Megszenvedett a Lakers, a Bucks és a Sixers is

Cleveland Cavaliers–Orlando Magic 104–116

Megvan az első idegenbeli. Idén először tudott győzni vendégként az Orlando, méghozzá Nik Vucsevics és Aaron Gordon nélkül, ami elég nagy dolog még akkor is, ha Clevelandben tette ezt meg a gárda. Nagyon kellett ehhez Evan Fournier 30 pontos szezoncsúcsa, de nem csak ő remekelt, Jonathan Isaac, Terrence Ross, Markelle Fultz és Mo Bamba is elérte legalább a 15 pontot, utóbbi például 5/5 triplával jutott el idáig – rajtuk kívül DJ Augustin hozzátett még tíz gólpasszt, a védekezésük pedig nagyon agresszívre sikerült, 25 labdaeladásba hajszolták bele a Cavs játékosait. Mindennek köszönhetően a második negyedben megszerzett vezetésüket már egyszer sem adták ki a kezükből, voltak 17 pontos előnyben is és meglepően magabiztosan, ellenfelüknél végig jobbjátékkal szállították a győzelmet – ezzel 1–7-re állnak idegenben.

Love sem tudott segíteni. A Blazers legyőzését leszámítva már jó ideje nem nagyon találja a siker receptjét a Cleveland, ezen pedig most az sem tudott változtatni, hogy kisebb sérülése után visszatérhetett Kevin Love – a magasember kilenc pontot és öt lepattanót tett hozzá, nem volt különösebb hatása a meccsre. Voltak azért jó teljesítményeik, Tristan Thompson és Larry Nance Jr. is dupla-duplázott, Collin Sexton beszórt 20 pontot, de ő és Darius Garland együtt 13 labdát adtak el, ami egyszerűen nem férhetett bele: 24 pontot kaptak leindításból, amivel jelentősen megtolták a Magic szekerét. Gyakorlatilag végig hátrányban is voltak ezen az estén és bár próbáltak rohamozni, de nagy esélyük ezúttal nem volt a győzelemre.

A Cavaliers legjobb dobói:Sexton 20/3, Garland 16/6, Osman 14/6
A Magic legjobb dobói:Fournier 30/12, Isaac 16/3, Ross 16/3

Indiana Pacers–Utah Jazz 121–102

Jó nézni a Pacerst. Az utóbbi időben látott kiegyensúlyozott csapatkosárlabdával a Jazznek is alaposan feladta a leckét az Indy, a hazaiaknál megint remekül járt a labda, tökéletes döntéseket hoztak és a palánk alatt, valamint a periméteren is kellően agresszívek tudtak lenni – miközben a meccs nagy részében a védekezésük is úgy zárt, ahogy kellett. A kulcs mégis a támadójátékuk volt, úgy bontották le a liga top3-as védelmét, hogy jó volt nézni, semmi egyéni hősködés, csak tiszta, tudatos, fegyelmezett, de „halálos” csapatjáték – ebben végül Domantas Sabonis (23 pont, 12 lepattanó, 9/15 mezőnyből), TJ Warren (23 pont, 10/16 mezőnyből), Malcolm Brogdon (22 pont, 4 lepattanó, 8 gólpassz, 10/18 mezőnyből), valamint Jeremy Lamb (18 pont, 8 lepattanó, 6 gólpassz) is kiváló statisztikákat gyártott, de mindenképpen emeljük ki a csapatszinten 52 százalékos mezőnymutatót és mindössze 12 eladott labdát. Mindennek köszönhetően már a nagyszünetben vezettek tíz ponttal, a fordulás után pedig 68-at rámoltak be a Utah gyűrűjébe és a negyedik negyedben egy 18–5-ös röhammal végleg eldöntötték a küzdelmet. A 0–3-as rajt óta 11–3-ban van az Indiana úgy, hogy folyamatosan sérülések sújtották és általában egyszerre több kezdő is hiányzott, volt, hogy egyáltalán nem volt érdemi hátvédje, de ez sem állította meg – az utóbbi öt győzelméből ez volt a negyedik, ami kétszámjegyűre sikerült, ezek után a Hawks ellen legközelebb kötelező lesz nyernie.

