Ez nem futball, ez a La Liga – interjú a spanyol bajnokság képviselőjével

– Valahogy így kell futballt csinálni! A La Liga magyarországi képviselőjeként pontosan mivel foglalkozik?
– Igyekszem minél népszerűbbé tenni a spanyol bajnokságot, emellett a román, a horvát, a bolgár és a szerb piac is hozzám tartozik – mondta lapunknak Diego Sánchez Trillo, a La Liga Global Network magyarországi képviselője.

– Mi a céljuk? Egyáltalán miért tartották fontosnak, hogy hazánkban (is) népszerűsítsék a spanyol labdarúgást?
– Úgy látjuk, érdemes ebbe energiát fektetni, és ez eddig beigazolódni látszik. Fontosak számunkra a szurkolók, elsősorban nekik akarunk kedvezni, ezért próbáljuk őket minél jobban megismerni, közelebb kerülni hozzájuk, és különböző kampányokkal, akciókkal örömet szerezni nekik. Meggyőződésünk ugyanis, hogy nemcsak a meccsnapokon vagy azelőtt kell foglalkozni a szurkolókkal, hanem folyamatosan figyelni kell rájuk, tartani kell velük a kapcsolatot. Akárcsak a média és a magyar futball főbb képviselőivel. A jelmondatunk a következő: ez nem futball, ez a La Liga. A szenvedély, az érzelmek, a fair play, az emberi értékek ugyanolyan fontosak számunkra, mint maga a játék.

– Milyen módon tartják a kapcsolatot a szurkolókkal?
– Elsősorban a közösségi médián keresztül, itt is kiemelt szerepet élvez a Facebook. Manapság ezt használják a legtöbben, itt lehet a legjobban elérni a drukkereket. Folyamatosan figyeljük a visszajelzéseket, időnként próbálunk különleges tartalmakat gyártani a szurkolók számára, és bízunk benne, hogy ezekkel az apróbb gesztusokkal is közelebb kerülünk hozzájuk.

– És mi a helyzet az idősebb drukkerekkel, akik nem használják a közösségi médiát?
– Őket elsősorban a televízión, a nyomtatott sajtón és a különböző, tervezett kampányokon keresztül igyekszünk elérni. Ezért is törekszünk arra, hogy a spanyol labdarúgással foglalkozó lapokkal és a sportcsatornákkal is jó kapcsolatot alakítsunk ki.

– Mikor kezdték a munkát, egyáltalán hogy zajlott a kiválasztás, és hány országban vannak jelen?
– 2016 novemberében indult a program, százhuszonhét országból 12 500-an jelentkeztek, ebből választottak ki végül ötvenhét embert, akinek a nagy része különböző országokban dolgozik, de néhányan a madridi központban maradtak. Összesen negyvennégy országban van képviselőnk, de valamilyen formában szinte mindenhol jelen vagyunk, mint említettem, én is több területért felelek. Tavaly áprilisban költöztem Magyarországra, az év nagy részét itt töltöm, alig-alig van időm hazamenni Madridba, de élvezem a munkát.

– Jól tudom, hogy nem volt ön számára ismeretlen az ország?
– Évekkel ezelőtt a spanyol nagykövetségen dolgoztam, és már akkor nagyon megszerettem Budapestet, szívesen jöttem vissza, és hosszú távra tervezek. Februárban egy magyar nyelvtanfolyamra is beiratkozom, persze már ragadt rám ez-az, például bármikor gond nélkül rendelek három sört.

– Mi az, ami a leginkább hiányzik Spanyolországból? Sziesztázni szokott?
– Ugyan! Mi ugyanúgy dolgozunk egész nap, mint bárki más, legfeljebb egyetemistaként jut időnk a sziesztára. Amit kicsit nehéz volt megszoknom, hogy nem lehet olyan sok fajta olívabogyót kapni, mint Spanyolországban, de ez legyen a legnagyobb problémám. Viszont nagyon szeretem a változatos magyar konyhát, és a nyüzsgő belvárosi életet.

