Lábtoll-labda: Újszászon a versenyzők 80 százaléka utánpótláskorú

Gy. Szabó Csilla– utanpotlassport.huUgyan kinek jutna eszébe a békatalpat bohóccipővel keresztezni? Mondjuk annak, aki akár Kínáig is képes lenne elmenni egy játékosért, aki technikás, mint egy focista, csapatember, mint egy röplabdás és úgy küzd, mint egy tékvandós. Vagyis ízig-vérig lábtoll-labdás. Az újszászi tornacsarnok igazgatójának szerencsére nem kellett Ázsiáig zarándokolnia, amikor elhatározta, az újonnan épített tornacsarnokban minden kérést teljesít majd. Legalábbis, ami a labdákra vonatkozó igényeket illeti. Így amikor Fehér János 1992-ben az üres szertár feltöltésére elkészítette listáját, a kézi-, a kosár-, a futball-, a tollas- és a teniszlabdák mellé lábtoll-labdát is rendelt. Arra az esetre, ha egy helybéli kisgyermeknek éppen ennek az egzotikus sportágnak a kipróbálásához támadna kedve.Gy. Szabó Csilla– utanpotlassport.huUgyan kinek jutna eszébe a békatalpat bohóccipővel keresztezni? Mondjuk annak, aki akár Kínáig is képes lenne elmenni egy játékosért, aki technikás, mint egy focista, csapatember, mint egy röplabdás és úgy küzd, mint egy tékvandós. Vagyis ízig-vérig lábtoll-labdás. Az újszászi tornacsarnok igazgatójának szerencsére nem kellett Ázsiáig zarándokolnia, amikor elhatározta, az újonnan épített tornacsarnokban minden kérést teljesít majd. Legalábbis, ami a labdákra vonatkozó igényeket illeti. Így amikor Fehér János 1992-ben az üres szertár feltöltésére elkészítette listáját, a kézi-, a kosár-, a futball-, a tollas- és a teniszlabdák mellé lábtoll-labdát is rendelt. Arra az esetre, ha egy helybéli kisgyermeknek éppen ennek az egzotikus sportágnak a kipróbálásához támadna kedve.

A lábtoll-labdázók Fehér Jánossal a Nagy Sportágválasztón is ott voltak

„Pontosan negyedszázada dobtam ki a srácok közé az első tollszárlabdát, igaz, akkor még nem volt hálónk, a gyerekek magasugróléc fölött próbálkozhattak csak – mesél az újszászi kezdetekről Fehér János. – A kölykök azonnal beleszerettek, hiszen érdekes és izgalmas játék. Amikor megtudtuk, hogy néhány hónappal később, Csillebércen megrendezik az első hazai versenyt, nyomban készülni kezdtünk rá. Korábban atléta voltam, de tollaslabda-edzői képesítésem is volt, így összegyűjtöttem az összes fellelhető szakmai anyagot, és megírtam az edzésprogramunkat. A szabálykönyv szerint vegyes csapatot kellett neveznünk, ezért nem is gondolkodtunk másban. Később derült csak ki, külön fiú- és leányegyüttesek is léteznek.”

Fehér János kutatómunkájának hála, az újszászi vegyes csapat olyan alapos felkészítést kapott, hogy nyomban megnyerte az úttörőszövetség által megrendezett viadalt. Ezért egy évvel később ők utazhattak az első nemzetközi túrára is, Németországba. S az akkor 14-15 éves kamaszok a harmadik helyen végeztek a felnőttmezőnyben. A sportág európai elterjesztése a német Peter von Rüden nevéhez köthető, ő volt az, aki 1992 márciusában az Utazás ’92 kiállításon az első magyarországi lábtoll-labda bemutatót megtartotta. Ezt látva, Butor Klára testnevelő tanár, a Magyar Úttörők Szövetségének programigazgatója nagyobb tételt vásárolt az ismeretlen sporteszközből, s ezzel megindult a játék hazai elterjesztése. Három esztendővel később alapították meg a Magyar Lábtoll-labda Szövetséget, hol másutt, mint Újszászon, a sportág hazai fellegvárában. A szervezet főtitkára pedig azóta is Fehér János.

„Budapesten túl nagy a konkurencia, a fővárosi piacra nem igazán tudunk betörni. Eddig egyetlen csoport indult egy belvárosi tornateremben. Talán furcsán hangzik, de vidéken azért jobb a helyzet, mert a sportolási lehetőségek jóval szerényebbek. A mi sportágunk kifejezetten olcsó, nem igényel extra felszerelést, csak egy-egy labdát és hálót. Bármilyen könnyű cipőben játszható, de az az igazi, amelyiknek jó nagy feje van. Nekünk ugyanis a lábunk az ütőnk. Fontos a labdaérzék, s mivel magasan kell megrúgni, a hajlékonyság is. Ezért sok nyújtógyakorlatot kell végezniük a gyerekeknek.”

A sportágban a világ legjobbjai a kínaiak és a vietnamiak. Európában pedig a magyar fiatalok számítanak „kínaiaknak”. Az első vb-t, 2000-ben Magyarország rendezte, természetesen Újszászon. Akkor a hét lehetséges számból hatban magyar állhatott a dobogó harmadik fokára. A sikerszéria pedig azóta is tart. Pedig versenyzőink mintegy nyolcvan százaléka utánpótláskorú, jóllehet, a nemzetközi porondon a felnőttekkel kell összemérniük az erejüket.

„Az az álmom, hogy Kínához hasonlóan, egyszer nálunk is lábtoll-labdázók lepjék el az utcákat. Újszászon ez már néha-néha előfordul. De bármilyen olcsó sportág is a miénk, a jelenleginél nagyobb anyagi forrásokra lenne szükségünk a bázis bővítéséhez. Pénz híján elsősorban a kisebb, szegényebb településeken végezzük a toborzást, de elmegyünk bármilyen eseményre, amelyen a sportágat népszerűsíthetjük. Sok hátrányos helyzetű gyerek jár hozzánk, a klubba. Közülük jó néhányan roma származásúak. Az ő integrálásuk legjobb útja a sporton keresztül vezet, s Újszászon ez a lábtoll-labdát jelenti. És nálunk csak az számít, ki hogyan teljesít a pályán…”

Egyéb korosztályos hírekLÁBTOLL-LABDÁBANa sportági aloldalunkon.