Los Angeles Clippers–New Orleans Pelicans 91–112
Simán nyert a Pelicans. Nem kezdtek jól a vendégek, akik hét ponttal elbukták az első negyedet, és tizenegy egységgel is égtek már, de aztán a kisszünetet követően rendezték a soraikat, a második negyed végére egyenlítettek, a fordulást követően pedig lesimázták a Clipperst. Ott CJ McCollum, és a sérülésből visszatérő Zion Williamson egy 10–0-t rakott össze a harmadik játékrész nyitányaként, onnantól pedig végig az ő akaratuk érvényesült, majd a záró etapban öt triplát is elsüllyesztettek, és könnyed sikerré tették az estéjüket. McCollum (22 pont, 4/8 tripla) és Williamson (21 pont, 12 lepattanó, 7 gólpassz) remeklése mellett még további négy játékos jutott náluk tíz pont fölé, 32 gólpasszt osztottak szét, simán nyerték a lepattanózást, 21 pontot dobtak leindításból, és 53–34-re (!) győztek a festékben – ehhez jött a szigorú védekezésük, a játék minden elemében a Los Angeles fölé nőttek. A végén már kezdett ürülni az aréna, de egy labdaszerzéses kosár után Naji Marshall a biztonság kedvéért integetett a megmaradt szurkolóknak – nagyon lendületben van Willie Green alakulata, amely ráadásul úgy nyert simán, hogy Brandon Ingram és Herbert Jones most sem léphetett pályára.
Gyenge a Clippers. Egy jó negyed jutott a Kawhi Leonardöt továbbra is nélkülöző Los Angelesnek, de az utána következő szenvedést nem lehet az említett hiányzóra kenni, bőven elég mély ez a keret ahhoz, hogy ennél sokkal jobb játékot produkáljon. Tyronn Lue szerint viszont szinte mindent rosszul csinálnak, jelenleg rossz csapatot alkotnak, amin változtatniuk kell – ezen az estén tényleg semmiben sem voltak elég jók, pocsékul védekeztek, ötlettelenül, lassan, körülményesen támadtak, csak 42 százalékkal dobtak és 28 százalékkal tripláztak, egyáltalán nem nehezítették meg ellenfelük dolgát a második félidőben. A jó kezdés ellenére kaptak ki simán, így már sorozatban negyedszer maradtak alul, egyre mélyebb gödörbe ássák bele magukat, a Rockets elleni hazain muszáj lesz javítaniuk.
A Clippers legjobb dobói: Powell 18/9, George 14/6, Morris 12/6
A Pelicans legjobb dobói: McCollum 22/12, Williamson 21, Marshall 17/9
Boston Celtics–Washington Wizards 112–94
Elöl-hátul a Celtics dominált. A 18 pontos különbség nem mondja el, hogy mennyire könnyedén nyerte ezt a meccset a Boston, a hazaiak ugyanis támadásban és védekezésben is ráerőltették akaratukat a Washingtonra. Elöl szezoncsúcsot jelentő 29 gólpasszt osztottak ki a 36 mezőnykosaruk során, illetve 21 triplát küldtek a gyűrűbe, de igazán büszkék a védekezésükre voltak: leradírozták a pályáról Bradley Bealt (12 pont, 4/16 mezőnyből) és az egész Wizards-támadójátékot (40 százalék alatti mezőnymutató, 22 százalékos triplázás), így végig az történt, amit ők szerettek volna. A 34–15-re megnyert első negyed után csak az volt a kérdés, hogy jön-e komolyabb hullámvölgyük, de nem jött, így bár a több eladott labda, valamint a 15–4-re elveszített támadópattanózás miatt nem lett belőle kiütés, de egyáltalán nem forgott veszélyben a sikerük. Egyénileg Jaylen Brown (24 pont, 10 lepattanó, 4/9 tripla), Jayson Tatum (23 pont, 5/10 tripla), valamint a padról remekül beszálló Malcolm Brogdon (23 perc alatt 23 pont, 4 gólpassz) is dicsérhető, míg a Wizardsnál Kristaps Porzingis (17 pont, 13 lepattanó, ebből 7 támadó, 2 blokk) volt a fény az éjszakában. Wes Unseld Jr., a vendégek vezetőedzője szerint ez egy olyan este volt, amikor legalább három meghatározó játékosuk szenvedett, így pedig nem tudnak nyerni, míg a Celticsnél Marcus Smart és Joe Mazzulla is elégedett volt a hazaiak teljesítményével – két vereség után javítottak, szerdán Clevelandbe utaznak rangadóra, a Washington viszont most back-to-back fogadja a Sixerst.