Bogdanovic igyekezett. A nyáron éppen a Pacerst hagyta el a Jazz kedvéért Bojan Bogdanovic, aki most tért vissza először ebbe a csarnokba és rá bizony nem lehetett panasz: 30 pontot szórt 8/13-as mezőnymutatóval és 4/7 triplával, a vendégcsapatnak viszont kollektíven nem nagyon volt esélye. A kezdőben még Donovan Mitchell azért beszórt 26 pontot, de rajtuk kívül már csak Gobert és Ingles érte el a tízet, Mike Conley megállt öt egységnél, a kezdő négyes Royce O'Neale vonalat dobott, alig 43 százalékkal céloztak mezőnyből és ami ennél is fontosabb, védekezésben nem tudtak mit kezdeni a Pacers játékával, ez utóbbi volt a döntő – két vereség után mennek tovább Memphisbe, ahol szintén kikaptak már egyszer idén...

A Pacers legjobb dobói:Warren 23/6, Sabonis 23, Brogdon 22/6
A Jazz legjobb dobói:Bogdanovic 30/12, Mitchell 26/6, Gobert 14

Boston Celtics–Brooklyn Nets 121–110

Walker meggyőzően tért vissza. Az előző mérkőzést egy ijesztő nyaksérülés miatt ki kellett hagynia Kemba Walkernek, ám a Boston irányítója most már ott lehetett a pályán és bizonyította is, hogy nincs semmi baja: 13/24 jó dobással, 6/10 triplával 39 pontot szórt és győzelemre vezette csapatát. A harmadik negyedben nagyon fontos helyzetben szerzett 13 egységet, a Celtics itt tudott fordítani egy 9–0-s rohammal, majd a záró etap elején bevitt 17–7-es ütésből is kivette a részét kilenc ponttal, úgyhogy vastagon benne volt abban, hogy a fordulás után sikerült a maguk javára eldönteniük a találkozót. Walker extrája mellett Jaylen Brown (22 pont, 10 lepattanó) és Jayson Tatum (16 pont, 9 lepattanó, 5 gólpassz) is dicséretet érdemel, a Kyrie Irvinget folyamatosan szidalmazó és heccelő közönség pedig a jó játék miatt időszakosan el is felejtette, hogy ezt tűzte ki fő céljának erre az estére – végül megünnepelhették, hogy otthon továbbra is veretlen a csapatuk és hogy ezzel továbbra is tartja a keleti második-harmadik helyet.

Elfogyott a végére a Nets. Főleg a kinti dobásokra épített ezen az estén a Brooklyn, összesen 56-szor próbálkoztak, valamint 21-szer találtak be távolról a vendégek és ez különösen a második negyedben működött kiválóan, azt 40–27-re meg is nyerték – innentől vezetni tudtak és még a harmadik negyed hajrájában is előrébb jártak egy ponttal. Itt azonban jött az említett bostoni futás, majd a záró etap elején a másik és ebből az ütésből nem tudtak már felállni, hiába dupla-duplázott Dinwiddie és Allen, hiába jutott 20 pont fölé és adta meg a játék alapjáta komoly kinti tűzerővel Temple és Harris, ez most kevésnek bizonyult. Kyrie Irving egyébként úgy is megkapta a magáét, hogy nem is játszott, a bostoni csarnok többször is különböző rigmusokkal „kínálta meg” a nyáron a Celticset elhagyó irányítót, az arénában plakátok is szóltak róla, minderre pedig a Nets játékosa a meccs után válaszolt egy hosszabb Instagram-posztban – mindenesetre csapata nélküle is jól halad, még ha ezen a meccsen könnyűnek is találtatott.

A Celtics legjobb dobói:Walker 39/18, Brown 22/6, Tatum 16
A Nets legjobb dobói:Temple 22/18, Harris 21/15, Allen 17

Philadelphia 76ers–Sacramento Kings 97–91

Embiid most igyekezett. Legutóbb pont nélkül maradt Torontóban, most viszont nagyon csipkedte magát a Sixers centere és messze ki is lógott felfelé a hazai csapatból, oroszlánrészt vállalt a fontos győzelemből – végül 33 ponttal, 16 lepattanóval és 2 blokkal zárt, 10/19-es mezőnymutatója mellé 12/14 büntetőt is elsüllyesztett. Körülötte viszont nagyon erőlködtek támadásban, a borzalmas spacing (5/26 tripla, ebből 3/3 az alapvetően védekezésre tartott, 3.4 pontot átlagolóMatisse Thybulle-tól érkezett totális meglepetésként) eléggé bekorlátozta őket elöl, de a nagyon stabil és kemény védekezés így is olyan alapot adott nekik, amellyel végül hozni tudták a győzelmet. A hajrában azért rohamozott a Kings és egy 14–2-es futással visszajött 92–87-re a már-már eldőlt helyzetből, de Embiid ezt most nem hagyta veszni, egy clutch duplával és két büntetővel lerendezte az ügyet – így 8/8 sikernél tartanak otthon és a gondjaik ellenére tartják magukat a riválisok árnyékában, de Josh Richardson megsérült, a második félidőt kihagyta, úgyhogy van miért aggódniuk.

