Vári Attilánál kevesebben tudják jobban, hogy a vízilabda-válogatottakat mindig kiemelt figyelem övezi, a kívülállók elsősorban azok szereplése alapján ítélik meg a sportág helyzetét. „A férfiválogatott már kvalifikálta magát Tokióba, és a női csapatnak is ott a helye, ezt be is bizonyítják januárban a trieszti olimpiai kvalifikációs tornán – mondta Vári. – Az Európa-bajnokságon is azt mondtam, hogy a legnehezebb ellenfelet győzték le a bronzéremért, így nincs kitől tartaniuk. Akkor lennék nagyon boldog, ha két érmes csapattal térnénk haza, ezen dolgozunk a következő egy évben.” |
– Tisztújító közgyűlésre készül a Magyar Vízilabda-szövetség, rendhagyó módon nem az olimpia után. Mennyire furcsa ez egy sportolóként is négyéves ciklusokhoz szokott vezetőnek?
– Azért is furcsa, mert 2018. október elsején lettem a szövetség elnöke, Kemény Dénes lemondása után csupán a ciklus utolsó harmadát vezettem – mondta Vári Attila, a játékosként kétszeres olimpiai bajnok szövetségi elnök, aki a július huszadiki tisztújító közgyűlésen újra indul a pozícióért. – Ehhez jött még, hogy a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztották az olimpiát, így négyéves időszámításunk teljesen felborult, nemrég a MOB tisztújító közgyűlésén ecsetelte Kulcsár Krisztián elnök, mennyire nehéz a jelenlegi helyzet. Egyetértek, mert az összes gondolatunk, a szakmai felkészülési terveinktől a fiatalok integrálásáig, a négyéves ciklushoz igazodik. Remélem, minél előbb visszaáll a megszokott rendszer. Amíg ez nem történik meg, nincs más választásunk, mint jól reagálni az új szituációkra, ezt pedig teljes összefogással megtettük. A magyar vízilabdázás mindig arról volt híres, hogy képes a megújulásra, amit most is bizonyítottunk.
– Ha már szóba került a MOB tisztújító közgyűlése: ismét beválasztották az elnökségbe, méghozzá a legtöbb szavazatot kapta. Ez a sportág megbecsülését is jelzi?
– Nagy megtiszteltetés, hogy az elnökségben dolgozhatok a következő időszakban is, de a bizalom valóban a teljes vízilabdacsaládnak szólt. A szavazatok magas száma nemcsak a sportszakmai, hanem a sportdiplomáciai és rendezvényszervezési tevékenységünknek is köszönhető. Ez sportágunk három fő pillére, együtt alkotnak olyan egységet, amely nemzetközi szinten is nagy elismerést vívott ki. A januárban megrendezett budapesti Európa-bajnokság nemzetközi megítélése kitűnő volt, és nekünk is emlékezetes marad a fiúk aranyérme és a lányok bronzérme révén. Egyéves előkészítő munka előzte meg a kontinensviadalt, és a három hét alatt is nagyon sok ember munkája kellett a sikerhez, a gólokról nem is beszélve.
– Az elmúlt szűk két évben a sikeres Eb-rendezés mellett mi volt a szövetség legfőbb célja?
– A folyamatosság elve szerint dolgoztunk, hiszen azt a színvonalat meg kellett tartanunk, amely a vízilabdavilág elitjébe sorol minket. Állandóságot jelent a versenyeztetés – negyvenkét sorozatban heti kétszáz mérkőzés lebonyolításáért vagyunk felelősek –, és hatósági jogkörünkből adódóan a taós beruházások megvalósítása is, folyamatosan épültek és épülnek az uszodák. Emellett finomhangolásokat kezdtünk el, ennek részeként átalakítottuk az utánpótlás-bizottságot és a különböző szakmai feladatainkat. A fókusz az utánpótlásra került, hiszen rengeteg tényező változott a huszonegyedik században, minden felgyorsult, nőtt a fizikai terhelés és a mérkőzésszám, nekünk pedig megfelelően kell rá reagálnunk. Így kötöttünk együttműködési megállapodást a Semmelweis Egyetemmel vagy a Testnevelési Egyetemmel, ezek garantálják a szakmaiságot és a megfelelő tudományos hátteret. Hosszú távú, perspektivikus utánpótlásprogram megvalósításába kezdtünk, amelyben egymásra épül a korosztályok képzése. Nagyon sokat dolgoztunk azon, hogy megvalósuljon az akadémiai képzésünk, az előkészületek jól haladnak, hamarosan már konkrétumokról is beszélhetünk.
– Az előző hónapokban olyan helyzettel szembesült, mint az elődei közül senki: mennyire volt nehéz döntés a bajnokság felfüggesztése, majd törlése?
– Fájó, de egyértelműen jó döntést hoztunk a felfüggesztéssel és a törléssel. Gyorsan reagáltunk, minden határozatot a mielőbbi folytatás reményében hoztunk meg. Utólag bebizonyosodott, ennek köszönhetően jóval hamarabb kezdhettük el újra az edzéseket és a játékot is. A feljutásért vívott mérkőzések jelentették a megváltást, a Hajós uszodában a két meccset csaknem négyezer szurkoló látta, ezzel is bebizonyosodott, hogy a közönség már nagyon kiéhezett a játékra.
– A nyári Magyar Kupa mekkora lehetőséget jelent a sportágnak?
– Mindenki várja a kezdést, amit nem csodálok, hiszen én is így vagyok vele. Mindig arra vágytunk, hogy nyáron, napsütésben, nyitott medencékben játszhassunk, és mivel elhalasztották az olimpiát, ezt most nem a válogatottak, hanem a klubcsapatok tehetik meg. Biztos vagyok benne, hogy minden helyszínen megtelnek a lelátók, és a nézők ezt követően a bajnokságban is követni fogják a csapatokat.
– Tekintsünk kicsit messzebbre! Milyen célokkal vágna bele a következő ciklusba, amelybe két olimpia is beleférhet?
– Amikor elkezdtem a munkát, akkor sem erre a rövid időszakra terveztem, hanem a következő, teljes ciklusra is, így rengeteg a futó projekt, amit szeretnék megvalósítani. Örülök, hogy a sportágunk az elmúlt időszakban jelentős egységet mutatott, legyen szó a sikerekről vagy éppen a járvány okozta nehézségekről. Az elhalasztott olimpiára komolyan kell készülnünk, ezért is volt fontos nekem, hogy a tisztújító közgyűlést minél előbb megtartsuk, hiszen a sportolóknak is folyamatosságra van szükségük. Érzek magamban erőt és ambíciót a szövetség további vezetésére, ehhez pedig számítok a jelenlegi elnökség munkájára és a tagegyesületek megtisztelő bizalmára is, mert rengeteget tettek azért, hogy sikeresek legyünk. A sikerességet hosszú távon is garantálni szeretnénk.