A Celtics legjobb dobói: Brown 24/12, Tatum 23/15, Brogdon 23/9
A Wizards legjobb dobói: Porzingis 17, Hachimura 13/3, Beal 12/6
Cleveland Cavaliers–New York Knicks 121–108
Tovább száguld a Cavs. Sorozatban ötödik győzelmét aratta a Cleveland, amely a Raptors ellen elvesztett szezonnyitó óta nem talál legyőzőre – ugyan most benne volt a pakliban, hogy a Knicks megtöri a szériát, de az utolsó negyedben végül szintet lépett, és ezúttal is nyert JB Bickerstaff legénysége. Donovan Mitchell már az első negyedben 15 pontot szórt, ezzel kétszámjegyű előnyt épített ki a Cavs, de aztán a Knicks átvette az irányítást, a harmadik negyedben fordított, és már kilenc egységgel is vezetett. A záró etapra azonban sebességet váltottak az ohióiak: Kevin Love egymaga 16 pontot szerzett csak ekkor, védekezésben feljebb tekerték a potmétert, és összesen 15 (!) egységen tartották itt a teljes New Yorkot, míg ők 37 pontot termeltek – szétlőtték ellenfelüket, és végül magabiztosnak tűnő győzelmet arattak. Love 29 pontig, 8 lepattanóig és 8/13 tripláig jutott a padról beszállva alig 22 perc alatt, Dean Wade ihletett napot fogott ki (22 pont, 6/8 tripla), a Mobley-Allen centerpáros 20 lepattanót húzott le, az igazi vezér viszont természetesen most is Donovan Mitchell volt: a hátvéd 38 ponttal, 12/20-as mezőnymutatóval, 8/13 triplával és karriercsúcsot jelentő 12 gólpasszal zárta az összecsapáts. Mitchell számára egyébként is különleges volt ez a mérkőzés, hiszen nyáron a Knickshez akart kerülni, de a Jazz végül Clevelandbe cserélte, amelynek örül, és jól érzi magát a csapatnál, de mégsem hétköznapi érzés volt számára ezen az estén győzelemre vezetni az ohióiakat – akik egyébként 23 bedobott triplával, valamint 33 gólpasszal mehettek be az öltözőbe. Jelenleg Darius Garland nélkül is bombaformában vannak, és még az ellenfél vezetőedzője, Tom Thibodeau is úgy fogalmazott, hogy jelenleg a Cavs mutatja számukra, hogy hova kell eljutniuk, mert nagyon jó kosárlabdát játszik – kell ennél nagyobb dicséret?
Idegenben nem megy. Otthon 3–0-ra, vendégként viszont most már csak 0–3-ra áll a Knicks, pedig összességében egyáltalán nem játszott rosszul a Thibodeau-legénység, csak az utolsó negyedben hullott szét – ott viszont elöl és hátul is esélytelennek bizonyult, sorra kapta a triplákat, míg támadásban teljes mértékben lefagyott. A szoros, bőven nyerhető meccsből így 13 pontos vereség lett, és végül egyéni extrát sem tudunk kiemelni: négyen is 15–16 pontot dobtak náluk a kezdőben, de a végén nagyon kellett volna egy igazi vezér, aki a kezébe veszi a karmesteri pálcát, és megnyugtatja a társaságot. Ez elmaradt, úgyhogy van még min dolgozniük a jó kezdés ellenére, szerdán az Atlanta ellen, hazai pályán javíthatnak.