Nem tudott alkotni a Kings. A vendégek egyszerűen elvesztek a brutálisan szoros Philly-védekezés ellen, csak rohamaik, felvillanásaik voltak, de az első és a harmadik negyedben is húsz pont alatt maradtak, illetve a negyedikben is ez lett volna a helyzet, ha a végén nem veszi kicsit kényelmesre a figurát a Sixers. Luke Walton szerint a tervüket nem tudták megvalósítani sem elöl, sem hátul, Embiiddel szemben és nem nagyon akadt olyan játékosuk, aki igazán hasznosan és eredményesen kosárlabdázott volna támadásban – bár azért Bogdanovics (17 pont, 7/15 mezőnyből, 4 labdaszerzés) és Dedmon (18 pont, 6 lepattanó, 8/12 mezőnyből) +15-20-as +/- mutatót csinált, ami egy ilyen meccsen aligha véletlen. Mindenesetre csapatszinten csak 4/9 büntetőt tudtak dobni és végig küszködtek a Sixersszel szemben, úgyhogy sorozatban másodszor is vereséget szenvedtek és 1–3-mal zárták idegenbeli túrájukat.

A 76ers legjobb dobói:Embiid 33/3, Thybulle 15/9, Harris 14
A Kings legjobb dobói:Hield 22/9, Dedmon 18/6, Bogdanovics 17/6

Charlotte Hornets–Detroit Pistons 102–101

Megtört az egyik széria. Sorozatban öt vereség után tudott újra nyerni a Charlotte és végre összeszedte a védekezését, amely az utóbbi időszakban közel volt a vállalhatatlanhoz – most az első negyedben kapott 32 pont után szépen lebontották a Detroit játékát és a nagyszünet után már csak összesen 41 egységet engedtek ellenfelüknek. James Borrego vezetőedző is ezt emelte ki és a kiegyenlített végjátékban is ez döntött, az utolsó játékot például többször is levédekezte a gárda, ezzel őrizte meg minimális előnyét az utolsó 15 másodpercben – addig azért már jó ideje vezetett a társaság, de a Pistons próbált rohamozni. Egyénileg egyébként Devonte' Graham (16 pont és karriercsúcsot jelentő 15 gólpassz) játékát kell mindenképp kiemelnünk, de PJ Washington és Bismack Biyombo is sokat tett a sikerért, a javuló védekezéssel párosítva pedig ez már elég is volt a győzelemhez – érdekesség, hogy a Detroit ellen zsinórban nyolcadszor tudott nyerni a Hornets...

Még nem az igazi a Detroit. Az utóbbi időszakban voltak biztató meccsek, biztató teljesítmények a Pistonsnál, de igazán átütő produkciót még nem tudott összerakni a gárda, főleg nem többször egymás után. Ezúttal is voltak gondok, hiányzott például egy igazán jól szervező hátvéd, Derrick Rose (13 pont, 8 gólpassz) próbálta ezt megoldani a padról beszállva, de nála is akadozott még kicsit a rendszer, a két klasszis magasember pedig nem tudott igazán dominálni – alapvetően Blake Griffin (26 pont, 9/21 mezőnyből) és Andre Drummond (14 pont, 21 lepattanó, 7 gólpassz) is jó számokkal zárt, de ezt a játék képét tekintve nem tudták igazán előnyükre váltani. A végén aztán még visszajöttek egy pontra, de az utolsó támadásukból dobásig sem jutottak el, lejárt az idő, Dwane Casey pedig ezzel egyáltalán nem volt elégedett, bár azt mondta, hogy személyesen nem hibáztat inkább senkit.

A Hornets legjobb dobói:Biyombo 19, Washington 17, Graham 16/9
A Pistons legjobb dobói:Griffin 26/12, Kennard 16/6, Drummond 14

Toronto Raptors–New York Knicks 126–98

Sima volt. Az első negyedben kicsit még magára ijesztett a Raptors, azt 29–21-re elvesztette, utána viszont rendezte a sorokat és begyújtotta a rakétákat a hazai csapat – a második játékrészt már 37–17-re nyerte, a nagyszünetet követően pedig minimális esélyt sem adott ellenfelének. A vége így kiütés lett, a kanadai együttes maximálisan kiszolgálta közönségét, Pascal Siakam csillogott (31 pont, 5/8 tripla, idén hetedszer érte el a 30 pontot azok után, hogy eddigi pályafutása során összesen ötször tette ezt meg), ráadásul nagyon azért megszakadniuk sem kellett, végül csak OG Anunoby játszott 30 percnél többet – bőven kapott lehetőséget a cseresor is, így sem forgott veszélyben a nagyarányú győzelem. A Toronto ezzel 8–0-ra áll otthon, márpedig így még sosem tudott kezdeni egy szezont – távozó kulcsemberek ide, régóta sérült vezérek oda, egyelőre ellenállhatatlanul menetel Nick Nurse legénysége.

