1984-ben Szarajevóban már volt fedett stadionban olimpiai záróünnepség, s 26 év elteltével a vancouveri BC Place Stadiumban ismét „zárt" rendezvénnyel búcsúztatták az ötkarikás játékokat.
A záróünnepség első elemével a kanadai szervezők gyakorlatilag saját hibájukat korrigálták: a nyitóünnepségen ugyanis az óriásfáklya egyik eleme a földben ragadt, amit most tréfás keretek között – egy bohóc javította meg – „kaptak" elő. Majd 1100 snowboardot tartó fiatal különböző koreográfiája közepette meghallgathattuk a kanadai himnuszt.
Lassan a főszereplők, a sportolók is megérkeztek. Egy országból egy sportoló a saját nemzete zászlajával jelent meg először. Nálunk ez a személy legjobban szereplő versenyzőnk, Huszár Erika volt. A rövid pályás gyorskorcsolyázónő a négy évvel ezelőtti ötkarikás játékok negyedik helye után a mostani, szintén 1500 méteren kiharcolt hatodik helyezésével pontot szerzett, és az ötödikként végző váltónak is tagja volt.
Ezután a magyar csapat, valamint a többi ország még helyszínen lévő versenyzője „betódult" a küzdőtérre. Az olimpia üzenete: nemzettől, teljesítménytől függetlenül mindenki a nagy egész része…
Megérkeztek a kilenc sportágban rekordot jelentő 14 aranyérmet szerző kanadaiak is, akik az utolsó napon értek a csúcsok csúcsára: férfi jégkorong-válogatottjuk a döntőben az Egyesült Államokat legyőzve megszerezte az aranyérmet.
Az eddigi rekordot az egy olimpián aratott győzelmek tekintetében a Szovjetunió és Norvégia tartotta 13-13 arannyal. Előbbi az 1976-os innsbrucki, utóbbi pedig a 2002-es Salt Lake Cityben rendezett játékokon szerzett 13 első helyet.
Miután a görög himnuszt meghallgattuk, az olimpia himnuszát is lejátszották, mellyel egyidőben bevonták a játékok zászlaját. A látványt tekintve ekkor tudatosult mindenkiben, hogy közeledik a vég…
…de már csak alig négy év, és újra lesz téli olimpia. Szocsi képviseletében Anatolij Pakomov, a város polgármestere és a szervezőbizottság elnöke átvette az olimpiai zászlót, s „természetesen" meghallgathattuk az orosz himnuszt is.
Ekkor jött el a beszédek ideje. John Furlong, a vancouveri szervezőbizottság elnökének beszédét többször is óriási tapsvihar szakította meg, a kanadaiak nagyon hálásak voltak az elmúlt tizenhét napért. Furlong természetesen mindenkinek megköszönte a segítséget, aki valamennyit is hozzátett az olimpia sikeres megrendezéséhez.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Jacques Rogge következett, s eljött az elkerülhetetlen is: a sportvezető hivatalosan is lezárta a XXI. téli olimpiai játékokat.
A láng pedig Neil Young Grammy-díjas énekes előadása alatt kialudt…
A láng kioltása után híres kanadaiak próbálták szórakoztató pillanatokkal feledtetni a szomorúságot, amit a játékok vége jelentett. Egy a 33 millió kanadaiból, William „T. J. Hooker" Shatner például elmondta, hogy milyen ügyesen tudnak kenuban szeretkezni. Catherine O'Hara a hóba pisilésről beszélt. Michael J. Fox stand up-ja után pedig Michael Bublé zenéje alatt a kanadaiak „világnak adott" jellegzetességeit – mint például természetesen a jégkorong – nézhettük meg egy tréfás show közepette. A „show" volt a kulcsszó, ugyanis az ünnepség ez idő tájt fergeteges bulivá kezdett átalakulni. A Nickelback fokozta a hangulatot, majd megjelent a punkból lassan csinos hölggyé átváltozó Avril Lavigne is. Alanis Morissette kissé altatta a népet (persze gyönyörű hanggal), a Simple Plannel, a Hedle és Marie Mai azonban visszahozta a rendes kerékvágásba a közönséget. A buli pedig hiphoptáncosok előadásával fejeződött be – legalább is a helyszínen. Hogy aztán Vancouverben ki és hogyan folytatta, nem tudni. |