Nagy Pippóval keresi korábbi nagyságát a Milan

INZAGHIVAL A KISPADON EREDNEK A RÉGI SZÉP IDŐK NYOMÁBA

Ha az AC MILAN szurkolói abban bíztak, hogy a csapathoz érkező világklasszisokról szól transzfersorozatunk kedvencükkel foglalkozó része, akkor ki kell ábrándítsuk őket. Annyi azért mindenképpen jó hír, hogy az egykori legendás csatár, Filippo Inzaghi kapta meg a kispadot a szintén egykori népkedvenc, Clarence Seedorf után (akire egyébként semmiképpen sem lehet ráhúzni a vizes lepedőt a gyengébb szereplés miatt). „Pippo" remekül ismeri a klubot immáron edzőként is, hiszen a Milan utánpótlásában szerezte meg első edzői tapasztalatait – az egykori lesvonalkirály immáron a kispad mellől lesi utódai tevékenységét.

Nem les meglepetten viszont az, aki ismeri az olasz futballcsapatok viszonyát az átigazolásokhoz, hiszen a Milan ezen a nyáron nem kevesebb mint 37 (harminchét) játékost engedett el végleg vagy kölcsönbe, közöttük olyan egykori imádottakat, mint az aranylabdás Kaká, a valamikori csodagyerek, Robinho, az anno nagy reményekkel vett Alessandro Matri, Urby Emanuelson, Marco Amelia, Bakaye Traoré, Kévin Constant ötös, a kérlelhetetlen középpályás, Antonio Nocerino; míg a náluk kölcsönben szereplők közül Matías Silvestrét és Adel Taarabtot nem tartották meg. Az idén megszokottaknak megfelelően rengeteg kettős játékjogon osztoztak meg a talján illetékesek, a Milanhoz még egy kis pénz is beesett például Alberto Paloschi vagy Mattia Valoti „fele" értékesítésekor.

Nézzük az érkezetteket! Kölcsönből maradhatott a francia bekk, Adil Rami, aki annyira megszerette a Milant, hogy pár százezer euróval saját maga is beszállt vételárába: a Valencia 4.25 millió eurót kapott érte. Rami jó egymilliót keres majd évente (nagyjából feleennyit fizetett a spanyol klubnak), honfitársa, Jérémy Ménez két és félszer ennyit, de ebbe már belekalkulálták, hogy ő ingyen érkezett a PSG-től. Vele nagyon jól járt a Milan, hiszen bőven tízmillió fölött kellett volna érte „rendes esetben" fizetni, ha nem futott volna éppen ki kontraktusa, nem mellesleg a párizsi időszakával elégedetlen támadó mindenes motiváltan érkezett, és vissza akarja verekedni magát a válogatottba. Vele tartott a PSG-től a rutinos brazil középső védő, Alex, aki már 32 éves, de két jó idényt még bőven futhat, már csak azért is, mert az előző években volt ideje pihenni és üldögélni is. A brazil éves bére kétmillió euró egyébként – csak az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a La Gazzetta dello Sport szerint a keret két legjobban fizetettje Mario Balotelli és Philippe Mexes 4-4 millióval, tehát már csak ezért sem tudnak az európai topcsapatokkal konkurálni Silvio Berlusconiék.

Jött még egy cserekapus is Milánóba Michael Agazzi személyében – ingyen –, a Chievo Veronától, a fiatal visszatértek közül a fiatal védő, Michelangelo Albertazzi és a 19 éves ék, M'Baye Niang reménykedhet leginkább a milánói befutásban, míg a 26 éves Filkor Attiláról ezt nem mondhatjuk el.

CERCI, LÓPEZ ÉS ARMERO VOLTAK A LEGISMERTEBB KISZEMELTEK...

Inzaghi egyik legfontosabb nyári célpontja a torinói Alessio Cerci, aki tökéletesen illeszkedne a tervezett 4–3–3-as taktikai hadrendbe. A 27 éves játékos az elmúlt idényben 13 gólt lőtt, és adott 12 gólpasszt is, így nem véletlenül bírt neves kérőkkel a nyár elején (Inter, Monaco, Atlético Madrid, Bayern München, Manchester United, Arsenal); ám az idő igencsak elhaladt mellette, pedig viszonylag olcsón, húszmillió körül eladná őt klubja olasz források szerint. Mivel Nigel de Jongot aligha el nem csábítja Manchesterbe Louis van Gaal, Adriano Galliani alelnök a Napolival tárgyal Blerim Dzemaili ügyében, és a svájci szűrőhöz állítólag nem ragaszkodik foggal-körömmel edzője, Rafael Benítez.