Esélytelen Knicks. Az első negyedben sikerült meglepően jól játszaniuk a vendégeknek, 10–3-as Raptors-vezetés után a lovak közé csaptak és Julius Randle kosaraival (11 pontot dobott ekkor) ők irányították ezt a játékrészt, de aztán a kisszünet megtörte a lendületet és a folytatásban már nem osztottak nekik lapot. Egyetlen olyan játékosuk sem akadt, akit érdemes lenne kiemelni, csapatszinten sem elöl, sem hátul nem voltak egy súlycsoportban ellenfelükkel, úgyhogy esélyük sem volt arra, hogy borítsák a papírformát: kilenc idegenbeli meccsükön ez volt a nyolcadik vereségük, most a Philadelphia ellen már otthon próbálhatnak meg javítani.

A Raptors legjobb dobói:Siakam 31/15, VanVleet 15/6, Davis 15/9
A Knicks legjbob dobói:Randle 19/6, Barrett 16/6, Trier 10/3

Milwaukee Bucks–Atlanta Hawks 111–102

Nehezen jött a kötelező. A két csapat játékerejét és főleg a formáját tekintve jóval nagyobb különbségre számíthattunk és az első negyedben még úgy is nézett ki, hogy ez lesz a helyzet: 15–17 után egy 18–0-t futottak a hazaiak és látszólag el is döntötték a meccs érdemi részét. Mégsem így történt, túlságosan hátradőlt Mike Budenholzer csapata, az Atlanta pedig megérezte a vérszagot, a második negyedben 42 pontot szórt, átvette a vezetést és innentől kiélezett találkozót vívtak a felek egészen a hajráig – ugyan a harmadik-negyedik játékrészben a védekezésre már odafigyelt a Milwaukee, de a támadójátéka nem igazán akart működni, így pedig végig egálban voltak a csapatok. A végén aztán egy-két fontos játékot megcsináltak a hazaiak és mindenképpen ki kell emelnünk, hogy a közel három hét kihagyás után visszatérő Khris Middleton (16 pont, 20 perc a padról) nélkül lehet, hogy nem lett volna meg ez a meccs nekik – fontos pillanatokban talált be és a hajrában is bevert egy clutch triplát, amellyel kicsit megtörte az Atlantát. Giannis Antetokounmpo továbbra sem tud dupla-dupla alatt maradni (30 pont, 10 lepattanó, 4 gólpassz, 4 blokk), de megint elrontott nyolc büntetőt, amellyel értékes pontokat hagyott az asztalon – nem jött könnyen nekik ez a kötelező győzelem, de végül csak behúzták sorozatban a kilencediket, úgyhogy 15–3-mal továbbra is vezetik Keletet.

Igazán jó azért most sem volt az Atlanta. A parádés második negyedet leszámítva azért különösebb extrát ezúttal sem csinált a Hawks, most is csak 40 százalékkal dobott mezőnyből, viszont a védekezésén sokat javított az utóbbi meccsekhez képest és volt két játékosa, aki elöl hozni tudta a kosarakat: Trae Young (29 pont, 12/24 mezőnyből, 7 gólpassz) mellé ezúttal felnőtt az ex-Buck Jabari Parker (33 pont, 14 lepattanó, 5 gólpassz) is, így tartani tudták a lépést. A második félidőben viszont már csak annyi pontot tudtak dobni összesen, mint az említett második negyedben és bár sokáig partiban voltak, de azért az volt a realitás, hogy a Milwaukee játékosai fognak megoldást találni a problémákra – így is lett, komoly meglepetést nem tudtak okozni a vendégek, akik ezzel sorozatban nyolcadik vereségüket szenvedték el és a Knicksszel holtversenyben sereghajtók Keleten.

