hill (C) és a pontokat is szerző Craig Stevens (TE) ugyancsak kidőlt kisebb időre.

14. (13.) Atlanta Falcons (2–2)

Sokáig úgy tűnt, hogy sima győzelemmel zár a Falcons, de 27–7-es állásról is majdnem kikaptak, csak néhány yardon múlott a meccs utolsó momentuma, a Seahawks mezőnygól kísérlete. Julio Jones legjobb meccsét zárta, az újonc elkapót egy hozzá hasonló magasságú cornerback őrízte, amire korábban nem nagyon volt példa, de így is összejött neki 11 elkapásból 127 yard. Matt Ryan nagyon érezte mikor kell megiramodnia, és a labdát sem adta el, pedig a meccs közben centercserére is sor került. Todd McClure-t nem először váltotta le Joe Hawley.

15. (15.) Washington Redskins (3–1)

Teljesen megbénították az ellenfél passzjátékát 7 sackkel, legtöbbször ráadásul nem is támadták sokan a quarterbacket. Brian Orakpo ebből 2 és felet írhatott be magának, ezzel az hét védője lett az NFC-ben. A másik külső linebacker, Ryan Kerrigan a hónap újonca címet gyűjtött be, eddig 2.5 sack, 2 kiharcolt fumble, 3 levédett passz, 1 interception, és 1 TD a mérlege. A támadóknál Ryan Torain újra látószögbe került, 19 futásból 135 yardot tett meg, ellensúlyozva ezzel Rex Grossman újabb gyenge napját.

16. (14.) Dallas Cowboys (2–2)

A Jets ellen 14, a Lions ellen 13 pontos 4. negyedbeli előnyt pazarolt el a Cowboys, ami csak rosszabb ha tudjuk, hogy 24 pont is volt ez a fór. Romo elkerülhető hibái mellett a futás előtérbe kerülését is hiányolhatták a dallasi drukkerek, elvégre egy Felix Jones-Tashard Choice-DeMarco Murray trió elégnek kéne legyen ekkora előny megtartásához és az óra öléséhez. A Dallas ehelyett újabb pontokat akart szerezni, és ráfázott. Miles Austin a pálya széléről szurkolt övéinek, Laurent Robinson viszont jól pótolta, 116 yardja mutatja, hogy érdemes lesz számolni vele akkor is, ha a klasszis visszatér. Elkeserítő lehet a speciális egységnek, hogy a 2. félidőt Sean Lissemore 38 yardos visszahordása nyitotta, ami a leghosszabb volt az idei idényben, annak ellenére, hogy ő alapvetően védőfalban játszik.

17. (19.) Oakland Raiders (2–2)

Nem muzsikált túl jól a támadósor az ellenfél 30 yardosán belül. Hatszor jutottak el idáig, de mindössze 19 pont lett a jutalmuk az ideális 42 helyett. Darren McFadden a liga éllovas volt futott yardokban, de leállt 75-nél, viszont az eddig túl sokat nem mutató, korábbi top10-es választott Darrius Heyward-Bey 115 yarddal végre életjeleket mutatott.

18. (18.) Chicago Bears (2–2)

Matt Forté nyakába vette a támadósort, 228 yardot vitte előre a Medvéket, míg a többiek összesen 91 yarddal segítettek neki. Marion Barber ráadásul a saját futott touchdownja után akrobatikus ünneplésre szánta el magát, eközben pedig az arcával belefúródott a földbe. A másik két egységre nem lehetett panasz, bár a yardokat nyelte a védelem szép számmal, DJ Moore személyében megint volt valaki, aki a megszerzett labdát visszavigye 6 pontért, és Devin Hester is megfutotta 11. punt utáni visszahordott touchdownját.

19. (22.) San Francisco 49ers (3–1)

Húszpontos hátrányból kapaszkodott vissza Jim Harbaugh legénysége, és már 2 győzelem előnye van az NFC West első helyéért menő küzdelemben. Josh Morgan, Vernon Davis és Frank Gore touchdownjával fordított a Niners. Az utolsó akciót Justin Smith labdaszerzése előzte meg, a DE Jeremy Maclin kezéből ütötte ki a labdát. DeSean Jackson 171 yarddal károsította a védelmet, de volt egy kulcsfontosságú elejtett labdája, és egy másik, amibe beleütött, így Carlos Rogers kezébe hullott.