A Real Madridnál a nyárra kegyvesztetté váló kapus, Diego López viszont gyakorlatilag is milanos, a spanyol abba is belement, hogy négymillió helyett csak 2.5-öt keressen évente a következő három idényben, klubja pedig ingyen elengedi, majd év végén kaphat pármilliós bónuszt a játékos teljesítményétől függően. „Nagy ajándék ő a Milannak" – méltatta Lópezt Inzaghi, és igazsága vagyon. A kérdés már csak az, hogy az Agazzi, Gabriel kapusduóból (a veterán Christian Abbiati minden bizonnyal marad) kinek kell mennie a spanyol miatt.

A KÖZÖS TULAJDONBAN MARADT JÁTÉKOSOKRÓL BŐVEBBEN IDE KATTINTVA OLVASHAT!

Szintén Milánóba érkezett a hét elején orvosi vizsgálatra a kolumbiai bal oldali mindenes, Pablo Armero, aki remek játékos, csak éppen variált annyit mostanában, hogy Nápolyba vagy a Juventushoz igazoljon (akárcsak honfitársa, Juan Camilo Zúniga), hogy egyre gyengébben futballozott, így két szék között a pad alá esett (ez a West Hamet jelentette számára), most nyáron pedig teljes joggal visszakerült az Udineséhez. Ne feledjük, elvesztegetett idény ide vagy oda, korábban bekerült az év álomcsapatába a Serie A-ban, és még csak 27 éves, azaz óriási benne a potenciál.

...DE LESZ-E MISTER X?

A következő kiszemelt a tavasszal kölcsönben a Milanban futballozó marokkói középpályás, Adel Taarabt, akiért a hírek szerint négymillió eurót fizetnének a Queens Parknak (az összeg érdekessége az, hogy a játékos ügynöke szerint ennyi lett volna a kölcsönszerződés lejárta utáni azonnali vételi opció). A bal oldalon és középen is bevethető támadó szellemű, francia útlevéllel is rendelkező Taarabtot pár éve szintén sokkal többre taksálták, viszont Olaszországban remekül megállta helyét. A londoniak mégis szabadulnának tőle, hiszen évi négymilliót keres, és hogy a helyzet bonyolultabb legyen, pár hete a Napoli és az Inter is bejelentkezett érte. Még olcsóbb erősítés lehet a középpályára a kameruni őserő, Stéphane Mbia, akinek lejárt szerződése a Queens Parkkal, értéke viszont tízmillió euró körüli. Kész csoda, hogy még mindig nem talált kenyéradóra, bár a Rubin Kazany és a Galatasaray is tárgyalt vele (talán erre fel kér évi hárommilliót, éppen úgy, mint Armero).

Nagy kérdés, hogy ki lesz a nyári csúcsfogás Ménez mellett.

Talán a PSG eladja Ezequiel Lavezzit húszmillióért? Kinevezik annak az arsenalos Joel Campbellt vagy a Dzemailival egy csomagban kért nápolyi Goran Pandevet? Esetleg befut a valencia rosszfiúja, Éver Banega, az Ukrajnából menekülni akaró brazil támadó, Douglas Costa vagy a Barcelonától Alex Song?

A DOBOGÓÉRT SPEKULÁLNAK RÓMÁBAN IS

Bár mostanában erősebb a városi testvér, a Roma, és borzalmasan távolinak tűnik a 2000-es évek körüli aranykor, ám a LAZIO minden követ megmozgat, hogy felvegye továbbra is a versenyt az élmezőny mögötti területek birtoklásáért. Ha megnézzük idén nyári tevékenységét, bizony nem is dolgozik rosszul a Stefano Pioli, Igli Tare, Manzini Maurizio, Claudio Lotito edző–sportigazgató–csapatmenedzser–elnök-tulajdonos négyes fogat. Távozott kéttucatnyi fiatal és olyan régi bútordarabok, mint André Dias vagy Giuseppe Biava (ketten összesen 72 évesek), a 33 esztendős Giuseppe Sculli pedig keretkivetett lett, és jó néhány kettős játékjoggal tulajdonolt fiatalnak is búcsút intettek, bőven kárpótolja mindezért a szurkolókat az érkezők névsora.