A Bucks legjobb dobói:Antetokounmpo 30/3, Middleton 16/3, Ilyasova 13/6
A Hawks legjobb dobói:Parker 33/9, Young 29/9, Hunter 10/6, Jones 10

Memphis Grizzlies–Los Angeles Clippers 119–121

Nem ér ez a cseresor. A régóta sérült Landry Shamet mellett Kawhi Leonard is kihagyta ezt a meccset a back-to-back második felén, a harmadik negyedben elvesztették a Leonard helyén kezdő Rodney McGrudert és Paul George is 30 perc alatt maradt, de mindent elbírt a Clippers, mert az ellenállhatatlan cserepáros ezt a mérkőzést is megnyerte. Egyébként is a liga legponterősebb kispadja van Doc Rivers „kezében”, 51.7 pontot átlagolnak meccsenként, de most a hiányzók miatt még fontosabb volt, hogy mit csinálnak: nos, Lou Williams egy 24 pontos, 13 gólpasszos dupla-duplát gyártott (10 pont, 5 gólpassz az utolsó negyedben), Montrezl Harrell pedig 24 ponttal, 10 lepattanóval és a győztes kosárral segítette ki csapatát. A gárda nem tudott igazán a Memphis fölé nőni, a védekezés nem működött, voltak tízpontos hátrányban is és hét egységnél nagyobb előnyük sosem volt, de az utolsó játékot megcsinálták: Lou Williams próbálta megnyerni a meccset 119–119-nél, a dobása pedig ugyan lejött, de érkezett Harrell, aki visszatette azt két másodperccel az órán. Ezt azért egy felzárkózás előzte meg, Williams osztogatott és dobálgatott, sorra szórta a gólpasszokat, Paul George is másodhegedűs tripladobóvá alakult és szinte a összes támadást Lou Will komponálta meg, de visszajöttek a hétpontos hátrányukból a végjátékban és értékes győzelmet arattak - Rivers is csak annyit tudott mondani a cserejátékosaira, hogy „fantasztikusak”, de ezzel talán nem is fejezte ki igazán a lényeget...

Bánhatja a Grizzlies. Kifejezetten jól játszott a Memphis, Ja Morant (20 pont, 5 lepattanó, 11 gólpassz, 4 labdaszerzés) remekül mozgatta a hazai csapatot, Jae Crowder (20 pont, 3/6 tripla) mellett pedig a 30 pontos Jonas Valanciunas is nagyon élt – a center leszedett még 16 lepattanót és alig hibázott dobást, vele nem tudott mit kezdeni a Clippers. A szoros meccs negyedik negyedének elején egy komolyabb rohammal előnybe is kerültek és onnantól végig ők jártak előrébb, ám a hajrát nagyon elrontották: az utolsó másfélpercben már egyáltalán nem találtak a gyűrűbe, mindhárom clutch támadásukat elhibázták, közben pedig négy támadópattanót is engedtek - ez utóbbi volt a döntő faktor. A jó játékot így nem koronázta győzelem, sorozatban ötödször is vereséget szenvedtek, következőleg a Jazz ellen kell bizonyítaniuk.

A Grizzlies legjobb dobói:Valanciunas 30/6, Crowder 20/9, Morant 20/3
A Clippers legjobb dobói:Harrell 24, Williams 24/9, George 22/12

Houston Rockets–Miami Heat 117–108

A második negyedben eldőlt. Ugyan a végeredmény szoros mérkőzést sejtet, de valójában nem forgott veszélyben a Rockets sikere, a hazaiak a 27–23-ra megnyert első negyed után állva hagyták a Miamit – a nagyszünetben már 24 pont volt közte és innentől kényelmesen beoszthatta előnyét a vendéglátó. A végén csak azért jött be tíz alá a Heat, mert az utolsó játékrészt 40–26-ra elvitte, de egyébként James Harden (34 pont, 9/22 mezőnyből, 6 lepattanó, 5 gólpassz) és Russell Westbrook (27 pont, 11/21 mezőnyből, 9 lepattanó, 7 gólpassz, 9 eladott labda) energiája, illetve a duplázások miatt sok üres helyzettel dolgozó Danuel House Jr. 23 pontos karriercsúcsa elég volt ahhoz, hogy Clint Capela nélkül is hozzák a sima győzelmet. Három vereség után erre nagyon nagy szükségük is volt, így most 12–6-tal ott vannak Nyugat negyedik helyén, legközelebb pedig a Hawks ellenegy kötelező mérkőzés következik számukra.

Jimmy Butler nélkül ennyit tudott a Heat. Butler betegség miatt nem tudott pályára lépni és vezére hiányában nagyon hamar elveszett ezen az estén a Miami: bár később próbált felzárkózni, de ezúttal a védekezése nem volt azon a szinten, hogy egymás után többször is megállítsa a Houstont, így mindig érkezett válasz a texasiaktól. Voltak azért biztató egyéni teljesítmények a vendégeknél, a sérülésből visszatérő Justise Winslow nem mozgott rosszul, Bam Adebayo jól reagált a Rockets komoly center nélküli védekezésére (17 pont, 11 lepattanó, 8 gólpassz), a padról pedig Kelly Olynyk (19 pont, 7/10 mezőnyből) és az újonc Tyler Herro (22 pont, 8 lepattanó, 3 gólpassz) szórta meg magát – a végén sikerült kozmetikázniuk, de komoly esélyük most nem volt a győzelemre, a második negyedtől kezdve végig tetemes hátrányban játszottak, úgyhogy visszacsúsztak Kelet negyedik helyére.

