A szavazás a vártnál jóval szorosabb eredményt hozott, a kínai főváros egy tartózkodás mellett 44–40-re győzött.
„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a NOB ismét bizalmat szavazott nekünk, és újra megkapjuk az esélyt, hogy sportolóközpontú, fenntartható és gazdaságos olimpiát rendezzünk, olyat, amilyet ígértünk. Emlékezetes esemény lesz a Nagy Fal lábánál az egész olimpiai családnak – olvasható a pekingi pályázati bizottság közleményében. – A sportolók és a szurkolók is megtapasztalják, milyen lehetőségek vannak a téli sportban Kínában, Ázsiában és az egész világon. Köszönjük minden kínainak a támogatást, és valamennyi embernek a Föld bármely részén, aki kiállt mellettünk."
Karim Maszimov kazah elnök elégedetten értékelt az eredményhirdetés után.
„Ez egy nagyon jó lehetőség volt, kiváló tapasztalatokat szereztünk a jövőbeli pályázatokhoz" – mondta.
Peking az első város, amely nyári és téli olimpiának is otthont ad. Peking a negyedik ázsiai ötkarikás házigazda lesz a téli játékok történetében, két japán színhely, Szapporo (1972) és Nagano (1998), illetve a következő, 2018-as olimpia után, melynek a dél-koreai Pjongcsang ad majd otthont.
Arról is döntöttek, hogy a 2020-asifjúsági téli olimpiát a svájci Lausanne-ban rendezik meg.
Az eredetileg 11.30-ra kiírt eredményhirdetést – vélhetően a technikai probléma miatt – 11.56-ra halasztotta a NOB. A hírek szerint elromlott a szavazórendszer, ezért a jelenlévő 85 NOB-tag kézírással, papíron adhatta le voksát.
Néhány órával a szavazás előtt tartották a végső prezentációkat. Hszi Csin-ping kínai elnök biztosította a jelenlévő NOB-tagokat, hogy „ha Pekinget választják, a kínai emberek kiváló és különleges játékokat fognak rendezni.”
A prezentáción szó esett az előzetes elemzések egyik legfontosabb kérdéséről, Peking műhótól való függéséről is.
„A szükséges hómennyiség előállítása minimális környezeti hatásokkal jár majd” – erősítette meg Liu Peng kínai sportminiszter.
Almati képviseletében Karim Maszimov kazah elnök „történelmi döntés” meghozatalára biztatta a NOB-ot, a sportolóknak pedig „igazi téli élményt” ígért.
„Almati nem kockázatos választás a 2022-es játékokra” – mondta Karim Maszimov. „Ez nagyszerű lehetőség arra, hogy bizonyítsuk, egy kisebb, fejlődő nemzet is remek házigazdája tud lenni az olimpiának.”
Lakosok száma | 21 millió |
Korábbi rendezés | 2008, nyári olimpia |
Korábbi pályázatok a téli olimpia rendezésére | – |
A pályázat vezetője | Peking polgármestere, Vang An-sun |
Versenyhelyszínek | 9, ezekből 6 már áll, hármat kell megépíteni |
Olimpiai falu | 3 |
A szervezőbizottság büdzséje | 1,558 milliárd dollár |
Az infrastruktúra büdzséje | 1,511 milliárd dollár (nem tartalmazza a Peking és a hegyi helyszín közötti gyorsvasúti vonal kiépítését) |
Lakossági támogatás | 88 százalék Pekingben, 92 százalék Kínában (a NOB közvéleménykutatása szerint) |
Az olimpia tervezett időpontja | 2022. február 4. és 20. között |
Előnyök | • A 2008-as olimpia rendezésének tapasztalata; • Néhány 2008-as versenyhelyszín felhasználása; • Kína politikai és gazdasági stabilitása; • Potenciális fejlődés: 300 millió kínai ismerheti meg a téli sportokat; • Erős kampány; • Kínai NOB-tagok ismertsége |
Hátrányok | • Téli sportok tradíciójának és a természetes hónak a hiánya; |
Helyzete a szavazás előtt | Előzetesen favoritnak tartották |
A téli olimpiák eddigi és már kijelölt helyszínei:
1924 - Chamonix (francia)
1928 - St. Moritz (svájci)
1932 - Lake Placid (amerikai)
1936 - Garmisch-Partenkirchen (német)
1940 - Szapporo (japán) /a II. világháború miatt nem rendezték meg/
1944 - Cortina d'Ampezzo (olasz) /a II. világháború miatt nem rendezték meg/
1948 - St. Moritz (svájci)
1952 - Oslo (norvég)
1956 - Cortina d'Ampezzo (olasz)
1960 - Squaw Valley (amerikai)
1964 - Innsbruck (osztrák)
1968 - Grenoble (francia)
1972 - Szapporo (japán)
1976 - Innsbruck (osztrák)
1980 - Lake Placid (amerikai)
1984 - Szarajevó (jugoszláv)
1988 - Calgary (kanadai)
1992 - Albertville (francia)
1994 - Lillehammer (norvég)
1998 - Nagano (japán)
2002 - Salt Lake City (amerikai)
2006 - Torino (olasz)
2010 - Vancouver (kanadai)
2014 - Szocsi (orosz)
2018 - Pjongcsang (dél-koreai)
2022 - Peking (kínai)