A Cavaliers legjobb dobói: Mitchell 38/24, Love 29/24, Wade 22/18
A Knicks legjobb dobói: Brunson 16, Fournier 16/9, Randle 15, Barrett 15/9
Detroit Pistons–Golden State Warriors 128–114
Nem megy a Warriorsnak. 38 büntetőt „adott” a Pistonsnak a GSW, Steve Kerr vezetőedző pedig úgy érzi, hogy csapata szinte képtelen abbahagyni a faultolást – nincs meg az élesség, a liga legrosszabbjai közé tartoznak védekezésben, ez jelenti a fő problémájukat, ami viszont hozza magával a rossz helyzetből induló, ritmustalan, lendület nélküli támadójátékot is. Ezen az estén is csak egy jó kezdésre futotta, az első negyedben dobott 37 pont után azonban tükörsimán kikaptak a másodikban és nyolc ponttal égtek a nagyszünetben – majd a fordulás után megint felszívták magukat és dobtak 36-ot a harmadik etapban, de egyrészt ott már reménytelenek voltak védekezésben, másrészt a záró etapra ismét elfogyott a tudomány. Steph Curry (32 pont, 10/24 mezőnyből) és Jordan Poole (30 pont, 10/21 mezőnyből) ponterős teljesítménye is ment a kukába, körülöttük most nagyon rosszul nézett ki a csapat, és a megnyert szezonnyitó után hatból negyedszer kaptak ki, egyértelműen gödörbe kerültek – ráadásul az idegenbeli 0–3-as mérlegük is aggasztó, következőleg Miamiban próbálhatnak meg visszatalálni a győztes útra.
Bemutató Detroitban. A hazaiak közül többen is úgy értékelték ezt a mérkőzést, hogy a nagyon fiatal Pistons megmutatta, hogy mire is számíthatnak itt a szurkolók, ha sikerül stabillá és kiegyensúlyozottá tenni a csapatot. Most működött a védekezés, legalábbis a felfogás és az elképzelés rendben volt, míg támadásban nagy kedvvel, önzetlenül járatták a labdát, és mindenki agresszívnek, bátornak bizonyult – ez párosult egy jó dobóformával, és már le is győzték a bajnokot. Cade Cunningham (23 pont, 10 lepattanó, 9 gólpassz) szenzációsan mozgatta csapatát, de Isaiah Stewart (24 pont, 13 lepattanó, 10/11 büntető) és Bojan Bogdanovic (21 pont, 8/8 büntető) is kitett magáért, az újonc Jaden Ivey 15 egységet tett hozzá, míg a legjobb dobó a 28 egységig jutó, 4/9 triplát elsüllyesztő Saddiq Bey lett – a kezdőötös 111 pontot (!) szerzett az este során, a kispadra nem is volt nagy szükség. A szép győzelem, és főleg a játék miatt abszolút elégedett volt az edzői stáb is, a nyolc ponttal elvesztett első negyed után jobbak voltak a Warriorsnál, és vezettek már 19-cel is – jó szájízzel utazhatnak a ligaelső Buckshoz.
A Pistons legjobb dobói: Bey 28/12, Stewart 24/6, Cunningham 23/3
A Warriors legjobb dobói: Curry 32/12, Poole 30/15, Wiggins 10/3
San Antonio Spurs–Minnesota Timberwolves 107–98
Komolyan kell venni a Spurst. A texasiak ezzel a sikerrel már 5–2-re állnak, és egyelőre nem úgy tűnik, mintha lassulnának: most is végig remek védekezéssel, illetve letisztult, pontos, önzetlen támadójátékkal győzték le a szezon előtt többre tartott Minnesotát úgy is, hogy sem Devin Vassell, sem Josh Richardson, sem Jeremy Sochan nem léphetett pályára. Ez sem számított, a védekezésük már az első negyedben nagyon komoly kihívások elé állította a Wolvest, a nagyszünetben tíz ponttal vezettek, ezt pedig a folytatásban tovább növelték, és 19 egység volt a fórjuk a harmadik negyed során. A záró etapban aztán magukra hozták a szívbajt: a Minny egy 14–2-es rohammal visszajött a meccsbe, 87–84-ig zárkózott, és úgy tűnt, hogy megtörhet a San Antonio, de a texasi fiatalok megint jelezték, hogy mások, mint amit gondolunk róluk – Keldon Johnson és Doug McDermott fontos triplákkal jelentkezett, megnyugtatták csapatukat, és végül stabilizálták a különbséget. Gregg Popovich szerint ő sem tudta, hogy 23 éves átlagéletkorral bíró csapata ennyire félelem nélküli, mindenesetre dobtak 16 triplát, szétosztottak 27 gólpasszt, és remek védekezéssel szedték szét a Wolves játékát, így továbbra is ott vannak a tabella élmezőnyében.