Először is megvették teljes mértékben az Udinesétől Antonio Candrevát, aki magasan a klub legértékesebb játékosa, és érkezett mögé a masszív szerb jobb oldali futó, Dusan Baszta – egyelőre csak kölcsönbe, de jövőre 5.5 millióért végleg kékbe öltözik. Egyébként évi nettó 700 ezer eurót visz haza, és négy idényre írt alá, a kölcsönesztendővel együtt. Honfitársa, Filip Djordjevics ingyen került Rómába, mert lejárt a kontraktusa a Nantes-tal. Őt egyébként már tavaly is kerülgették az olaszok, de úgy döntöttek, nem fizetnek érte, inkább várnak picit a csatárra, aki az elmúlt idényt tizennyolc kanadai ponttal zárta, és a válogatottban is meglehetősen gólerős. Nem mondhatjuk el ez utóbbi kitételt a kis híján már az örök ígéret kategóriában ragadó Marco Parolóról, akit alig ötmillióért engedett el a Parma, melynek berkeiben 15 kanadai pontig jutott. Az élvonalban nyolcszor volt eredményes, eme teljesítmény egészen jó egy középső középpályástól, és árát alaposan felverhette volna, ha nem bőg le a brazíliai világbajnokságon az olasz válogatottal egyetemben. A saját nevelésű fiatalok közül emeljük ki mindenképpen a hasonló poszton mozgó sokszoros U-válogatott Danilo Cataldit, de a nyári „igazi" nagy vétel a holland védő, Stefan de Vrij.

A 22 éves játékos Brazíliában bizonyította, hogy képes lesz pozíciója klasszisai közé emelkedni, ehhez képes jutányos árért, 8.5 millióért mondott le róla a Feyenoord. A „Louis van Gaal-bébi" képes a jobb oldalon és középen is tevékenykedni, s kapott egy új társait is a veterán Edson Braafheid személyében. A szintén holland, középen és bal oldalt bevethető bekk már 31 éves, neve a válogatott mellett a Bayern Münchenből és a Celticből lehet ismerős, most nyáron viszont a Hoffenheim nem hosszabbított a 2010-es világbajnoki ezüstérmessel.

A VÉDELEM MÉG MEGVÁLTOZHAT

Laziós szemmel mérve már az is nagy dolog, hogy egyetlen csillagot sem veszítettek el a nyáron, bár a csodagyerek Baldé Diao Keitára még lecsaphat a Liverpool (20-at már kínált érte, ennyiért nem eladó, miközben a Juve, a PSG és a Manchester United is vinné), Lucas Bigliát is kerülgette a Real, ellenben kiszemeltekben sincs hiány. Ilyen például a szerb bekk, Szlobodan Rajkovics (Hamburg), a nagy német középpályás-ígéret, Maximilian Arnold (Wolfsburg), a hamarosan kifutó kontraktusú Vojiszlav Sztankovics (Partizan Beograd), a kolumbiai középső védő, Éder Balanta (River Plate), a gall Younes Kaboul (Tottenham Hotspur, előbbiért ötmilliót, érte hatmilliót ígértek az olaszok), Ron Vlaar (Aston Villa) vagy a klub nélküli Diego Lugano, és bizony az ő megszerzésük egyáltalán nem kivitelezhetetlen feladat. Mondjuk, az kevéssé hihető, hogy 15 millióért elhoznák a Realtól Jesé Rodríguezt...

A Barcelonától viszont máris igazoltak két tinit: Fortis Munst és Cristian Fabrát, akik a kis Inzaghi, Simone kezei alatt erősödnek az U21-es csapatban.

„Vissza kell kerülnünk Európába, és meg kell nyernünk a római derbit" – adta ki a jelszót az új idény előtt Lotito, aki nyilván arra spekulál, hogy a Juventus árnyékában, kihasználva a milánói és nápolyi harcot a Romával, szépen csendben a dobogóra kerülhet csapata, egyben megkérte a vele belharcot vívó ultrákat, hogy ne hagyják cserben a Laziót, borzalmasan lassan fogynak ugyanis a bérletek.

Mit is mondhatnánk zárásképpen? Még mindig tízmilliókat mozgat meg és ismert sztárok számára is vonzó a Milan, sokadik vb-résztvevőjét vette az agilis Lazio. Az olasz klubfutball hanyatlása ide vagy oda, azért egy D. López – De Sciglio, Rami, Alex, Armero – Honda, N. de Jong, Poli/Montolivo – Ménez, Balotelli, El Shaarawy; illetve egy Marchetti – Baszta, De Vrij, Radu, Lulic – Biglia, Ledesma (Onazi), Parolo – Candreva, Klose, Baldé Diao Keita társulat sok más topligában is megráncigálná a gigászok orrszőrét.