„Nem titkoltunk el az esetet, mi is utólag tudtuk meg, hogy ez történt, és adtuk be az óvást – válaszolta a Nemzeti Sport kérdésére Hargitay András, az úszók szövetségi kapitánya. – Ennek egyébként megvannak a maga szabályai. Ha a futam során bármi miatt kizárják a váltót, tehát mondjuk rossz a váltás, valaki kiugrik, akkor fél órán belül lehet óvni. Itt azonban nem ez történt, vége volt a versenyeknek, visszamentünk a faluba, és még akkor sem jelezte a rendszer, hogy kizárták volna bármelyik váltónkat. Órákkal később, talán másnap derült ki, hogy ez történt, azonnal léptünk.”Hargitay András, az úszók szövetségi kapitánya. – Ennek egyébként megvannak a maga szabályai. Ha a futam során bármi miatt kizárják a váltót, tehát mondjuk rossz a váltás, valaki kiugrik, akkor fél órán belül lehet óvni. Itt azonban nem ez történt, vége volt a versenyeknek, visszamentünk a faluba, és még akkor sem jelezte a rendszer, hogy kizárták volna bármelyik váltónkat. Órákkal később, talán másnap derült ki, hogy ez történt, azonnal léptünk.”
„A szabályoknak megfelelően jártunk el, még csak azt sem mondhatom, hogy félreértés történt – folytatta a szakember. – A szabály egyértelműen leírja, hogy azoknak, akiket csak a váltóra neveztünk, vagy az előfutamban, vagy a döntőben indulniuk kell, de nem tér ki arra, mi a helyzet olyankor, ha nem jut a döntőbe a csapat. Szándékaink szerint a legjobb összeállítású váltót indítottuk az előfutamban, a döntőben pedig a fiatalok kaptak volna lehetőséget. Még odahaza edzőbizottsági ülésen megtárgyaltuk, kiszámoltuk, és úgy látszott, a legjobbakkal van némi halovány esély a fináléba jutásra, ezért döntöttünk így. Mivel ott már reménytelennek tűnt, hogy a nyolcadiknál előrébb végezzük, ezért szerettük volna, hogy a döntőben a fiatalok ússzanak.”
„Még a futamok előtt odahívtak és azt mondták, ha nem indítjuk a csak a váltóba nevezett úszóinkat, kizárják a váltót. Megkérdeztem, mi van akkor, ha nem jutunk döntőbe, a válasz az volt, hogy ez az önök problémája…”
Hargitay az óvásról is beszélt.
„Személyesen adtuk át Cornel Marculescunak, a FINA igazgatójának, aki csak annyit mondott, lehet, hogy ez már késő. Mihez képest késő, kérdezem én. A FINA hozott egy nagyon nem egyértelmű szabályt, a váltóinkat órákkal a futam után zárták ki, értelemszerűen mi csak ezután tudtunk óvni. Ha a FINA az általa leírtak szellemében dönt, nem lehet más a vége, mint hogy helyt adnak az óvásunknak, de azt is tudom, nem olyan szervezetről van szó, amely könnyedén belátja, ha tévedett. Létezik olyan szabálykönyv is, melyben nem szerepel az általunk hivatkozott mondat, de a mi kezünkben lévő dokumentum ugyanolyan hivatalos irat. Amúgy a gyakorlatban nem jelent semmiféle hátrányt a kizárás. Persze, sajnálnám, ha érvényben maradna a kizárásunk, mert elveszne a négyszer százas gyorsváltónk országos csúcsa, az pedig értékes eredmény.”