A távozó magyar úszóelnök védelmében gyakorta halljuk, hogy számára szívügy a sport, más, jól jövedelmező üzleteivel szemben itt társadalmi megbízatásban dolgozik, még egyetlen fillért sem vett fel az úszószövetségtől. Ami tényszerűen igaz lehet, de érdemes megismerni további tényeket is, amelyek árnyalhatják a képet. Például azt a FINA által írásban is megerősített érdekességet, amely szerint a St. Plusz Kft. (a hvg.hu cikke szerint Gyárfás cége) „évek óta a FINA-család legnagyobb megelégedésére” évente 200 000 euróért készíti a FINA Aquatic World Magazine-t, amely kéthavonta megjelenő szaklap.
Miután Gyárfás a felelős a média területéért a nemzetközi szövetség szűk vezetőségén, a „Bureau”-n belül, itt nem tartják összeférhetetlennek, hogy közvetve bevétele, jövedelme származhat a FINA-nak végzett munkából.
Az úszás nemzetközi világában viszont nem mindenki gondolja, hogy ez rendben van így, ők gyűjtik is az érveket és a bizonyítékokat a FINA szerintük szabálytalan, de etikailag mindenképpen megkérdőjelezhető működése ellen, amint mi is idéztük a hvg.hu információit. A kritikusok sokallják a társadalmi vezetők 400 dolláros és egyénenként összesítve nem nyilvános napidíját, a vezérkar és az apparátus sokmillió dolláros működési költségét, luxuskiadásait, és talán a saját médiára kifizetett összegekkel sem maradéktalanul elégedettek, hiszen Gyárfásék nemcsak a PDF-ben is hozzáférhető magazinra, hanem multimédiás tartalmakra, videós anyagokra is vesznek fel pénzt.
Egy külföldi szakértőtől származó, a Gyárfás ellen szervezkedő nemzetközi lobbi által megkaparintott, lapunkhoz is eljuttatott bevételi összesítés és az arra angolul írt megjegyzések szerint 2013-ban mintegy 350 ezer dollárnak megfelelő bevétele volt a St. Plusz Kft.-nek, ahogy külföldi forrásunk a dokumentumot kommentálta, négy éven át ennek az összegnek a négyszerese érkezhetett a FINA-tól Gyárfásékhoz a most lezárult olimpiai ciklusban.
(Cikkünket Gyárfás Tamásnak is eljuttattuk, aki alább olvasható válaszában azt írta, a bevétel „fényévekre sincs” az általunk jelzett összegtől, ám ezt nem tudjuk mire vélni, hiszen az „évek óta” tartó együttműködést ő maga erősítette meg újra a FINA általa idézett levelében, amely az évi 200 000 dolláros megbízási díjat is tartalmazza, vagyis nagyságrendileg nem tévedhetünk, más érdemi reakció pedig nem érkezett Gyárfástól az alábbiakkal kapcsolatban.)
Az exportból származó bevételként a Nemzeti Sportnak eljuttatott táblázatban egyébként már százmillió forintos nagyságrendű összeg szerepel a megfelelő rubrikában (talán ezt tartja túlzónak Gyárfás, esetleg nem a FINA-tól származik a teljes összeg), ami a mai gyenge árfolyamon is majdnem eléri a 350 ezer dollárt, de 2013-ban messze többet ért, majdnem a másfélszeresét a Hosszú Katinka által abban az évben versenyzéssel megkeresett mintegy 70 millió forintnak. Szenzáció volt, amikor Hosszú Katinka a világ első dollármilliomos úszónője lett 2014-ben, de amint a fentiekből láthatjuk, a már nemzetközi sportvezetői karrierje előtt is dúsgazdag vállalkozó hírében álló Gyárfás Tamás cége is túl lehet már az első, úszásból keresett dollármillión, természetesen egyetlen tréning vagy leúszott méter nélkül.
És bár igaz, hogy a hírhedt Nap Televízió nem kevésbé legendás Angol utcai székházát is jelképes egy forintért adja bérbe Gyárfás valamelyik cége a 2017-es FINA-vb szervezőbizottságának, illetve a lebonyolító állami cégnek, a hírek szerint már százmilliós nagyságrendű összeget költött a bérlő az épületre, amely így tovább gyarapítja a volt elnök úszásból (is) származó vagyonát. Jóllehet, a hírek szerint az úszószövetség szerdai elnökségi ülésén Gyárfás Tamás értelemszerűen a világbajnokság szervezőbizottságának társelnöki tisztéről is lemond, a fenti okok miatt bizony sok szempontból bizarr marad a helyzet.
Információink szerint a magyar szövetség is Gyárfástól vagy egy cégétől bérli a Kossuth tér melletti irodáit, az állami tulajdonú Bp2017 Nonprofit Kft. pedig pénzért rendszeresen hirdet abban a bizonyos, Gyárfásék által szerkesztett és gyártott FINA magazinban. És akkor még nem hoztuk szóba, hogy a konkrét, nyilvános háború Gyárfás és Hosszú Katinka között azért kezdődött, mert az államtól származó, a versenyzőknek feltétel nélkül járó felkészülési támogatást és jutalmat az úszószövetség többek között ahhoz a feltételhez kötötte, hogy Hosszú vállaljon ingyen szerepet a világbajnokság reklámfilmjében. Abban a félperces reklámfilmben, amelyre egyébként 55 millió forint közpénzt költött a kecskeméti önkormányzat, de amelyből nem kaphatott kétmilliót a magyar úszósport első számú arca...
A Heti Válasz legújabb címlapsztorijában „Azért a pénz az úr” címmel dolgozta fel az úszószövetség és a Shane Tusup, Hosszú Katinka házaspár konfliktusát, utóbbiak fő motivációjaként az anyagiasságot jelölve meg. Nos, azt mi sem vitatjuk, hogy a pénz lehet a fő motívum.
Gyárfás Tamás az alábbi reakció SZÓ SZERINTI LEKÖZLÉSÉRE kérte a Nemzeti Sportot a fenti cikk kapcsán. „Gyárfás Tamást a Nemzeti Sport közvetítő útján kereste meg, hogy válaszoljon a lapban megjelenésre váró cikkre, melyben az St. Plusz Kft. és a FINA együttműködését taglalja a FINA Magazine megjelentetése kapcsán, mint aki felháborítónak tartja, hogy egy magyar cég egy nemzetközi szövetség számára szolgáltatást végez. |