Érthetetlen hullámzás: újabb nagyon kínos Lakers-kudarc

New York Knicks–Phoenix Suns 106–99

Az utóbbi évtizedben a két nagy (kosár)városból az egyikben, New Yorkban igen nagy szenvedést mutatott be a Knicks és kevés kosárlabda-sikerben volt része a Nagy Alma publikumának, míg a másikban, Los Angelesben szinte minden klappolt és aranykorát élte a sportág. Mára kicsit megfordulni látszik a dolog, legalábbis rövidtávon mindenképp (leírni képtelenség azt a Lakerst, amelyben négy ilyen kvalitású játékos pattogtat), a Knicks nagyon magabiztosan nyeri a meccseit az alapszakaszban, pedig innen is hiányzik egy ász (Amare Stoudemire), valamint egy nagyon hasznos kiegészítőember (Iman Shumpert), sőt, pár napja a fő agytröszt, Jason Kidd sem hadra fogható. Távollétében a kiválóan játszó Raymond Felton (23 pont, 7 gólpassz - eladott labda nélkül), valamint a 34-et szóró Carmelo Anthony be is vitték a célba a New Yorkot, pedig a találkozó elején még Rasheed Wallace-t is kiállították a lassan szállóigévé váló "ball don't lie" kurjantásért, amivel megkapta második technikaiját is, alig 2 perc játékot követően. A vendégek egy picit rá tudtak ijeszteni a Knicksre a negyedik negyedben, de amikor közeledett a 18 pontos, 10 lepattanós Marcin Gortat húzta Phoenix, akkor időben kapcsolt Mike Woodson együttese.

A Knicks legjobb dobói: Anthony 34, Felton 23, T. Chandler 15

A Suns legjobb dobói: Gortat 18, S. Brown 17, Telfair 11

Los Angeles Lakers–Orlando Magic 103–113

A Lakers két nappal korábban fölényes győzelmet aratott az egyértelműen playoffba várt Denver Nuggets ellen, s akkor bizony mindenki sorsfordító meccsről beszélt, lévén hogy a D'Antoni-legénység remek játékkal győzte le az ellenfelet, s az olasz ajkú mester rendszere tökéletesen működött, mindenki szinte lubickolt benne. Ám mára minden megváltozott, teljesen ok nélkül. Persze továbbra sincs Steve Nash, sőt, még a cseréje, Steve Blake sem épült fel, ám ez nem látszott nagy gondnak a Nuggets ellen. A találkozó pikantériáját pedig az előző évekkel szemben most nem az adta, hogy a két csúcskategóriás gárda rangadót vívna egymással, hanem az, hogy a nyár legnagyobb volumenű játékos-tranzakciójának két főszereplője volt ez a két klub, ugyanis Dwight Howard, a Magic korábbi ásza kisírta magának a cserét, s egyik leginkább vágyott állomáshelyére, Los Angelesbe került a Lakershöz.

A találkozó tehát ilyen körítések, előzmények után vette kezdetét, s az első negyedben egy támadásban igen jó LAL tartotta kézben a mérkőzést, de a második játékrészben már voltak gondjai a hazaiaknak, ugyanis a kispadnak most nagyon nem ment a játék, közben a Magicnek volt egy JJ Redickje, aki a pontokat és a gólpasszokat is szépen termelte. Ezzel együtt a harmadik etapban a 34-et szóró Kobe Bryant, valamint a 21 pontos, 15 lepattanós dupla duplát szállító Howard újra előnyhöz juttatták a Lakerst, ám a záró 12 percben megint összeomlott a Los Angeles-i kártyavár, 40(!) pontot termelt ebben a negyedben az Orlando, az ex-floridai centeren szándékosan ütötték a faultokat a vendégek, az egykori zsákolókirály pedig szépen sorban hagyta ki a kísérleteit a vonalról, a Vaughn-tanítványok pedig lassan teljesen elléptek és lezárták a mérkőzést, ezzel újra negatív mérleghez juttatva a Lakerst.

A Lakers legjobb dobói: Bryant 34, D. Howard 21, World Peace 15

A Magic legjobb dobói: Afflalo 30, G. Davis 23, Vucsevics 17