„Felelős döntés volt ez a vállalás, februárban kellett gyorsan átgondolni, hogy van-e esély két év alatt megépíteni egy olyan létesítményt, amelyet mások 4-5 év alatt szoktak. Arra jutottunk, hogy összefogással igen, meg kemény munkával. Szerintem ez nem elsősorban pénz kérdése. A parlament teljes összefogással meghozta már a gyors haladást lehetővé tevő törvényt, és kitűnő az együttműködésünk Angyalföld baloldali polgármesterével is. Egy biztos, ha elkészül az uszoda, világcsúcs lesz az építkezés gyorsasága. Óriási a bizalom az országgal szemben, hiszen többen jelentkeztek beugróként a 2017-es vébé-rendezésre, de közülük egyedül nekünk nincs még uszodánk hozzá” – mondta a műsorban Fürjes Balázs.
A kormánybiztos hozzátette: „Nem csupán uszodát építünk, az egész területet rendezzük, gáttal, parkolókkal, utakkal, sétányokkal. Maga az uszodakomplexum magába foglal két 50 méteres medencét, az egyik verseny-, a másik gyakorlómedence. Lesz egy tanmedence és műugrómedence is. Ez az uszoda a vébé után a nagyközönségé lesz. Az egyik nagy medence padlózata emelhető lesz, oldalfala mozgatható, így tanórákon több csoportot tud fogadni egyszerre.”
„Több nemzetközi példát is tanulmányoztunk, leginkább a londoni olimpiára készült uszodához hasonlít majd a mi megoldásunk. A két hosszanti oldalt megnyitva azokhoz ideiglenes lelátókat illesztünk mi is, így 12-13 ezer lesz a nézőszám a vébén, hosszabb távon pedig ötezres lelátói maradnak, mondjuk a vízilabda BL végső tornájának rendezésekor. A beruházás teljes összege 31 milliárd forint körüli lesz, ebből maga az uszoda 25 milliárd körüli. Az építőt közbeszerzésen választottuk ki, s nemzetközi riválisok előtt a legalacsonyabb összeget ajánló cég, a Fradi-stadiont is felépítő Market Zrt. nyert. Magyarok tervezik, magyarok építik tehát, 2017 márciusára állnia kell az uszodának, próbaüzemre készen” – jelezte Fürjes.
„Nem hibázhatunk, ebben az építkezésben nincs ugyanis időtartalék. Az időjárás mint bizonytalansági tényező? Abban bízom, hogy a kemény idő beköszöntéig a földben végzendő munkákat már befejezzük. A teleket megoldjuk, az igazán izgalmas rizikó az árvíz, ennek a beruházásnak a keretében 1 kilométer hosszú gátat is építünk – addig, amíg nincsen kész, aggódhatunk, de a Dagály-törvény szerint a főváros megvédené a területet abban az időszakban. Az alapkőletétel után most nekiesünk az építkezésnek, itt persze vannak további természetes rizikófaktorok, de talán nagyképűség nélkül bízhatunk az eddigi fővárosi építkezési tapasztalatainkban, a betartott határidőkben” – vélekedett a beruházás kormánybiztosa.