Még mindig nem az igazi a Minny. Továbbra sem találja a ritmust a Minnesota, a vendégek összesen négy (!) triplát küldtek a gyűrűbe csapatszinten, összességében is csak 40 százalékkal céloztak, és a lepattanózást is elbukták, abban sem tudtak érvényesülni, hiába Karl-Anthony Towns és Rudy Gobert párosa. A francia center 9 ponttal, 12 lepattanóval (6 támadó) és 2 blokkal zárt, Towns 26–11–4-et hozott, és Anthony Edwards 18 pontos, 6 gólpasszos meccse is említést érdemel, de csapatszinten még mindig nem találják a helyüket, nem jönnek ki a figuráik, rossz a ritmus, keresgetik a helyes megoldást, ráadásul a dobásaik sem esnek – hiába jöttek fel a negyedik negyedben, a gátat ott sem tudták áttörni, ahogy a Spurs rendezte a sorait, már vissza is állt minden az addigi kerékvágásba. A 4–3-as mérleg eddig nem rossz, a játék viszont jelentős javításra szorul, amit nem lesz egyszerű megtenni következőleg, Phoenixben...
A Spurs legjobb dobói: Johnson 25/15, McDermott 23/21, Bates-Diop 18/3
A Timberwolves legjobb dobói: Towns 26/3, Edwards 18/3, Reid 11/3
Dallas Mavericks–Orlando Magic 114–105
Doncic nem hagyta kikapni a Dallast. A Mavs előző este egy szinte már megnyert meccset bukott el az OKC-vel szemben, ráadásul hosszabbításban, így leharcolt állapotban érkezett meg erre az összecsapásra. Azért a vereségért viszont magára vállalta a felelősséget Luka Doncic, aki nem hagyta, hogy az Orlando elleni találkozó végeredményére is kihasson az a hiba: most 44 pontos performanszt (szezoncsúcs) rakott le az asztalra, csak az első félidőben kereken 30-at dobott, végül 17/26-os mezőnymutatóval, 5 gólpasszal, eladott labda nélkül zárta az estét. Az ő extrája pedig végül elégnek bizonyult a fáradt Dallasnak, pedig Christian Wood öt pontnál állt meg, Spencer Dinwiddie 5/13-at dobott mezőnyből, csapatszinten nem ültek a tripláik, és az összesen szétosztott 15 gólpassz is arra utal, hogy Doncic egy-egyezéseiről szólt a játék. Simán azért nem ment a dolog, a nagyszünetben egálban voltak, a harmadik negyed végén öt pont volt az előnyük, és 12 egységnél nagyobb fórral egyszer sem rendelkeztek az este folyamán (pedig volt 25–8-as futásuk is), de a hajrában megtalálták a módját a kosárszerzésnek vagy legalább a faultkiharcolásnak, így sikerült javítaniuk az előző meccs után. Doncic egyébként idén már másodszor érte el a 40 pontos határt, és Michael Jordan 1986-os parádéja óta ő az első, aki egy szezon első hat meccsének mindegyikén dobott legalább 30-at.
Vége Banchero szériájának. Szenzációs sorozattal kezdte NBA-karrierjét Paolo Banchero, hiszen az Orlando 1/1-es újonca profi pályafutása első hat mérkőzésének mindegyikén elérte a 20 pontos határt. Most viszont megszakadt ez a széria: 6/20-as mezőnymutatóval és 1/6 triplával „csak” 18 pontot hozott össze, ezúttal nem ültek a dobásai, bár 32 pályán töltött perce alatt így is +6-ban volt a Magic. Összességében a szokásos forgatókönyvet láthattuk, nincs messze a győzelemtől az Orlando egy jó csapat ellen, de apróságok hiányoznak, fontos időszakban nem tudnak védekezni, fontos dobásokat hagynak ki egymás után, és nincs vezérük – hatan is 11–18 pont között dobtak náluk, de a végén nem volt senki, aki meg tudta volna nyerni nekik a mérkőzést.