A Rockets legjobb dobói:Harden 34/21, Westbrook 27, House Jr. 23/12
A Heat legjobb dobói:Herro 22/9, Olynyk 19/6, Adebayo 17

San Antonio Spurs–Minnesota Timberwolves 101–113

Újra helyes pályán Wigginsék. A hátvéd-kiscsatár pármeccses kényszerű távolléte megborította kicsit a Minnesotát, de kezdik összeszedni magukat, zsinórban másodszor nyertek és megerősítették playoff-pozíciójukat. Támadásban Wiggins (26 pont, 7/16 mezőnyből, 9/14 büntető) és Towns (23 pont, 8/14 mezőnyből, 14 lepattanó, 6 gólpassz) vitte a prímet, de a kispadról is komoly segítséget kaptak Bates-Dioptól, Diengtől, Okogie-tól és Teague-től is, a jó százalékkal bevert 18 tripla pedig döntő faktornak bizonyult. A második negyedben felpörgették a tempót, és bár a második félidőben azért akadtak gondjaik, a fontos pillanatokban mindig megtalálták a jó játékokat és játékosokat, így hat év után tudtak nyerni San Antonióban, most pedig szusszanhatnak egy kicsit, vasárnap este fogadják a Grizzliest.

Csak reménysugarak jutnak a Spursnek. Elég hullámzóan alakult a mérkőzés és a San Antonio játéka is, bár LaMarcus Aldridge (22 pont, 10/19 mezőnyből) és DeMar DeRozan (20 pont, 5 pattanó, 5 gólpassz) is hozta magát, a kezdőben White és Forbes borzalmasan dobott, így összességében a kezdőötös nagyon nem működött jól. Az első számú cserék, Rudy Gay és Patty Mills is rossz napot fogtak ki támadásban, így a mind a 11 pontját a második félidőben szerző Lonnie Walker IV-ra óriási szükségük volt – a másodéves hátvéd és Dejounte Murray is sokat tett azért, hogy ne dőljön el idejekorán a derbi, az ő játékuk volt ma előremutató. 92–91-nél még vezettek a hazaiak, ott azonban kellett volna még egy extra, visszaütött a rettenetes triplázás (5/29), a Wolves simán megfordította a meccset és végül gond nélkül győzött – sorozatban ötödször kapott ki hazai pályán a Spurs, és könnyen meglehet a hatodik is a Clippers ellen...

A Spurs legjobb dobói: Aldridge 22/3, DeRozan 20, Walker 11/3.
A Timberwolves legjobb dobói: Wiggins 26/9, Towns 23/9, Bates-Diop 16/12.

Phoenix Suns–Washington Wizards 132–140

Most fogyott ki a tank? Még majdnem három hét, mire Deandre Ayton visszatérhet eltiltásából, Aron Baynes is sérült, Rubio is kénytelen volt kihagyni pár meccset, ezt pedig a feltörekvő Suns úgy tűnik, hogy nem bírja el. Támadásban kitették a lelküket a pályára, a kezdőben Booker, a visszatérő Rubio, Saric és Oubre Jr. is nagyszerűen célzott, a padról pedig öt játékos összesen 58 pontot tett a közösbe, ám szerencsétlenségükre a Wizards ebben az évadban a „hogyan dobjuk túl az ellenfelet” játékra specializálódott, ha a túloldalon nincs elfogadható védelem, akkor rendre megtréfálják a másik gárdát. Ma is ez történt, hiába szórt 15 hármast a Phoenix, hiába harcoltak ki 24 büntetőt, ha közben minden negyedben legalább 32 pontot kapnak – az arizonai gárda először a szezon során negatívba fordította a mérlegét, ráadásul két nap múlva érkezik a felpaprikázott Dallas...

