Történelmi Lakers-vereség, Raptors-siker Memphisben

Detroit Pistons–New York Knicks 115–108

Allonzo Trier és Damyean Dotson megőrülése kevés volt. Élesen kezdte a meccset a Knicks, 13-5-re is vezettek, ám szépen lassan felvette az üzemi hőfokot a Detroit – már az első negyedet öt ponttal vesztették el a vendégek. A két középső játékrészben is szépen lassan nyílt az olló, így három negyed után 11 pont volt közte, az utolsó játékrészben pedig hiába próbált meg mindent a New York, a hazaiak nem adták a győzelmet. A Knicks kezdőjében egyedül Enes Kanter dicsérhető, aki 16 pontot és 14 pattanót tett a közösbe, alaposan lelassította Andre Drummondot – kellett is tőle ez extra, mert cseréje, az újonc Robinson 17 perc alatt összegyűjtötte a hat személyi hibát. A Hardaway-Mudiay hátvédpár nem találta a dobásait, a Vonleh-Hezonja csatárduónak pedig összesen kellett 35 játékperc, hogy kipontozódjanak, így a kispadról kellett a segítség, hogy ne ússzon el idejekorán a hajó. Az újonc Allonzo Trier és Damyean Dotson fel is pörgött, Trier majdnem tripla-duplázott (24 pont, 10 pattanó, 7 gólpassz), Dotson pedig a második félidőben villogott, 17 pontot szerzett. Fordítani azonban nekik sem sikerült, így a három győzelemből álló sorozatuk megszakadt.

Jól darált a Pistons. A lassabb rajtot követően fokozatosan vette el ellenfele játékait a Detroit, elöl pedig elsősorban arra építettek, hogy a tripláit nem találó Blake Griffin ment és harcolta ki a faultokat: az erőcsatár 21 mezőnykísérlete mellett 16-szor állhatott a büntetővonalra. Andre Drummond a pattanózáson kívül másra nem nagyon volt használható, megint sikerült egy 0/4-et dobnia büntetőből, szerencsére azonban a kezdőben Reggie Jackson (21 pont, 4 gólpassz) megint jól egészítette ki Griffint, a kispad pedig felvette a Trierék által eléjük dobott kesztyűt. Stanley Johnson 21 pontja mellé kiosztott 3 blokkot, a csereirányító Ish Smith 9 pontja mellé 7 gólpasszt szortírozott, de Pachulia és Galloway is hatékonynak bizonyult támadásban – a második vonaltól 50 pont, 21 lepattanó, 11 gólpassz és 4 blokk érkezett, így a Detroit végig irányíthatta a meccset és újabb sikerével tapad a keleti élbolyra.

A Pistons legjobb dobói: Griffin 30, Jackson, Johnson 21/6-21/6.
A Knicks legjobb dobói: Trier 24/3, Hardaway 19/6, Dotson 17/9.

Miami Heat–Atlanta Hawks 113–115

Későn ébredt a Miami. Ellenállhatatlanul kezdett támadásban a Miami, az első negyedben 38 pontot szórtak, ám védekezésben majdnem ugyanennyit is kaptak, a második negyedben pedig atomjaira esett szét a támadójátékuk, 16 ponttal tartott előrébb a Hawks. A legnagyobb különbség 19 pont is volt, amiből még a negyedik negyed elejére is maradt 13 – itt aztán igazi hullámvasút vette kezdetét, futott egy 14–0-t a Heat, a Hawks egy 7-0-val ütött vissza, majd megint zsinórban öt pont érkezett a hazaiaktól, így alakult ki a 113–115-ös eredmény. Hogy ez legyen a végeredmény is, az Josh Richardsonon múlott, akit Dwyane Wade teljesen tisztára játszott, de képtelen volt beszórni az üres hármast az utolsó pillanatokban. Dragic és Tyler Johnson nem léphetett pályára, ennek ellenére a kezdőötös kifejezetten jól játszott: Whiteside dupla-duplázott (és 1/7-tel büntetőzött...), a Richardson-Ellington duó nem dobott ugyan jól, de így összeszedtek 37 pontot, hátul pedig lehúzták a rolót, 10 labdát szereztek. A gondok a cseresorban kezdődtek, főleg a védekezés dadogott, amikor a második sor volt fent, támadásban Wade (18 pont), Adebayo és Winslow is elérte a 10 pontot, csak közben hátul többet kaptak. A Heat hazai mérlege ezzel 3–8, egyre távolodnak a playoff-helyektől.