20. (17.) Philadelphia Eagles (1–3)

Hiába a jó teljesítmény a meccs nagyobbik részében, a 4. negyedben immár harmadszor nullázták le a sasokat. Az elmúlt 3 hétben 36 kapott pontra 0 válasz érkezett a záró játékrészben, sőt 3 labdaeladással is segítették az aktuális ellenfelet. Nem segített, hogy Trent Cole idő előtt kivált, de a másik DE, Jason Babin 3 sackkel így is biztosította a kellő nyomást. LeSean McCoytól sem megszokott a 18 yard, igaz a törött kézzel irányító Michael Vick karriercsúcsnak számító 416 yardja feledtette a futás gyengélkedését. Ha a Nebraskában szinte sohasem hibázó újonc rúgó, Alex Henery belövi 33 illetve 39 yardos mezőnygól-kísérletét, most 2–2-vel állna az Eagles.

21. (21.) Jacksonville Jaguars (1–3)

Engedve a nyomásnak, Blaine Gabbert 42 passzkísérletet kapott az offenzív koordinátortól, de ezzel ismét monotonná vált a Jax játéka, hiszen Maurice Jones-Drew-nak csak 11 labda jutott, és egy hosszabb megiramodást leszámítva, ki is tudták kapcsolni. A Jaguars ezzel elveszítette hazai veretlenségét az NFC déli csapataival szemben, de az eredmény ezzel együtt is papírformának tekinthető.

22. (20.) Cleveland Browns (2–2)

Colt McCoy hihetetlen számnak számító 61 passzkísérlettel zárt, pedig Peyton Hillis újra rendelkezésre állt, de a korai nagy hátrány miatt nem lehetett rá építkezni. McCoy 40 sikeres átadást jegyzett, ami szintén nagy szó, elvégre az NFL rekord 45 és Drew Bledsoe tartja. A védelem nem lehet büszke magára, az eddig igen gyengén teljesítő Chris Johnson ellenük lépte át először a 100 yardos határt egy meccs alatt. Nagy kérdés, hogy az elkapást igen ritkán engedélyező Joe Haden (CB) térdsérülése mennyire akadályozza majd a szezon további részében.

23. (30.) Cincinnati Bengals (2–2)

A kapott yardokat tekintve a liga legjobb védelme momentán a Bengalsé, amit jól mutat az eddig parádézó Bills szenvedése is ellenük. Andy Daltonnak sikerült győztes támadást vezetni a találkozó végén, és az utolsó másodpercben Mike Nugent rúgásával megnyerni a mérkőzést. A szintén elsőéves elkapó, AJ Green 118 yarddal vette ki a részét a sikerből, és újra a pályán köszönthették a marihuána birtoklás miatt felfüggesztett Jerome Simpsont is.

24. (26.) Seattle Seahawks (1–3)

Váratlanul elkezdett jól játszani a 2. félidőben a Seahawks, Tarvaris Jackson 319 yardig és 3 TD passzig jutott, ami mellett a 2 labdaeladás el is törpül. Főleg a korábbi hetek mutatói mellett nagy dolog ez, Sidney Rice felépülése és a draftolatlan újonc Doug Baldwin feltűnése ért sokat. A futás viszont még mindig nem megy, Marshawn Lynch ugyan szerzett egy touchdownt, de mezőnyben nem sokat lendített a csapatán. A jó hír, hogy Barberrel ellentétben, ő nem sérült bele a TD ünneplésbe. Nagy kérdés, hogy mi lesz Aaron Curry sorsa, az egykori 1/4-es linebackert szeretné elcserélni Carroll, és a játékos sem ellenkezik, de landolási helyet igen nehéz találni neki azon az áron, amit megkérnek érte.

25. (23.) Carolina Panthers (1–3)

Cam Newton nem éppen a tipikus NFL karriert éli meg. Első 4 kezdő meccsén egyetlen quarterback sem passzolt annyi yardot mint ő, ráadásul az eddigi csúcstartó Billy Volekre is 270 yardot vert rá. A Bears ellen két, rá jellemző rövid yardos futott TD-vel is hozzátett a csapat játékához, de a győzelem ismét elmaradt. Greg Olsen, az aktuális ellenféltől idecserélt TE folytatta kiváló idényét, ismét fogott egy touchdownpasszt a hajrában. Ami érdekesnek tűnik, hogy a 2 remek futó, DeAngelo Williams és Jonathan Stewart miért csak 18 labdát kapott, miközben kiváló átlagot tudnak felmutatni.

