Lovassport: Lázár Vilmos vb-re készül, és Lovas Világjátékokat rendezne

A 43 éves hajtó olyannyira csalódásként élte meg tavaly augusztusban, hogy a kecskeméti kettes-vb-n a magyar csapat nem nyert aranyérmet, hogy úgy érezte, számára befejeződött a versenysport. A két hete rendezett vecsési nemzetközi viadalon azonban győzelemmel tért vissza.

„A vb óta egyáltalán nem fogtam szárat a kezemben. Három héttel a vecsési viadal előtt kialakult az öcsém négyes fogata, amelyből kiváló lovak maradtak ki. Megkérdezte, nincs-e kedvem elindulni velük. Kecskemét miatt hiányérzet maradt bennem, ezért szinte azonnal igent mondtam. Egy sportolónak örök vágyálma, hogy a csúcson vonuljon vissza" – mondta visszatéréséről Lázár Vilmos az MTI-nek.

Elárulta, kevés ideje miatt a lovakat öccse tréningezi, azaz heti egy-két edzést leszámítva neki csak annyi dolga van, hogy hétvégén a versenyeken felüljön a bakra és hajtson.

„Mióta újra hajtok, sokkal nyugodtabb vagyok. Számomra ez egy örök szerelem, amelyre szükségem van. De az ember rögtön előre tekint, már a jövő évi, franciaországi kettes-vb lebeg a szemem előtt. Ott szeretnék szépen búcsúzni" – mondta Lázár, aki nem fájlalja, hogy a királykategóriában, a négyesek között nem futott be nagy karriert. Szerinte sohasem lesz akkora lóállományuk testvérével, hogy két ütőképes négyes fogatot tudjanak összeállítani, másrészt elnöki és üzleti teendői nem teszik lehetővé a megfelelő felkészülést.

„Ettől függetlenül 2006-ban megpróbálkoztam vele, és nem voltam ügyetlen. Akkoriban édesapánk már halálos beteg volt, de sikerült valóra váltani egyik álmát, hogy mindkét fiát lássa négyes fogattal versenyezni."

Lázár Vilmost tavaly februárban választották meg a hazai szövetség elnökének. Elmondta, annyi mindent kapott a lovassporttól, hogy úgy érezte, kötelessége elvállalni az elnöki tisztet, ha a lovas társadalom benne bízik.

„Nagy lendülettel kezdtem neki a munkának, de három hónap után rájöttem, három titkárnő főnöke vagyok, a névjegykártyára ráírhatom, hogy elnök, engem azonban nem ez motivált, súlytalannak éreztem magam. Szakági elnökökből álló elnökség működött, tagjai pedig az összes befolyó pénzt elvitték saját szakágukba, így nem az egyetemes lovassport érdekei érvényesültek. Jeleztem, úgy vállalom tovább az irányítást, ha az elnökség héttagúra csökken, és fiatal, ambiciózus szakemberekből áll össze – beszélt Lázár az idén februári alapszabály-módosító közgyűlésről, amelyet történelmi eseménynek nevezett, mert szerinte tudatára ébredt a lovas társadalom annak, hogy mit kell tennie. – Sokan voltak, akik eleinte úgy vélekedtek, minden jó úgy, ahogy van, de a végén felálltak, és azt mondták, meg vagyunk győzve. Ez példátlan összefogást és egységet teremtett."

A hétfős elnökségben mindössze két szakág, a fogathajtás és a díjugratás képviselteti magát, mellettük az üzleti életből érkező emberek kerültek a grémiumba. Lázár kifejtette, szinte minden sportági szövetség az olimpiai ciklushoz igazítja a tisztújítást, de a februári közgyűlésen azt is elfogadták, hogy a lovas szövetség ezt a parlamenti választásokhoz köti, mert „az határozza meg a lehetőségeket, s olyan ember kell, aki igazán tudja tolni a szekeret". Kijelentette, ő két-három ciklusra tervez, mert hosszú távú és nagyszabású tervei vannak.

„Elsődleges célunk, hogy presztízst kölcsönözzünk a lovassportoknak. Egy leparasztozott sportágból elegánsat csináljunk, amely minden társadalmi réteg számára fogyasztható szórakozást nyújt – beszélt terveiről Lázár. – A másik nagyon fontos teendő a sportág tömegbázisának növelése. Ezért szeretnénk, ha az iskolai oktatásba is bekerülne ez a tradicionális sport. Jelenleg mintegy 70 000 ló, 10 000 lovas és 4000 versenyző tartozik ebbe a családba."

A lóversenyzéssel kapcsolatban elmondta, pillanatnyilag egymilliárd forintjába kerül az államnak, s azt szeretné, ha ez az ágazat ugyanúgy nyereségessé válna, ahogy az egész világon, mert így forrása és motorja lehetne a lovassportoknak. Ehhez szerinte kell egy új Nemzeti Lovas Központ a Kincsem park területén.

„Olyan terveket tettünk le a kormány asztalára, amelyek garanciát nyújtanak arra, hogy öt éven belül nyereségessé válik a lóversenyzés, így megéri ezeket a terveket támogatni. Tisztában vagyunk vele, hogy veszteségekre nem lehet a jövőt alapozni. Éppen ezért megcsináltuk konkrét számokkal a konkrét intézkedési tervünket, amelyet már korábban eljuttattam a miniszterelnökhöz, kérve ehhez az állam segítségét. Ez nem egy szép vágyálmokat megfogalmazó lányregény" - jelentette ki Lázár. Hozzátette, a lovassport már csak azért is fontos lehet az államnak, mert szoros összefüggésben van az állattenyésztéssel, a mezőgazdasággal és a vidékfejlesztéssel.

A távlati célként említett Lovas Világjátékokkal kapcsolatban kifejtette, a terveket elkészítették, a megfelelő helyekre eljuttatták. Kiemelte, hogy amit főbb célokként kijelöltek, azaz presztízst és tömegbázist teremteni a sportágnak, azt önmagában megtestesíti az összes szakág vb-jét magában foglaló Lovas Világjátékok, amely ráadásul olyan pozitív hozadékokkal rendelkezik, mint országimázs-építés vagy más területek számára is kedvező gazdasági hatás.

„A Lovas Világjátékok központja a megújuló Kincsem park lenne, de rendhagyó ötleteink vannak. A távlovaglás nem arról szólna, hogy kilovagolnak a szabadba, hanem felmennének a budai Várba, onnan el a visegrádi várhoz, majd vissza, hogy megmutassuk az ország szépségeit és történelmét a világnak. A díjlovaglás is lehetne mondjuk a Hősök terén" – fogalmazta meg ezzel kapcsolatos tervét Lázár.