Míg Michael Buffer ringszpíker bekonferálta a mérkőzést, Manny Pacquiao szokása szerint szorítósarkában imádkozott. Más kérdés, hogy a Las Vegas-i publikum nagy része a mexikói Juan Manuel Márquezért szorított. Vasárnap hajnalban váltósúlyban csapott össze a két korszakos bunyós, az eddigi három találkozón kétszer nyert a Fülöp-szigeteki, egyszer pedig döntetlen született.
A thriller negyedik mérkőzésén Pacman élénkebben kezdett, Márquez általában nehezebben melegszik be, ez most is így történt. Igaz, a mexikói főleg arra épített, hogyan kontrázza meg ellenfelét, nem ment bele adok-kapokba. Az első két menetben viszonylag kevés ütés esett, a harmadikban Márquez váratlanul egy távolról indított, fejre mért jobbhoroggal leterítette Pacquiaót. A mérkőzésvezető számolt, utána a menet további szakaszában Márquez dominált, de nem tudta lefiniselni Pacmant.
A negyedik menetben Pacquiao jobban ügyelt a védekezésére, a mexikói nem tudott fölénybe kerülni, a menet végén viszont parádés ütésváltás alakult ki. Az ötödik menetben ez folytatódott, ráadásul most a Fülöp-szigeteki balegyenes ütése után számolni kellett Márquezre – más kérdés, hogy az ütés nem volt megrendítő erejű.
A mérkőzés viszont remek lett. A hatodik menet is Pacquiao-fölényt hozott, a mexikói az alkalomra várt, mikor férhet Pacman kesztyűi közé. Egy jobbhoroggal ez olyannyira sikerült, hogy Pacquiao percekig a padlón maradt! Súlyos K. O. volt, sokáig az is kétséges volt, sikerül-e a Fülöp-szigetekit életre kelteni. Aztán a szorítósarokhoz támogatták, míg Márquez szorítósegédei nyakában ünnepelte győzelmét. A semleges nézőknek azonban az szerzett örömet, hogy Pacquiao visszanyerte az eszméletét.