Csapatként működött az Atlanta. A center John Collins visszatérésével stabilizálódott a gárda játéka, ma senki nem dobott 18 pontnál többet, de kiharcoltak 32 büntetőt, bedobtak 12 triplát, a cseresorból jöttek a jó teljesítmények, és ha nincs az a pár perces kihagyás a negyedik negyedben, akkor sokkal simábban győztek volna. Trae Young egyébként kiválóan mozgatta a csapatot, 10 gólpasszt osztott ki, öten (Collins, Prince, Young, a padról Spellman és Bazemore) dobtak legalább 12 pontot, a mindössze két percet kapó Anderson kivételével mindenki legalább hat pontot tett hozzá. Az Atlanta sorozatban másodszor nyert, és ha tehetné, mindig a Miamival játszana: 2–0-ra állnak ellenük, mindenki más ellen 3–16-ra...

A Heat legjobb dobói: Richardson 22/6, Wade 18/3, Ellington 15/15.
A Hawks legjobb dobói: Prince 18/9, Young 17/6, Collins 16.

Memphis Grizzlies–Toronto Raptors 114–122

Fordulás után összeomlott a Grizzlies. Az első félidőben szenzációsan játszott a Memphis, Marc Gasol (27 pont, 10/14 mezőnyből) és Mike Conley (20 pont, 6 gólpassz) duója jól működött, a kiegészítők is remekeltek, összesen 71 pontot tett fel a táblára a hazai gárda. Fordulás után viszont egyrészt bekeményített a torontói védekezés, másrészt egyre nagyobb gondot okozott, hogy Jaren Jackson Jr. faultgondok miatt 19 percet játszhatott – szépen lassan elfogyott a lendület, a negyedik negyedben pedig egy végső kanadai rohamra már nem maradt válaszuk. Hiába értek el heten is legalább 10 pontot, a második félidőben mindössze 43 egységen ragadtak, és sorozatban harmadik vereségükkel a nyugati első helyről az ötödikre csúszott vissza. A vereségen túl nagyobb probléma, hogy a végjátékban Marc Gasol bokasérülést szenvedett, ha ő akár csak néhány meccset is kihagy, pillanatok alatt nagyon rossz helyzetbe kerülhet a csapat.

A cseresor és a triplák döntöttek. Az első félidőben a pontokban nem volt hiány, de nem nagyon találta a játékát a Toronto védekezésben, ráadásul a második sor sem csipkedte magát, fordulás után viszont sokkal intenzívebben gyakoroltak nyomást a Grizzliesre, és szépen lassan ledolgozták a hátrányukat, a negyedik negyedben pedig futottak egy 17–2-t, amivel döntő előnybe kerültek. A felzárkózásban és a nagy futásban is kulcsszerepet játszottak a hárompontosok, 10/17-tel céloztak a második félidőben, a 17–2-es futásnál pedig a három csere, VanVleet, Anunoby és Wright is betalált kintről. A kezdőötös egyébként remekül működött, mindenki eljutott legalább 10 pontig, Leonard kivételével mindenki 50 százalék felett dobott, a kanadaiak sztárja viszont „cserébe” 10 pattanót és 5 gólpasszt jegyzett. A kezdőkhöz szépen nőtt fel a végére a VanVleet (18 pont, 6/6 mezőnyből) vezette kispad, így a Raptors sorozatban hatodszor nyert – érdekesség, hogy eddigi 18 sikerük három ilyen szériából áll össze.

A Grizzlies legjobb dobói: Gasol 27/12, Conley 20/6, Anderson, Green 13-13.
A Raptors legjobb dobói: Lowry 24/15, VanVleet 18/9, Leonard 17/3.

Denver Nuggets–Los Angeles Lakers 117–85

Üzenet a ligának? Minden idők legnagyobb különbségű győzelmét aratta a Denver a Lakers elleni összecsapások történetében (1993-ban 29 ponttal győztek, ez volt az eddigi csapatcsúcs), az első félidőben is már 10 pont feletti előnyt harcoltak ki, a második félidőben pedig nemes egyszerűséggel szétszedték a Lakers játékát: a vendégeket 5/35-ös triplamutatóba kergették, 60–39-re (!) nyerték a lepattanózást, tették mindezt a kezdő irányítójuk, Gary Harris nélkül. Nikola Jokicsnak a dobások annyira nem mentek, de alig 23 perc alatt így is 14 pontig, illetve 7-7 pattanóig és gólpasszig jutott, Paul Millsap ugyanennyi idő alatt gyártott egy 20 pont-11 pattanós dupla-duplát, a kezdőből egyedül Murray játszott 24 percnél többet, a többit intézte a cseresor Malik Beasley (20 pont) és Mason Plumlee (10 pont, 10 pattanó) vezetésével. Elöl-hátul elképesztően hatékonyan, nagyobb megingás nélkül darálta be a Lakerst a Nuggets, sorozatban negyedik sikerével pedig megint ott van a nyugati dobogón. Most jön egy ötmeccses túra, aminek így maximális önbizalommal mehetnek neki.

