Boston? Piff! Chicago? Puff! Spurs? Durr!

Hiába reménykedtek a Boston rajongói, hogy csapatuk Indianapolisban visszatalál a helyes útra. A Pacers rájátszással kapcsolatos reményei ezúttal ösztönzőbbnek bizonyultak, mint a Celtics-tréner Doc Rivers mérkőzés előtti szavai – a zöldek a legutóbbi 12 meccsükből már a hetediket veszítették el, és egyedül az vigasztalhatja őket, hogy a Keleti főcsoportot előttük vezető Chicago is kikapott.

„A személyi hibák egyszerűen kicsináltak bennünket" – foglalta össze a lényeget Rivers. Való igaz, Nenad Krsztics és Kevin Garnett statisztikai lapján már a második negyed közepén három-három személyi hiba éktelenkedett, és a Pacers könyörtelenül kihasználta, hogy a bostoniaknak átmenetileg ki kellett vonniuk a két nagy testet a forgalomból.

A hazaiak már egy korábbi 14–4-es rohammal eltüntették a Celtics kezdeti előnyét, és Garnették kiszállását is kamatoztatták (57–49). Amolyan kötélhúzós meccs volt ez, egyik csapat sem tudott jelentős előnyre szert tenni, és ahogyan az ilyen esetekben lenni szokott, a végjátékbeli idegállapot döntött.

A Pacers 94–94 után a két duplát elsüllyesztő és labdát szerző Darren Collison (17 pont) révén meglépett (102–94), és ebből az előnyből már nem engedett. A keleti nyolcadik helyet pillanatnyilag egyedül birtokló hazaiaknál Roy Hibbert (26) és Danny Granger (18) szerezte a legtöbb pontot, míg a Celticsben Paul Pierce (23), a játékot sérülése után meglepetésre vállaló Rajon Rondo (22 pont, 10 assziszt) és Glen Davis (20) volt a legeredményesebb. Ray Allen (11 pont) és Garnett (6-6 pont és lepattanó) ezúttal elmaradt az átlagától.

A Philadelphia decemberben 45 pontos verést kapott a United Centerben, a legutóbbi két meccsét pedig elveszítette, úgyhogy kevés jele volt annak, hogy éppen a Sixers szakítja meg a Chicago nagyszerű hazai győzelmi sorozatát. Mégis ez történt.

A vendégek rohanós, palánk alatti határozott játékkal tetemes előnyt szereztek az első félidőben (volt 48–25 is), és a folytatásban Derrick Rose, a Bulls pontgyárosa hiába jutott több levegőhöz, a hajrábeli felzárkózás csak négy pontig sikerült – azaz 14 hazai győzelem után lezárult a széria.

Rose kétarcúságáról sokat elárul a 31 pont melletti 10 labdaeladás. Carlos Boozer 15, Luol Deng és Joakim Noah 10-10 pontot szerzett a hazaiaknál, miközben odaát a 21 pontos Thaddeus Young vitte a prímet, valamint további öt társa érte el a tízpontos határt – Andre Iguodala 19 pontja mellett hét gólpasszt gyűjtött.

Gregg Popovich, a San Antonio főedzője nem számolhatott a sérült Manu Ginóbili és Tim Duncan játékával, de nem kockáztatta meg Tony Parker és Antonio McDyess pályára küldését sem. S noha a Spurs – alkalmanként három újonccal a pályán – derekasan küzdött, sőt a harmadik negyed végére megszerezte a vezetést is, végül amolyan papírforma-vereséget szenvedett a Portlandtől.

A foghíjas hazai kezdő ötös tényén túl indokolttá teszi a papírforma kifejezést, hogy a két csapat három nappal korábbi meccsét is a Blazers nyerte meg,továbbá, hogy a Spurs idénye legrosszabb szériáját futja, ez volt zsinórban a negyedik fiaskója. Popovich nyilvánvalóan úgy számol, hogy a Nyugati főcsoport első helye „egyszerűen nem csúszhat ki" a kezükből, még úgy sem, hogy a Lakers (53 győzelem, 20 vereség) lassan, de biztosan közelít az övéihez (57, 17).

Meglátjuk, hogy az alapszakaszból számukra hátralévő tíz meccs bizonyítja-e az igazát. George Hill 27 ponttal vezette a texasi hadakat, a nyugati hatodik helyről feljebb rugaszkodni kívánó portlandieknél pedig Andre Miller (26 pont), Wesley Matthews (19) és Nicolas Batum (10 pont, 13 lepattanó) végezte el a munka dandárját.