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 44/6, Hardway Jr. 21/9, Finney-Smith 13/9
A Magic legjobb dobói: Banchero 18/3, Bol 16, Carter Jr. 15/3, Hampton 15/9
Phoenix Suns–Houston Rockets 124–109
Nem hibázott a Suns. A hazaiak sorozatban negyedik győzelmüket is kipipálták, és nem rontották el a kötelezőnek számító Rockets elleni derbit. Nem brillíroztak, a Houston többször is ott kellemetlenkedett a sarkukban (hiába vezetett 11 ponttal a nagyszünetben a Phoenix), sőt a harmadik negyedben 86–86-nál ki is egyenlített, de a Suns mindig talált megoldást, és mindig tudott válaszolni. A záró etap elején a rutin is kijött, a Houstont kicsit elvitte a hév, egy felesleges fault és két technikai is a Suns kezére játszott, innentől pedig már nem engedték át a gyeplőt a vendéglátók, Cam Johnson és Mikal Bridges is lélekölő hármasokat süllyesztettek el, 117–102-nél pedig véget is ért az este érdemi része. A 26. születésnapját ünneplő Devin Booker kereken 30 ponttal zárt, Johnson 5/11 hármast emelt a gyűrűbe, Chris Paul pedig 15 (!) gólpasszt osztott szét – ugyan távolról nem dobtak jól csapatszinten, de összességében 53 százalék felett céloztak mezőnyből, és jelentősebb döccenő nélkül hozták az újabb győzelmet. A Rocketsnél Kevin Porter Jr. (26 pont, 8 lepattanó, 6 gólpassz) játszott kiemelkedően, dicséretes a 17 támadópattanójuk is, de nem dobtak elég jól, és Stephen Silas vezetőedző szerint a koncentrációjuk, az élességük nem volt az igazi a negyedik negyedben – még fiatalok és tanulniuk kell, a negyedik játékrészeket sokkal jobban kell megoldaniuk véleménye szerint.
A Suns legjobb dobói: Booker 30/3, Johnson 19/15, Landale 16
A Rockets legjobb dobói: Porter Jr. 26/3, Sengün 16, Green 15/6
Los Angeles Lakers–Denver Nuggets 121–110
Megvan az első győzelem. Utolsóként a Lakers is megtörte a jeget, így nincs már nyeretlen csapat a ligában: Darvin Ham alakukata öt vereség után tudott valakit legyőzni, ráadásul a Denver egyébként is komoly csapatnak számít, így van is értéke a sikernek. A kulcs leginkább az volt, hogy támadásban sikerült feljebb kapcsolnia a társaságnak, LeBron James (26 pont, 6 lepattnaó, 8 gólpassz) és Anthony Davis (23 pont, 15 lepattanó, ebből 6 támadó) szokásos teljesítménye mellett ezúttal is dicséret illeti Lonnie Walkert (18 pont, 3/5 tripla) és úgy fest, hogy Russell Westbrook helye valóban a kispad lehet: az irányító csereként beszállva 32 percet játszott és eddigi legjobb produkcióját nyújtotta idén 18 ponttal, 50 százalékos mezőnymutatóval, 8 lepattanóval és 8 gólpasszal. A korábbi szenvedés után most 48 százalékos mezőnyözést és 43 százalékos triplázást hoztak össze, tudtak rohanni, nyertek a festékben, 80 százalékkal büntetőztek, megvolt a ritmusuk – az elrontott első negyed után a másodikban át is vették az irányítást és fordítottak, a negyedik játékrészben pedig már végig vezettek és kontrollálták az eseményeket. Westbrookot többen is dicsérték a játéka miatt, Ham szerint pedig az egész csapat bizonyítani akart saját magának, nem pedig másoknak akart megfelelni – ez a jó hozzáállás, elégedett azzal, amit most látott a játékosaitól.
Nem volt elég akarat a Denverben. Michael Malone, a vendégek vezetőedzője szerint a Lakers nagyon motiváltan, nagy akarattal jött ki a parkettre, míg a Nuggets ezt nem tudta tartani, egyszerűen hagyták, hogy a hazaiak érvényesüljenek, és megcsinálják, amit akarnak. Ez már nem először fordul elő velük idén, a védekezésük Malone szerint sokszor kritikán aluli, amire nem magyarázat, hogy most például Hyland és Caldwell-Pope nélkül léptek pályára – sokkal nagyobb koncentráció és elkötelezettség szükséges ahhoz, hogy eredményeket érjenek el. Nikola Jokics (23 pont, 14 lepattanó, 6 gólpassz) és Jamal Murray (21 pont, 5 gólpassz) számai jól alakultak, főleg utóbbinak örülhetnek, de ilyen védekezéssel ez nem lesz elég, fel kell tüzelniük magukat, különösen idegenben – most mennek tovább, a következő állomásuk Oklahoma City lesz.
A Lakers legjobb dobói: James 26/6, Davis 23, Walker IV 18/9, Westbrook 18/6
A Nuggets legjobb dobói: Jokics 23/3, Murray 21/9, Gordon 18/9