Nem volt fegyvere a Los Angelesnek. A meccs előtt is az volt a kérdés a vendégeknél, hogy hogyan tudják megállítani a Nuggets támadójátékát, mert az biztosnak látszott, hogy jobban nem fognak védekezni náluk. A válasz, hogy sehogyan, Jokics nyugodtan tudott szervezni, a hazaiak villámgyorsan bemelegedtek, onnantól kezdve pedig Jamesék csak szaladtak az eredmény után. A vendégeknél Kuzma és Ingram legalább támadásban jó volt, és Lonzo Ball is elég pontosan játszott, azonban bokasérülés miatt a második félidőben már nem volt a pályán, igazi irányító nélkül (Rajon Rondo még sérült) a maradék esély is elszállt. Torrey Craig egyébként lassan óriásölő lesz, a Harris helyén kezdő védőspecialista a Westbrook vezette Thunder után a James vezette Lakers életét is megkeserítette. A Los Angeles egymás után másodszor vesztett, most viszont zsinórban négyszer játszhat otthon, talán össze tudják kapni a játékukat.

A Nuggets legjobb dobói: Murray, Beasley 20/6-20/6, Millsap 20.
A Lakers legjobb dobói: Kuzma 21/3, James, Ingram 14-14.

Phoenix Suns–Indiana Pacers 104–109

Ahogy egy komoly csapathoz illik. A Pacers továbbra is Oladipo nélkül játszik, ráadásul egy back-to-back (még akkor is, ha könnyű back-to-back) második felén látogatott Phoenixbe. Nate McMillan vezetőedző ennek megfelelően bőven mérte a cseresor perceit, a kezdőben egyedül a játékszervezésben nélkülözhetetlen Darren Collison (11 pont, 11 gólpassz) játszott 29 percnél többet. A csökkentett időben így hatékony maradhatott az első ötös, Turner dupla-duplázott Ayton ellenében, Bogdanovic-ban és Youngban volt pont, Tyreke Evans pedig 4 szerzett labdával tolta meg a szekeret. Mindez azonban csak megalapozta a cseresorból előlépő Domantas Sabonis (21 pont, 16 lepattanó) és Doug MecDermott (21 pont, 5 tripla) parádéját, akik kívül-belül szétszedték a kevésbé szervezett Sunst. Összességében a kis különbség ellenére a Pacers győzelmét nem fenyegette veszély, olybá tűnt, hogy a vendégek csak annyit adtak ki magukból, amennyi a sikerhez feltétlenül kellett – ezt jól tükrözte a végjátékban Bogdanovic meccset lezáró hármasa, majd a túloldalon két kivédekezett támadás. A túrájuk a Lakers otthonában folytatódik, ott sem esélytelenek.

Devin Bookertől több kell. Ez egy újabb olyan meccs volt, amikor a Suns hátvédje nem találta az egyensúlyt a dobások és a passzok között (7/21 mezőnyből, 8 gólpasszra 5 eladott labda), erre pedig folyamatosan rá is játszott az Indy – többek között 104–107-es állásnál is az ő triplakísérlete maradt ki. Pedig TJ Warren 25 pontot termelt, Ayton 18 pontja mellé lekapott 12 pattanót, a kispadról pedig többen is kiválóan szálltak be. Alapvetően a csapatvédekezés is rendben volt most (ebben nyilván szerepet játszott, hogy a fáradtabb Pacers sűrűn rotált), de a kulcsjátékokat nem ők csinálták meg, így a vége nem lehetett más, mint egy újabb vereség – továbbra is Nyugat legalján tartózkodnak, ráadásul most belenéztek egy Clippers elleni, idegenbeli back-to-backbe is.

A Suns legjobb dobói: Warren 25/6, Booker 20/9, Ayton 18.
A Pacers legjobb dobói: McDermott 21/15, Sabonis 21, Turner 16/3.