Beal, kispad, volt csapat ellen villogók. Nagyjából ez kellett ma a Wizards győzelméhez, 24 órával azután, hogy a Denver szétszedte a támadójátékukat, gond nélkül szórtak 140-et – a meccs után elmondták, hogy Scott Brooks mester egy kiváló csapatreggelivel felrázta a csapatot, néha úgy tűnik, csak ennyi kell... A sikerből Bradley Beal 35 ponttal és 6 gólpasszal vette ki a részét, a center Thomas Bryant 9/11-es mezőnnyel és 2/2 triplával (!) zárt, a kispadról pedig a négy, érdemi percet kapó spíler, Ish Smith, Bertans, Wagner és McRae 59 pontot tett a közösbe. Ejtsünk szót külön Smithről és Isaiah Thomasról, a két volt Suns-játékos remekelt, Smith 21 pontja mellé 7 gólpasszt és 3 szerzett labdát tett, a magát szépen építgető egykori All-Star pedig 12 ponttal és 5 gólpasszal segített, illetve a Suns utolsó felzárkózási kísérletét is ő állította le egy nagyon fontos triplával. A Wizards eddig a teljesen vállalható 6–10-es mérleggel rendelkezik, így különösebb nyomás nélkül mehetnek most a Lakershez.

A Suns legjobb dobói: Booker 27/6, Rubio 18/3, Saric, Johnson 17/9-17/9, Diallo 17.
A Wizards legjobb dobói: Beal 35/12, Bryant 23/6, Smith 21/6.

New Orleans Pelicans–Los Angeles Lakers 110–114

Anthony Davist nem zavarta a pfújolás. A bemutatásnál és minden labdaérintésnél kifejezte nemtetszését a hazai publikum, de a nyáron csapatot váltó Davist mindez nem zavarta, abszolút róla szólt a meccs, jó értelemben: 41 pontot vert be 15/30-as mezőnnyel, 10/12 büntetővel, volt 9 pattanója és 3 szerzett labdája is, ráadásul az utolsó másodpercekben 110–112-nél egy clutch labdaszerzéssel és két jó büntetővel zárta le a mérkőzést. Menet közben kihordott „lábon” egy súlyosnak tűnő kézsérülést, mellette pedig természetesen LeBron James vitte a prímet (29 pont, 5 pattanó, 11 gólpassz), ám a kezdőötös összeségében nem működött jól, nagyon kellett a padról beszálló Kyle Kuzma ihletett dobóformája (4/4 tripla), Dwight Howard nagyon hasznos beugrása és Alex Caruso számokban nem mérhető kiváló mezőnymunkája is. A végén azért rezgett a léc, 95–90-ről hiába fordított a Los Angeles, visszajött a Pelicans, a vendégek szerencséjére azonban Davis már náluk játszott – zsinórban kilencedszer nyertek, vezetik a ligát és talán a magasember is kicsit fellélegezhet, hogy túl van a „hazatérésen”.

Brandon Ingram és Josh Hart nem tudott felnőni a feladathoz. Nyáron ők és Lonzo Ball érkeztek Davisért fő értékként, így számukra is különleges meccs lehetett volna a mai, ám Ball eleve nem játszhatott egy gyomorvírus miatt, Ingram vállalhatatlanul gyengén dobott (4/21 mezőnyből...), Hart pedig a végjátékban kulcsfontosságú büntetőt rontott el. A csapatot ma a veteránok vezették, Jrue Holiday kiváló százalékkal szórt 29 pontot és adott 12 gólpasszt, bár teljesítményét alaposan lerontja, hogy a legvégén ő adta el a labdát, JJ Redick pedig öt hármast küldött a helyére. Hiába vezettek azonban 16 ponttal is a harmadik játékrészben, ez végül csak egy egál meccsre volt elég, a kispadtól sokkal több kellett volna (különösen a túloldalon érkező extrák fényében) – a Pelicans zsinórban harmadszor bukott, most pedig közvetlen riválisával, az OKC-vel játszik egy gyors oda-visszavágót.

A Pelicans legjobb dobói: Holiday 29/12, Ingram 23/6, Redick 18/15.
A Lakers legjobb dobói: Davis 41/3, James 29/6, Kuzma 16/12.

Portland Trail Blazers–Oklahoma City Thunder 136–119

Carmelo Anthony parádés hazai bemutatkozása. Egy idegenbeli túrán csatlakozott új csapatához a korábbi gólkirály, így csak ma láthatta élőben a portlandi publikum – Anthony pedig nem okozott csalódást: tűélesen célzott (9/11 mezőnyből), nem vállalta túl magát, hibátlanul illeszkedett be a Lillard és McCollum futtatta támadójátékba, összességében valóban úgy játszott, mint aki még évekig szeretne a ligában maradni. Lillard és McCollum számára ilyen stabil játszótárssal könnyűnek tűnt az élet, ketten együtt 49 pontot, 9 triplát és 9 gólpasszt szállítottak, Rodney Hood köszönte szépen az üres helyzeteket (4/4 tripla), Hassan Whiteside pedig lubickolt az óriási térben, ami neki jutott (21 pont, 16 lepattanó). A mérleg negatív serpenyőjében azért ott van a cseresor, akik közül csak a 14 pontot szerző Simons emelhető ki, nekik még bele kell rázódniuk, hiszen nemrég még többen is a kispad végéről figyelték a meccseket – összességében azért tagadhatatlanul sokat javult a Blazers, és talán megindulnak felfelé.

