A döntő szett rövidítésének 14. pontja után mindkét játékos a hálónál állt, és a kivetítőt nézte, arra várva, hogy vajon kell-e még tovább játszaniuk. Del Potro egy tenyeressel elvileg befejezte a meccset, ám Roddick kikérte a sólyomszem segítségét – amely végül ellenfelének „adott igazat”.
„Azt hittem, kint volt a labda, megkérdeztem Juan Martínt, és ő is így gondolta. Képzelhetik, mekkora csalódás volt, amikor kiderült, hogy mégis csípte kívülről a vonalat” – elevenítette fel a finálé utolsó pillanatait Roddick, aki az ezt megelőző három washingtoni döntőjét (2001, 2005, 2007) megnyerte.
Az amerikai játékos ezen a tornán indult először azt követően, hogy drámai mérkőzésen kikapott Roger Federertől a wimbledoni döntőben.
„Egy hónap kihagyás után az ember szeretné tudni, milyen formában van, és minél több meccset játszani. Azt hiszem, jó úton járok, már ami a US Openre való felkészülést illeti” – jelezte Roddick, hogy azért nincs teljesen elcsüggedve.
A találkozóra hatalmas hőségben került sor, ami Del Potrót már az elődöntőben is nagyon megviselte. Vele ellentétben Roddick a döntőig szinte csak esti meccseket játszott, így ő ebből a szempontból sokkal szerencsésebb volt.
„Rettentő nehéz volt. Az első szett után mozdulni sem tudtam” – nyilatkozta az argentin, aki mégis meg tudta fordítani a mérkőzést.
Del Potro mindháromszor kettős hibával bukta el az adogatójátékát – mindegyik játszmában egyszer –, ám amikor nagyon kellett, jöttek a szervái. A döntő szett rövidítésében öt ászt ütött – összesen 19-et –, egyet második adogatásból.
A 22 éves dél-amerikai játékosnak ez volt pályafutása hatodik tornagyőzelme.
|
|