– Komolyan gondolja?
– Mit? – kérdezett vissza Kenderesi Tamás, a vizes világbajnokságon 200 méter pillangón éremesélyekkel induló úszó.– Komolyan gondolja?
– Mit? – kérdezett vissza Kenderesi Tamás, a vizes világbajnokságon 200 méter pillangón éremesélyekkel induló úszó.
– Azt mondta, világbajnok akar lenni a Duna Arénában.
– De ha egyszer így van!
– Ez rendben is van, de nem nagy merészség kijelenteni? A legtöbben nem mernek ilyen konkrétan fogalmazni, még ha előre a nyakukba is lehetne akasztani az aranyérmet.
– Tény, kell hozzá magabiztosság, de van alapja, hogy magabiztos legyek. Ez nem úgy van, hogy az egyik reggel felébred az ember, és azt mondja: világbajnok akarok lenni. Jól mennek az edzések, jó formában vagyok, jobb vagyok, mint voltam a riói olimpia előtt. És nem is kevéssel...
– Pedig néhány héttel ezelőtt még úgy nyilatkozott, nem jött jól a vállfájdalma. Ezek szerint a sérülése a múlté?
– Igen. Szerencsére most már egyáltalán nem fáj. Az orvosom segítségével rátaláltam egy táplálékkiegészítőre, emellett kollagént is eszem, és ezek segítettek. Ne kérdezze, mi zajlott le a testemben, hogy a szerek elejét vették a további gyulladásnak, vagy hogyan szüntették meg a meglévőt, a legfontosabb, hogy már semmiféle fájdalmat sem érzek.
– A fájdalom mellett, ha jól sejtem, az idegesség is meghatározta a mindennapjait akkortájt...
– Ilyen esetben azért nem olyan nyugodt az ember. Akkor, amikor csak néhány hét van hátra a világbajnokság rajtjáig, és fáj a vállad, nem az a helyzet, amikor higgadt maradsz. Vagy másfél héten keresztül csak lábbal voltam képes dolgozni a vízben, szóval tényleg nem volt könnyű időszak, de elmúlt. Hála istennek.
– Mindezek után mire alapozza a merész kijelentését, hogy világbajnok akar lenni?
– Az edzéseken úszott időeredményekből sok mindenre lehet következtetni, és szerencsére a felkészítő versenyek is elég jól sikerültek. Azt persze nem tudhatjuk, ki milyen formában lesz a világbajnokságon, a végső sorrendet nem csak egy ember kiváló formája fogja eldönteni.
– Ezek szerint folyamatosan figyelemmel követi a vetélytársait.
– Ó, persze, de hát mindenki nézi, figyeli a másikat. Nekem még segítségem is van ebben: a nagypapám szokta kutatni az eredményeket, a videókat az interneten, és sokszor bizony hamarabb megtalálja őket, mint én.
– És olyankor máris csörren a telefonja?
– Bizony ám! Sokat segít ezzel, emellett pedig rendkívül jó érzés, hogy ennyire fontos neki, amit csinálok, s hogyan lehetnék jobb.
– A tavaly megszerzett olimpiai bronzérem után idén is ugyanazt a programot úszták a felkészülés során?
– Beszélgettünk az edzőmmel, Tari Imrével, és én is azt javasoltam neki, hogy ússzuk azt, a legvégén mindenképpen, amit Rio előtt, mert én abban nagyon bízom. Akkor nagyon ment, és most is ment – lehet látni a különbséget!
– Pedig azt hinné az ember, hogy a riói bronz, az olimpiai láz, a meghívások, az ünneplések után nehéz volt újra lemennie az uszodába ősszel.
– Olyan nagyon nehéz nem volt. Persze nem úgy álltam oda, hogy akkor megint lesz egy olimpia, de majdnem, hiszen az, hogy világbajnokság következik, ráadásul Budapesten, számunkra tényleg majdnem ugyanolyan, mintha olimpia jönne. Ráadásul bennem volt, hogyha Rióban nem úgy úszom le azt a három kétszáz méter pillangót, ahogy, másként alakulhatott volna minden, és akkor talán nincs az a huszonhat század mínusz, amellyel elmaradtam az aranyról.
