Tenisz: Válságmenedzsernek jelentkezem – exkluzív interjú Lázár Jánossal

– A Nemzeti Sportnak pénteken megerősítette, ön lehet az egyik vagy egyetlen elnökjelölt a Magyar Teniszszövetség tisztújító közgyűlésén. Hogyan került a látókörébe a pozíció?
– Orbán Viktor miniszterelnök úr kért meg arra, hogy jelentkezzek a szövetség vezetésére, de nem azért, hogy politikusként „okoskodjak”: arra biztatott, próbáljak meg együttműködést kialakítani a teniszsport szereplői között, segítsek a viták és a gazdasági csőd megoldásában – felelte Lázár János országgyűlési képviselő, korábbi kancelláriaminiszter, aki a hétfői tisztújítás előtt kizárólag lapunknak nyilatkozott. – Ebben a történetben nem politikusként veszek részt, sokkal inkább olyan emberként, akinek van tapasztalata a konfliktusok kezelésében, és talán eredményeket is fel tud mutatni. A kormánynak, amely a magyar sport nagyvonalú támogatója, a béke és az együttműködés az érdeke a teniszéletben.

ELSŐ LÉPÉSKÉNT EGY ÉVRE VÁLLALJA

– Miért éppen ön? Van kapcsolata a tenisszel, vagy inkább rutinos problémamegoldóként lesz szükség a munkájára?
– Azon kívül, hogy húsz éve teniszezem, sportvezetői múltam vagy ambícióm nincs. Ezt határozott időre szóló feladatnak tekintem, amelyben elsődleges szerepem, hogy segítsek lezárni a múltat, illetve konszolidálni a szövetséget anyagi és szakmai értelemben egyaránt. Ha úgy tetszik, válságmenedzsernek jelentkezem. Vannak természetesen ezen túlmutató céljaim, javaslataim. Mindannyiunk érdeke, hogy olyan színvonalas, erős teniszélet legyen, amely lehetőséget nyújt a profiknak, de az amatőrök és szeniorok is örömüket lelik benne. Nyolc évig mindennap együtt dolgoztam vele, ismeretei szerint kellő tapasztalattal rendelkezem a viták kezelésében, a kihívást jelentő helyzetek megoldásában.

– A „határozott időre szóló feladatot” lefordítaná konkrét időtartamra?
– A hétfői közgyűlésen azt kérem majd a tagságtól, hogy első lépésként egy évre adjon nekem bizalmat. Ez idő alatt szeretném bizonyítani, hogy tudok és akarok segíteni. Szerényen kell terveznünk, az idén két feladat áll előttünk: az elszámolások elkészítése és az adósságok kifizetése szükségszerű cél, egy fejlesztési program elindítása az eddig elvégzett munkára alapozva pedig a maximális ambíció. Nem szeretnék pálcát törni a vitában részt vevők felett, de megkérdőjelezhetetlen tény, hogy Szűcs Lajos elnöksége sok pozitív kezdeményezést hozott, amelyek egy része aztán a nézeteltérések áldozatává vált.

MARKOVITS LÁSZLÓ LEHET AZ ALELNÖK

– Nyilván nehéz összehasonlítani a Miniszterelnökség élén teljesített kormányinfók jelentette kihívással, de azért ez az egy év sem tűnik egyszerűnek.
– Nem vagyok pozícióhalmozó, feladatokban gondolkodom, itt pedig világosan látom, melyek azok a problémák, amelyek megoldásához elegendő lehet egy jól beosztott év. Nem szeretném ugyanis, ha az örökölt viták megbénítanák a teniszéletet, és ezzel lemaradna a többi sportágtól. Nehéz helyzetben van a szövetség, mert az elmélyült, személyeskedésektől sem mentes konfliktusok jelentős gondot okoznak, ezért meggyőződésem, hogy sok türelemre lesz szükség. Közös nevezőt kell keresni, s szeretném hinni, hogy ebben hasznos tudok lenni. Ha a kormányzati egyeztetésekkel boldogultam, talán a teniszszövetségnél is sikerül.

