Letaszítják az északiakat a trónról síugrásban

Rengeteg kritikát kapott a helyszín kiválasztása, hiszen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem egy helységnek adta a jogot, hanem egy fehér foltnak a térképen. Avery Brundage NOB-elnök például így jellemezte a kaliforniai Squaw Valleyt: egy lyuk a hegyekben.

Alpesi sí: Staub rosszabb idővel is bajnok

Nehezen kezdődtek el az alpesi sízők versenyei, a hatalmas havazás miatt ugyanis háromnapos halasztásra volt szükség. A férfiaknál elsőként az óriás-műlesiklók indulhattak, ebben a számban Roger Staub Svájc első alpesi olimpiai aranyérmét nyerte. Pedig úgy tűnt, csak második lesz, hiszen az osztrák Pepi Stiegler eredménye négy tizeddel jobb volt. Stiegler azonban kilenc tizedmásodperccel hamarabb indult, és ezt az időt az eredményéhez írták, így az már rosszabb volt, mint Staubé.

Lesiklásban francia siker született, ám nem az esélyes Adrien Duvillard (ő ugyanis nagyot bukott), hanem Jean Vuarnet nyert. Műlesiklásban a fiatal német Willy Bogner érte el a legjobb eredményt az első futamban, ám a másodikban beakadt egy kapuba, így kiesett a versenyből, a számot az osztrák Ernst Hinterseer nyerte meg.

A hölgyeknél német, svájci és kanadai aranyérem született.

Biatlon: Lestander hibátlan lövészettel első

A sílövészetet első ízben vették fel az olimpiai programba, bár 1924-ben katonai sílövészet néven már volt hasonló sorozat. Squaw Valleyben 20 kilométeres távon rendeztek versenyt.

Miután a húszból tizenöt lövésen túl voltak, csak hárman álltak hibátlanul: Alekszandr Privalov kétperces előnyt szedett össze Klas Lestanderrel szemben, őket követte a 38 éves norvég Henry Hermansen. Ám amíg Lestander az utolsó sorozatot is lövőhiba nélkül teljesítette, addig a szovjet háromszor is hibázott, s emiatt még az ezüstéremről is lecsúszott.

Műkorcsolya: a palánknak ütköznek az Európa-bajnokok

Sajnos ezen az olimpián nem vettek részt a magyar műkorcsolyázók, így az éremesély is elszállt. 1960-ban észak-amerikai sikerek születtek a három versenyszámban, az Egyesült Államok kettő, Kanada egy aranyérmet szerzett.

Az előző három évben világbajnokságot nyerő kanadai páros, Barbara Wagner és Robert Paul a szintén esélyesnek tartott Európa-bajnok német kettőst megelőzve győzött. A Marika Kilius, Hans-Jürgen Bäumler duó nehezen alkalmazkodott ahhoz, hogy itt kisebb a pálya, mint amit Európában megszoktak. Ennek az lett a következménye, hogy a kezdésnél mindketten a palánknak ütköztek.

A férfiaknál az előző olimpia győztesének, Hayes Alan Jenkinsnek David nevű öccse diadalmaskodott, míg a hölgyeknél Hayes Alan Jenkins későbbi felesége, Carol Heiss győzött.

Jégkorong: két testvérpár vezérletével győznek az amerikaiak

A jégkorongtorna két nagy esélyesének a kanadai válogatottat, illetve az előző olimpia győztesét, a szovjet csapatot tartották, az amerikaiak viszont meglehetősen fiatal kerettel vágtak neki a sorozatnak. Ennek ellenére a házigazdák igen meggyőző teljesítményt nyújtottak, a Cleary (Bill és Bob), valamint a Christian (William és Roger) testvérpárok vezérletével minden mérkőzésüket megnyerték, és megszerezték az Egyesült Államok első olimpiai bajnoki címét jégkorongban.

Sífutás: a 35 éves Hakulinen élre repíti a finneket

Három távon, valamint a váltóban mérhették össze erejüket a férfi sífutók, és az utóbbiban alakult ki a legnagyobb csata.

A címvédő szovjetek már az első váltásnál kilátástalan helyzetbe kerültek, mivel Anatolij Seljuhin 2:21 perces hátrányt szedett össze az ekkor még vezető svédekkel szemben, akiknek viszont a második futójuk, Janne Stefansson egyszerűen összeomlott.

Norvégia és Finnország csatázott az elsőségért, és mivel az utolsó váltás előtt 20 másodperces előnyhöz jutottak a norvégok, úgy tűnt, megnyerik a számot. Utolsó emberük, a 15 km-es sífutásban diadalmaskodó Hakon Brusveen 35 kilométernél még mindig jelentős különbséggel, 16 másodperccel vezetett, ám a hosszabb távokon (1952: 50 km, 1956: 30 km) kétszeres olimpiai bajnok Veikko Hakulinen hatalmasat hajrázott, és neki köszönhetően ha centikkel is, de a finn váltó győzött.

Sixten Jernbergnek hiába jósoltak három aranyat, „csak" 30 kilométeren szerezte meg az elsőséget, 50 kilométeren pedig Kalevi Hämäläinen nyert Hakulinen előtt. A hölgyeknél tíz kilométeren mindhárom érmet szovjet versenyző nyakába akasztották, míg a váltóban Svédország végzett az élen.

Síugrás: bár az NSZK nem ad neki vízumot, Recknagel aranyat nyer a németeknek

A német színekben versenyző Helmut Recknagel megtörte az északiak hegemóniáját, és ő lett az első közép-európai olimpiai bajnok síugrásban. A türingiai fiatalember a közös Németországnak érte el ezt az eredményt, pedig az 1959–1960-as Négysáncversenyre (amelyet Ausztria és Bajorország rendezett) nem kapott NSZK-s vízumot.

Recknagel mindkétszer remekül ugrott, így nem volt vetélytársa az aranyéremért folyó harcban. A síugróverseny legfiatalabb résztvevője, a 18 éves Sudár Tamás a 41. helyen végzett.

Északi összetett: a német postás sikere

Akárcsak síugrásban, az északi összetettben is először fordult elő, hogy nem észak-európai győztest avattak. A német Georg Thoma hiába ugrott remekül, a szakemberek úgy vélték, ezt az előnyét a sífutásban elveszti. A civilben postásként dolgozó sportoló is visszafogottan nyilatkozott, mondván, ha minden jól alakul, megszerezheti a hatodik helyet. A szovjet Dmitrij Kocskinnak volt a legnagyobb esélye behozni Thomát, ám lemaradt, és csak az ötödik helyen végzett, a német pedig megnyerte a számot.

Gyorskorcsolya: hat aranyat nyernek a szovjetek

Ezen az olimpián már nőknek is rendeztek gyorskorcsolyaversenyeket, és az első aranyérmet a német Helga Haase szerezte meg. Haase – aki Kelet-Berlinben a rendőrségnél volt könyvelő – edzőjét nem engedték be Amerikába, ahogy a többi keletnémet edzőt és újságírót sem.

Az 500 méteres távon diadalmaskodó német versenyző egyébként a futam végén megbotlott, és egy palánknak ütközött, de szerencsére nem lett nagyobb baja.

A szovjetek hat aranyérmet nyertek, a férfiaknál Jevgenyij Grisin, a hölgyeknél Lidija Szkoblikova jutott el kettőig.