Korábbi írásomban mégVasas-csodárólírtam, de már akkor is megemlítettem a Honvédot, mint az idény másik meglepetéscsapatát – mára pedig nyilvánvaló, hogy a kispestiek szállítják az igazi meglepetést, hiszen az utolsó meccsig harcban az állnak az első helyért, a legjobb eséllyel pályázva az aranyra.Vasas-csodárólírtam, de már akkor is megemlítettem a Honvédot, mint az idény másik meglepetéscsapatát – mára pedig nyilvánvaló, hogy a kispestiek szállítják az igazi meglepetést, hiszen az utolsó meccsig harcban az állnak az első helyért, a legjobb eséllyel pályázva az aranyra.
A soron következő, utolsó előtti forduló tétje az, hogy létrejön-ebajnoki döntő, és – nem megbántva a Honvéd-szurkolókat, akiknek csapata már most eldöntheti az aranyat – bízom benne, hogy létre is jön, mert a bajnokság értékét, jelentőségét nagyban emelné, ha egy ilyen katartikus finálé zárná le.
Nem véletlen, hogy az amerikai sportligák a rájátszásos rendszert használják, ahol mindig az utolsó meccs dönti el, hogy ki a bajnok, oda csúcsosodik a szezon teljes izgalma – ezt aztán nagyon sok európai sportág is átvette. Az USA-ban az NFL gigaeseménye, a Super Bowl pörgette maximálisra a fordulatszámot, amely nemcsak az amerikai futball tradícióinak, népszerűségének köszönhető, hanem az egymeccses döntő jellegének is (szemben a négy mérkőzésig tartó NBA-, NHL- és MLB-finálékkal).
Az európai labdarúgásnak mások a hagyományai, és – a kiesés rájátszást átvevő más sportágakkal ellentétben – nincs is rászorulva, hogy ennyire drasztikus változtatásokkal próbálja növelni a népszerűségét, de a magyar futballra mindig ráfér egy kis extra izgalom, és ez a bajnoki döntő azokat a nem keveseket is megérinthetné, akik a hétköznapokon kevésbé érdeklődnek az NB I iránt.
(Ha pedig a Honvéd mégis megszerzi a bajnoki címet már az utolsó előtti fordulóban, akkor legalább éppen a legilletékesebbek, a Videoton játékosai adhatják meg díszsorfallal a tisztelet az újdonsült bajnoknak, ahogyan az sok más ligában szokás.)
A kispesti csapat sikerében természetesen kulcsszerepet játszanak az MLSZ-től érkező központi bevételek: a közmédiától származó televíziós jogdíj, az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. által utalt sportfogadási jogdíj és a szövetség elnöke vezette OTP Bank névszponzori díja. Ezek biztosították azt, hogy az MLSZ – a meglévő forrásokat immár kevesebb, 12 élvonalbeli csapat között elosztva – stabilizálni tudta a klubok költségvetését, és esélyt tudott adni ezzel szinte mindegyik csapatnak arra, hogy megszorítsa a topklubokat, elsősorban a központi pénzek nélkül is kiemelkedő büdzsével működő Ferencváros, Videoton párost.
Így jött létre minden idők egyik legkiegyenlítettebb bajnoksága, amelyben például a 3 fordulóval a vége előtt a tabella kellős közepén álló Paks akkor elméletileg mégdobogós és kiesőis lehetett volna...
A központi bevételek nyújtotta eséllyel persze tudni kellett élni, és ez kétségkívül a Honvédnak sikerült a legjobban. Ennek oka vélhetően az éppen 10 éve, Szalai László irányításával elindult kispesti futballakadémiában keresendő – nem akármilyen jubileum lenne a felnőtt bajnoki címmel ünnepelt első kerek évforduló.
A Honvéd ugyanis a transzferstratégia képviselője a magyar piacon: igyekszik a saját utánpótlására, a Magyar Futballakadémiáról kimerülő játékosokra építeni, akik egyrészt lefelé nyomják a használható játékosok bekerülési értékét, másrészt esélyt kínálnak arra, hogy az értékesítésükből a klub pluszjövedelemre tegyen szert. (Lásd Botka Endre esetét, akit szívfájdalom nélkül adtak el, amikor ajánlat jött érte. A szurkolók akkor dühöngtek, de most ki a boldogabb?) Ehhez hozzátartozik az is, hogy kedvező áron – lehetőleg ingyen – megszerzett játékosokat, főleg külföldieket próbálnak úgy felépíteni, hogy ne csak a fiatal csapatot erősítsék, hanem haszonnal lehessen továbbadni őket, mint korábban az elefántcsontparti válogatott, a francia élvonalban 7 évet lehúzó Benjamint vagy a jelenleg is a Ligue 1-ben játszó brazil Diegót.
Ez a stratégia akár igen hektikus sporteredményekben megnyilvánulhat: egyrészt a fiatal futballisták teljesítménye még eleve igen hullámzó lehet, másrészt a játékoskeret nagy fluktuációja is hasonló hatással járhat. Ezt láttuk korábban az MTK-nál, amelyik 2008-ban bajnok lett, majd 2011-ben kiesett, ahogy a most az aranyért harcoló Honvéd is a táblázat alsó felében küzdött az elmúlt években. (Nem is beszélve a Kaposvári Rákócziról, amely a futballisták haszonnal való továbbadásának igazi művésze volt, de amikor nem megfelelő játékosokra cserélték a távozókat, minden összeomlott.)
A jelen azonban a lehető legfényesebben csilloghat a kispestiek számára, és a Honvéd meglepetéssikeréből az NB I is profitálhat, ha a bajnokság hajrája meg tudja mozgatni a szurkolókat. Főleg, ha lesz magyar Super Bowl...