26. (25.) Kansas City Chiefs (1–3)

Az ellenfél térfelén rendszerint megállt a tudomány a legjobbjait már korábban elvesztő Chiefsnél, de legalább az első győzelmet sikerült megkaparintani. Ritkán látható jelenet volt, mikor a 3. kísérletre, gólhelyzetben a labdát földhöz vágó Cassel lesétált a pályáról, majd Todd Haley edző rosszallása majdnem tettlegességig fajult irányítójával szemben.

27. (28.) Arizona Cardinals (1–3)

A 2. negyedben Brandon Keith-t elveszítő támadófal háromszor nem tudta megakadályozni, hogy Kevin Kolbot leteperjék az óriások, az egyik ilyennek fumble lett a vége a saját térfelükön belül. Az egész októberben reklámozott mellrák-kampány vezére, Larry Fitzgerald 102 yardja sem volt elég az üdvösséghez, főleg mivel a másik oldalon Hakeem Nicksnek 162-t engedtek társai. Beanie Wells 1 hét kényszerpihenő után 3 end zone-közeli touchdownt is vállalt, más nem is jutott be a célterületre a társai közül.

28. (32.) Denver Broncos (1–3)

Egyre hangosabb a coloradói, és az országos sajtó is Kyle Orton lecserélésének ügyében, de úgy tűnik, hogy a közönségkedvenc, Tim Tebow továbbra is maximum 1-1 játékra mehet fel a pályára. John Fox edző nem tud eredményességgel válaszolni a kétkedőknek, hiszen csak néhány egyéni jó teljesítménynek lehet örülni heti szinten, a csapat nem lépett előre tavalyhoz képest.

29. (27.) St. Louis Rams (0–4)

Hiába gyűjtött össze a holtszezonban Josh McDaniels támadó koordinátor kiemelkedő mennyiségű elkapót, és tight endet, így sem talált megbízható célpontokat Sam Bradford számára. A támadófal is gyengélkedik, Jacob Bell sérülten játszott a 2. félidőben, az egykori 1/2-es választott, Jason Smith pedig ritka gyenge napot fogott ki. Hozzátéve, hogy Stephen Jackson sem százszázalékos, és a védelemben is bármikor benne van a megingás, nem csodálkozhatunk, hogy még nincs meg a Rams 1. győzelme.

30. (29.) Minnesota Vikings (0–4)

Képtelen meccset nyerni a Vikings, pedig ezen a héten kapta a legkellemesebb ellenfelet eddig. Jared Allen 2 sacket jegyzett volt csapata ellen, de Adrian Petersont semlegesítették, McNabb pedig már csak az NFL passzolási örökranglistáján számít faktornak, a jelenkorban messze van az elittől.

31. (24.) Miami Dolphins (0–4)

Chad Henne 4 passz után megsérült, miután nem értette meg magát Lex Hilliarddal, és magának kellett elindulnia előre. Mivel a reményteljes újonc futó, Daniel Thomas be sem öltözött, így hamar megpecsételődött a 'Fins sorsa. Matt Moore ezzel megkapta a lehetőséget, hogy bizonyítsa: nem kell 2012-ben újonc irányító Miamibe. Az első lehetőséggel nem tudott élni, így egyre valószínűbb, hogy új arc érkezhet a Marino visszavonulása óta megoldatlan posztra.

32. (31.) Indianapolis Colts (0–4)

Hatalmas küzdeni tudásról tesz tanúbizonyságot hétről-hétre az a keret, amely nincs hozzászokva a vereség ízéhez. Curtis Painter első mérkőzésén van túl kezdő irányítóként, és bár pontossága nem volt a legjobb, de a Pierre Garconnak dobott két hosszú touchdownpassz reménykeltő volt. Ettől függetlenül nincs kizárva, hogy az agyrázkódáson túleső Kerry Collins visszakerül a csapatba. A védelemből Eric Foster (DT), a támadóktól Ben Ijalana (OT) egész szezonra kidőlt, így sokasodnak a problémák Peyton Manning távollétén kívül is.