– Vagyis egyértelműen az a kulcs, hogy háromszor kell leúszni a távot.
– Igen. Háromszor jól, de okosan.
– Bánja, hogy Michael Phelps ellen már nem versenyezhet?
– Csak kicsit fáj emiatt a szívem, de szerintem… Mindegy, inkább hallgatok, mert a végén tényleg nagyképűnek tűnök.
– Szerintem az emberek értékelik az őszinteséget.
– Nem ő lenne az én nagy ellenfelem a világbajnokságon, sokkal inkább a japán Szakai Maszato lesz az szerintem. Ő vezeti az idei világranglistát, és persze mellette azért még van, illetve lesz jó néhány kiváló úszó ezen a vébén.
– Tart valakitől?
– Mindenkitől. Ha viszont a célomat nézem, elvileg senkitől sem kellene. Nyilván leszünk többen, akik az aranyat akarjuk: nagyon erős ellenfelek várnak rám. Izgalmas verseny elé nézünk, az biztos.
– Már csak néhány nap van a rajtig, jó formában van, ráadásul az egész családja a helyszínen szurkolhat önnek. Feldobhatja, hogy hazai környezetben rendezik a világbajnokságot, szóval minden adva van, hogy jól érezze magát. Jól érzi magát?
– Mindent összevetve, jól. Mentálisan készülök arra, mi vár rám a Duna Arénában, hogy a lelátó tele lesz magyar szurkolókkal. Már nagyon várom a rajtot, de azért…
– Igen?
– Az utolsó napokban már finoman szólva sem vagyok türelmes, és ez a körülöttem lévőknek sem egyszerű helyzet – meg nekem sem.
A FÖLD ALÓL IS ELŐBÚJHAT VALAKI
Tari Imre, Kenderesi Tamás edzője: „Nagyon beleállt ebbe a felkészülésbe is Tomi, nagyon akarja ezt a világbajnokságot, akárcsak tavaly az olimpiát. A felkészülése jól sikerült, úgyhogy én bizakodó vagyok. Kiváló versenyzőtípus, attól egyáltalán nem féltem, hogy elviszi őt a hév, vagy éppen agyonnyomja, hogy hazai közönség előtt úszhat a világbajnokságon. A riói sikert is rendkívül jól kezelte, amíg a felkészülés engedte, addig elvállalta a felkéréseket, utána viszont már a munkára koncentrált, és az ilyen jellegű elfoglaltságait a minimálisra korlátozta. Erős mezőny vár rá kétszáz pillangón, Szakai Maszato minden bizonnyal jó formában lesz, és szerintem Cseh Laci is biztosan felszívja magát. Chad le Clos az idén nem mutatott túl sokat, de tudjuk jól, a föld alól is előbújhat valaki…”
ELLENFÉLNÉZŐBEN
A NAGY JAPÁN
Ha már irányt mutatott, hallgassunk is rá: Kenderesi Tamás úgy véli, 200 pillangón a legnagyobb ellenfele a japán Szakai Maszato lehet. Az olimpiai bronzérmessel nincs értelme vitatkozni, már csak azért sem, mert Szakai vezeti az idei világranglistát, ráadásul a vb-n indulók közül egyedül ő „bújt be” 1:54 alá eddig (rajta kívül ez csak a fiatal Milák Kristófnak sikerült, de ő a válogatási elvek alapján 100 pillangón rajtolhat a vb-n), emellett a 22 éves japán fiú a riói olimpián is ott volt a dobogón – éppen Kenderesi előtt végzett a második helyen.Mellette azért figyelni kell a szintén japán Szeto Daijára, továbbá a 2012-es londoni olimpiai bajnokra, a dél-afrikai Chad le Clos-ra, és persze el ne feledjük: a Duna Arénában ott lesz a szám világbajnoki címének védője, Cseh László…