Nem sok minden változott. Pár napja nagy nehézségek árán tudta behúzni első idegenbeli győzelmét az időnként szinte más ligában (és idén ez a G-Liga...) játszó Warriors otthonában a Thunder, de ebből nem tudtak építkezni, ugyanúgy esélytelenül kaptak ki Portlandben, mint a korábbi látogatásaikon. Már az első negyed végén 16 ponttal járt előrébb az ellenfél, a negyedik negyedet 27 pontos hátrányból kezdték, nem nagyon volt miről beszélni, Donovan mester ekkor már nem is nagyon kínozta a kezdőit. Egyénileg a padról jövő Abdel Nadert érdemes kiemelni, 23 pontjával talán felhívta magára a figyelmet az edzői stábnál, míg a húzóemberek támadásban még csak-csak hozzátettek valamit, védekezésben viszont szinte semmit: Gallinari -34, Gilgeous-Alexander -26-os plusz/mínusz mutatóval zárt, erről ennyi elég is... A Pelicans ellen legalább egy meccset fogniuk kellene a hétvégén, de nem lesz egyszerű.

A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 27/15, McCollum 22/12, Whiteside 21.
A Thunder legjobb dobói: Nader 23/9, Paul 16, Gallinari 14/9.

Golden State Warriors–Chicago Bulls 104–90

Ennyit jelent egy All-Star. Pár napja a már említett OKC elleni meccset bukta el úgy a Warriors, hogy az ellenfél dobta az utolsó 13 pontot, most viszont visszatért Draymond Green, aki 24 perc alatt nagyon széles alapot adott a gárdának (7 pont, 5 pattanó, 8 gólpassz, 3 szerzett labda, 2 blokk). Erre aztán szépen tudott építkezni Eric Paschall (25 pont, 7 pattanó) és Alec Burks (23 pont, 10 pattanó, 7 gólpassz), ráadásul most már szinte dőzsölhetett Steve Kerr, hiszen kilenc játékosát tudta bevetni, a padról Chriss hibátlan dobásokkal jutott 11 pontig, Spellman pedig dupla-duplázott. A negyedik negyedben már nyomokban a „régi” Warriorst láthatták a nézők, mindössze 17 ponton tartották a Bullst, és ellentmondást nem tűrően darálták be ellenfelüket. A Warriors ezzel megszakította hárommeccses bukószériáját, és bár most ötmeccses keleti túrára indul, de már viszik magukkal D'Angelo Russellt is, vele tovább egyenesedhet a nyugati sereghajtó.

Gyorsan múlik a világ dicsősége. Azok után, hogy nemrég Zach LaVine a Hornetsnek szórt 13 triplájával feliratkozott Klay Thompson és Steph Curry mellé a történelemkönyvekbe, előbb hazai pályán kaptak méretes verést a Portlandtől, majd a Warriors ellen sem néztek ki túl jól. Nyilván náluk is vannak sérültek, de ezzel a GSW ellen nem lehet takarózni: LaVine hiába őrült meg egy kicsit megint (36 pont, 13/24 mezőnyből, 5-5 gólpassz és lepattanó, 2-2 blokk és szerzett labda), mellé csak hátvédtársa, Tomas Satoransky (19 pont, 7-7 pattanó és gólpassz) lépett fel, különösen a kispad volt kritikán aluli. Coby White ezúttal a hullámvasút rossz oldalán állt (0/7 mezőnyből), Kris Dunn általában ott áll (0/5 mezőnyből), és most a veterán Thad Young is borzalmasan játszott. Nagyon össze kellene kapniuk magukat, mert most mennek Portlandbe, ott akár egy nagyon súlyos vereség is lehet a vége.Persze tegnap leváltották a csapat GM-jét, lehet, hogy Jim Boylen vezetőedző napjai is meg vannak számlálva, és ezt érzik-sejtik a játékosok...

A Warriors legjobb dobói: Paschall 25/6, Burks 23/9, Spellman 13/3.
A Bulls legjobb dobói: LaVine 36/12, Satoransky 19/9, Markkanen 8/3, Carter Jr. 8.