– Bizonyára azt is tapasztalta, hogy itthon a Real Madrid és az FC Barcelona óriási népszerűségnek örvend, a többi klubnak viszont csak elvétve vannak szurkolói.
– Ez a világon mindenhol így van. A célunk többek között, hogy valamelyest ez is megváltozzon, mert nagyon sok jó csapat van Spanyolországban. Az Atlético Madrid az elmúlt években kétszer is Bajnokok Ligája-döntőt játszott, az Európa-liga legutóbbi öt kiírásából hármat a Sevilla nyert meg, a Valencia most szintén nagyon erős, az újonc Girona története első élvonalbeli szezonjában remekül szerepel, de a másodosztályban is sok a nagy múltú, erős, versenyképes klub.

– Azt elárulhatja, hogy ön kinek szurkol?
– Az Atlético Madridnak, de elsősorban a minőségi, jó futballt szeretem. Vannak a fanatikusok, és vannak a szurkolók, én az utóbbi csoportba tartozom, ugyanúgy tudok örülni a Getafe vagy a Real Madrid sikerének is. Korábban egyébként az Atlético önkénteseinek az alelnökeként dolgoztam, láttam, hogyan működik a klub, és az ott szerzett tapasztalat szintén sokat segít a mostani munkámban.

– Ha már említette: az Atlético Madridnak Romániában van akadémiája, a Deportivo Alavés tavaly a horvát NK Rudesszel kötött együttműködési megállapodást. Magyarországon elképzelhető hasonló?
– Minden a klubokon múlik. Mi örülnénk neki, mivel Puskás Ferenc vagy Kubala László révén szorosan összefonódik a két ország futballkultúrája. Egyébként a Puskás Akadémia és a Real Madrid köztudottan jó kapcsolatot ápol egymással, és ha lesz rá igény, a jövőben több hasonló megállapodás is születhet. Mi ebben is szívesen segítünk, lenne benne fantázia.

– A magyar futballt mennyire követi?
– A televízióban szoktam nézni a meccseket, de személyesen még nem jutottam ki egyetlen bajnokira sem. Tavaly ki akartam menni a bajnoki címről döntő Honvéd–Videoton rangadóra, de képtelenség volt rá jegyet szerezni. Az NB I mellett a válogatott találkozóira is szeretnék eljutni a közeljövőben.

– Hogyan látja a magyar futball helyzetét?
– A legutóbbi Európa-bajnokságon erőn felül teljesített a válogatott, és összességében pozitív folyamatok figyelhetőek meg.

– Az Eb tényleg szép emlék, csakhogy a sikereket elhalványítja az Andorra és Luxemburg elleni tavalyi vereség…
– Tudom, mennyire kellemetlen volt önöknek ez a két mérkőzés, de a futballban megesik az ilyesmi, a spanyol válogatott is szaladt már bele kellemetlen pofonokba. Említhetném az olaszokat is, akik nemrég világbajnokok voltak, Eb-döntőt játszottak, most meg ki sem jutottak a vb-re. Dolgozni kell, következetesen végigmenni az eltervezett úton, és akkor előbb-utóbb megtérül a befektetett munka. A magyar U21-es válogatott például tele van ígéretes játékosokkal, akik sokra vihetik. Nézzék meg a belgákat! Sok tehetséges játékosuk volt, hosszú távon gondolkodtak, és ma övék a világ egyik legerősebb válogatottja.

– A spanyolok sem panaszkodhatnak. Mit gondol, mire lehet képes a válogatott a világbajnokságon?
– A selejtezőkön látottak alapján bizakodó vagyok. A játék alapján majdnem annyira erős a jelenlegi válogatott, mint az, amelyik világ- és Európa-bajnok lett, úgyhogy kíváncsian várom, mire leszünk képesek Oroszországban!