– A két évvel ezelőtti mandátumátadásánál azt mondta, a többség bizalmához a „one man show” sohasem elég, ahhoz sokak munkája és összefogása kell. Milyen csapattal vezetné a szövetséget?
– A pénzügyek rendezése és a múlt lezárása mellett három célom van: több fiatal, több vidék és több együttműködés. Utóbbi keretében felkértem alelnöknek a korábbi kiváló teniszezőt, a Vasas SC elnökét, Markovits Lászlót, az előző vezetőség egyik kritikusát. Benne megvan az a tapasztalat, amely a sportszervezői munka tekintetében belőlem hiányzik. Bardóczky Kornélnak is tettem együttműködési ajánlatot, bízom benne, hogy tudja támogatni a programomat, sőt, azt szeretném, ha a magyar tenisz fejlesztésében és a szakma irányításában döntő befolyása lenne, csakúgy, mint Sávolt Attilának. A jelenlegi főtitkár, Juhász Gábor munkájára is számítok, míg a több fiatallal kapcsolatos elképzeléseimről sokat beszélgettem Szávay Ágnessel. Kulcskérdés, hogy minél több gyermek kapcsolódhasson be a sportba, mert a magyar tenisz mindenkié: legyen azoké is, akik nem jómódú családból származnak vagy vidéken élnek. Elitsportág helyett szerethető sportágat szeretnék, hiszen ne felejtsük el, hogy Magyarországon száz-százhúszezren teniszeznek rendszeresen.

KÉT PROBLÉMA: HA VAN PÉNZ, MEG HA NINCS

– Jól tudjuk, hogy nem a „semmiből” pályázik az elnöki székre, hanem hetek óta egyeztet a teniszélet résztvevőivel?
– Igen, az elmúlt hat hetet azzal töltöttem, hogy mindenkivel beszéltem – frakcióvezetőként is az volt a szokásom, hogy mind a kétszázhúsz képviselőtársammal tartottam a kapcsolatot. Nem szándékom megmondani, ki mit csináljon, nincs nálam a bölcsek köve. Felajánlom mindenkinek az együttműködés lehetőségét. Úgy megyek el a közgyűlésre, hogy nincs olyan, akivel vitám lenne, bárkinek kezet nyújtok.

– Egyéb feladatai mellett lesz elegendő ideje kivezetni a szövetséget a gödörből?
– Szerencsére a nagypolitikában szünetet tartok, így igen, lesz. A sport mindig egy közösség, ha ez a közösség engem befogad, azzal én is sokat nyerhetek. A rám bízott feladatokat kivétel nélkül lelkiismeretesen végzem el, heti, sőt napi szinten foglalkozom majd az ügyekkel.

– A hatodik hét végére jobb vagy rosszabb helyzetben látja a sportágat, mint az első nap?
– Az jutott eszembe, hogy a miniszterelnök mindig egyre nehezebb kihívások elé állít. Hat héttel ezelőtt még nem hittem volna, hogy ekkora a széthúzás. Nagyon sok értékes, felkészült és tehetséges emberrel találkoztam, de itt is ugyanaz a két probléma van, mint szinte minden magyar sportágnál és egyesületnél: ha van pénz, meg ha nincs. Ki kell alakítani egy teljesen átlátható pénzügyi modellt, amely garantálja a működést és a fejlesztést. A miniszterelnök is azt várja tőlem, hogy a megválasztásomtól számítva egy hónapon belül tegyem le az asztalra a terveket: hogyan lehet pénzügyileg rendbe hozni a szövetséget, illetve miként indíthatjuk el a fejlesztési programunkat, amelynek segítségével mindenki hozzáférhet egy polgári országhoz méltó tenisz-infrastruktúrához. Józanul, a pénzt nem presztízsberuházásokra költve számos fejlesztést megvalósíthatunk.