Philadelphia 76ers–Atlanta Hawks 118–102
Ez a Sixers meccse volt, de nem jött egyszerűen. Az előző mérkőzés hazai veresége után most győzelmi kényszerben lépett pályára a Philly, ennek megfelelően alaposan rá is rúgta az ajtót az Atlantára a meccs elején, de ez a lendület és az itt kiharcolt jelentősebb előny (23–6–ra is vezettek) nem tartott ki a végéig. Olyannyira nem, hogy a Hawks hamar felvette a kesztyűt és a második negyedben visszajött egálközelre, onnantól pedig nagyon sokáig látótávolságon belül maradt, sőt, a harmadik negyedben volt olyan pillanat, amikor a vezetést is átvette. A hazaiak azonban itt (79–80–nál) már megemberelték magukat és a záró etap előtti utolsó perceket megnyomták (12–4–es futás), majd a negyedik játékrész első részében egy 16–4–gyel, a cseresorral a pályán eldöntötték a küzdelmet – onnantól már csak be kellett osztani a 18–20 pont körüli fórt, amit sikerült is megoldani. Ezúttal három játékos is kiemelkedő produkciót nyújtott Doc Rivers csapatában, Joel Embiid a legutóbbi 39 pont után most kereken 40–ig jutott 13 lepattanóval, abszolút foghatatlannak bizonyult, de Tobias Harris (22 pont, 6 lepattanó, 4 gólpassz) és Seth Curry (21 pont, 5/6 tripla) is kitett magáért, a csapatvédekezésük sokkal jobban nézett ki az első meccshez képest, úgyhogy összességében megérdemelten nyertek – szinte végig ők irányítottak, de az Atlanta nem adta könnyen magát, így a végén kellett még egy plusz fokozat, hogy biztosan meglegyen az egyenlítés.
A Hawks így is megtette, amit kellett. Az első meccs győzelmével már teljesítette az első két mérkőzésre tervezett feladatot az Atlanta, az pedig valószínű volt, hogy ezen a találkozón sokkal jobban fog pörögni a kis túlzással az életéért küzdő Philly. Az első percek zavarodottsága után azonban sikerült kijönni a szorításból, egy–két futást vezetni, amellyel visszajöttek egálra, majd ugyan a harmadik negyed végén kicsit elvesztették a fonalat, de így is elég sok percet "kértek" a Sixers húzóembereitől ahhoz, hogy ne legyen ez sima, könnyed győzelem Embiidék számára. A vendégek játéka összességében azért visszaesett a legutóbbihoz képest, Capela és Collins sem találta a ritmust, Bogdanovics egy–két nagy dobást leszámítva szintén csendesebb volt és bár 21 ponttal, valamint 11 gólpasszal Trae Young dupla duplázott, de ő sem tudott most dominálni, nem célzott igazán jól. A padról azért Danilo Gallinari (21 pont, 9 lepattanó, 5/9 tripla) és Kevin Huerter (20 pont, 8/10 mezőnyből) sok mindent ellensúlyozott, úgyhogy vannak számukra biztató jelek, most pedig az elvett pályaelőnnyel, otthon próbálhatnak meg közelebb kerülni a bravúrhoz – talán De'Andre Hunterrel kiegészülve, aki most még nem tudott játszani.
A 76ers legjobb dobói: Embiid 40/6, Harris 22, Curry 21/15
A Hawks legjobb dobói: Young 21/3, Gallinari 21/15, Huerter 20/9
A párharc állása: 1–1.
Utah Jazz–Los Angeles Clippers 112–109
Mitchell extrája és Gobert blokkja döntött a Jazz javára. Mike Conley nem tudta vállalni a mérkőzést a Utah oldalán, így kezdő irányítója nélkül állt ki a jóval pihentebb első kiemelt és sokáig nem is igazán volt megoldás erre a problémára – ugyan 10–2–vel kezdtek a hazaiak, de utána bő kilenc perc alatt összesen hat (!) pontot tudtak szerezni, úgyhogy a Clippers átvette az irányítást. A vendégek az első negyed közepétől a harmadik játékrész hajrájáig vezettek is, a második etapban stabilan tíz pont körüli, vagy inkább feletti különbséggel, de a Jazznél játszott a mai nap legjobb játékosa, ez pedig sok mindent ellensúlyozott: Donovan Mitchell parádéjára építve megfordították a küzdelmet, a záró etapnak pedig egállal mehettek neki. Ott aztán már ők bizonyultak jobbnak, Mitchell öt ponttal és egy gólpasszal nyitott, onnantól végig ők vezettek, a vezér borzasztó fontos dobásokat süllyesztett el, bő egy percnél is volt egy clutch kettese, de a Clippers nem adta fel és pillanatok alatt visszajött a tízpontos hátrányból – Paul George triplája és Mitchell elrontott dobása után az egyenlítésért támadhattak a vendégek. Az utolsó triplát azonban George, majd Kawhi Leonard sem vállalta el, áttolták Marcus Morrisnak, akinek már muszáj volt felemelnie a dobást, de Rudy Gobert odaért a sarokba és egyetlen másodperccel az órán blokkolta a kísérletet, így maradt a 112–109, a Jazz pedig Conley nélkül aratott borzasztó szoros és értékes győzelmet. Mitchell végül 45 ponttal zárt 16/30 dobásból, rengeteget vállalt magára hátvédtársa nélkül és nagyon megszórta a Los Angelest, de mellette azért többen is sokat tettek azért, hogy behúzzák ezt a meccset – várják a következőt és reménykednek abban, hogy Conley visszatérhet.
Bánhatja a Clippers. A Conley nélküli Jazz ellen most minden esélye megvolt a Clippersnek arra, hogy elvegye a pályaelőnyt és nyugodtan készülhessen a második meccsre, de végül az a forgatókönyv érvényesült, hogy az alig egy pihenőnap után érkező vendégek elfáradtak a második félidőben és a jóval frissebb hazaiak bederálták őket. A végén így is nagyot mentek, hogy dobásuk legyen az egyenlítésért, de azt nem tudták megoldani, úgyhogy egy szoros, küzdelmes vereséget kell elkönyvelniük – a védekezésük alapvetően úgy működött, ahogy kell, Mitchell extrája ellenére is 40%–on tartották a Jazzt mezőnyből, a gond inkább a túloldalon volt, nekik sem estek a dobásaik. Kawhi Leonard (23 pont, 9/19 mezőnyből, 3 gólpassz) visszafogottan játszott, Paul George büntetőkből kozmetikázott (20 pont, 10 lepattanó, 4/17 mezőnyből, 9/10 büntető), az utolsó dobást megkapó Marcus Morris 1/9 triplával zárt, igazából a kispadról remekül beszálló Kennard–Rondo–Zubac trió tett annyit a sikerért, hogy ilyen szoros legyen a vége. A következő mérkőzésre frissességben már nem lesz ekkora hátrányuk, meglátjuk, hogy képesek lesznek-e győzni az első kiemelt otthonában.
A Jazz legjobb dobói: Mitchell 45/18, Bogdanovic 18/9, Clarkson 18/18
A Clippers legjobb dobói: Leonard 23/3, George 20/9, Kennard 18/12
A párharc állása: 1–0 a Jazz javára.