Boston Celtics–Memphis Grizzlies 122–116
Megint Irving. A hármas vereségszéria után legutóbb Kyrie Irving extrájával tudott újra nyerni a Boston és most megint az irányító kiváló játéka kellett ahhoz, hogy legyűrjék a Memphist - meglehetősen gyengén védekeztek ezen az estén, úgyhogy nagy szükségük volt a ponterős támadójátékra. Irving pedig ezt hozta, a gyenge második negyed után a harmadikban kézbe vette a dolgokat és egymaga beszórt 20 pontot, ezzel fordított a Celtics, majd a záró etapban szintén ő volt a fő playmaker és a hajrában is voltak clutch játékai, illetve clutch triplája, ami tulajdonképpen lezárta a küzdelmet 115-110 után – végül 38 pontot szórt (14/21 mezőnyből, 4/6 tripla), leszedett 7 lepattanót és kiosztott 11 gólpasszt, újabb szenzációs estét produkált. Mellette Marcus Smart (20 pont, 6/8 tripla, 3 labdaszerzés) és Aron Baynes (6 pont, 12 lepattanó, 3 blokk 23 perc alatt) teljesítményét érdemes még kiemelni, amikor ők ketten fent voltak, akkor megvolt a stabilitás, így elbírták Tatum (2 pont, 0/6 mezőnyből), vagy Morris (8 pont, 4/12 mezőnyből) gyenge estéjét is – újabb fontos hazai győzelmet arattak, most utaznak Atlantába.
Hiába üldözte ellenfelét a Grizzlies. Meglepően jó támadójátékot láthattunk a Memphistől, kiválóan járatták a labdát a vendégek (33 gólpassz, 9 eladott labda) és mindenkit bevontak, igyekeztek a legjobb megoldást megtalálni – Mike Conley és Jaren Jackson Jr. húsz pont fölé jutott, de a tízet összesen hatan is elérték náluk. Fő fegyverük a kinti dobás volt, 16 hármast süllyesztettek el 46%-os hatékonysággal, szinte mindenki jól célzott náluk távolról, egyedül Marc Gasol szenvedett a befejezésekkel: hiába a 11 lepattanója és az extrának számító 12 gólpassza, mindössze 1/10-et dobott mezőnyből. Nagyjából az ő néhány kosara hiányzott egyébként nekik a bravúrhoz, mert végig tapadtak a Bostonra, sőt, a második negyedet 15 ponttal meg is nyerték és vezettek a nagyszünetben, majd később is folyamatosan üldözték ellenfelüket – másfél perccel a vége előtt aztán jött Irving utolsó triplája és erre már nem tudtak válaszolni, így végül maradt nekik a szoros vereség.
A Celtics legjobb dobói: Irving 38/12, Smart 20/18, Horford 18/6
A Grizzlies legjobb dobói: Conley 26/12, Jackson Jr. 23/6, Mack 15/6
Detroit Pistons–Miami Heat 98–93
Drummond nélkül nyert a Pistons. Alig hét percet töltött pályán a Detroit centere, mert kapott egy ütést az arcára és megsérült az orra, így nélküle kellett megvívnia ezt a csatát csapatának – talán némi meglepetésre ugyan, de sikerrel meg is tette ezt a gárda. Védekezésben nagyon jó teljesítményt nyújtottak a hazaiak, főleg a meccs elején, úgyhogy 13 ponttal nyerték az első negyedet és a nagyszünetben is vezettek 14-gyel, majd a harmadik játékrészben jött egy komolyabb hullámvölgyük és leadták az egész előnyt, sőt, hátrányba is kerültek. Ebből a pofonból azonban még fel tudtak állni és Blake Griffin (32 pont, 11 lepattanó, 9 gólpassz), Luke Kennard (22 pontjából 8 jött a negyedik negyedben), valamint Reggie Bullock (19 pont) vezetésével újra a maguk javára billentették a mérleg nyelvét a hajrában – fél perccel a vége előtt pedig a Drummondot helyettesítő Zaza Pachulia is megszerezte első pontjait 92-91-es állásnál, ezt követően már csak büntetőzniük kellett. Összességében komplett meccset játszott a Casey-legénység és fontos győzelmet aratott egy közvetlen rivális ellen, Drummond sérüléséről viszont egyelőre nem tudni többet.
A büntetőzésen ment el. Nem kell sokáig kutatnunk a Heat vereségének okait, hiszen a vendégcsapat 5/19 büntetővel zárta a találkozót, Hassan Whiteside egymaga 0/8-at vállalt ebből, borzasztóan kínos volt, amit a vonalról művelt a társaság. Pedig egyébként a kezdeti gyengélkedés után nagyjából úgy alakult a meccs, ahogy azt Erik Spoelstra eltervezhette, kemény, lassú volt a játék, a harmadik negyedben ők tudtak egy futást vezetni és úgy érkeztek meg egy szorosabb negyedik negyedhez, hogy náluk Dwyane Wade remek formában volt, a túloldalon pedig ötös poszton voltak gondok – ennyi büntetőt viszont egyszerűen nem lehet kihagyni, ezért pedig most nagy árat fizettek.
A Pistons legjobb dobói: Griffin 32/9, Kennard 22/12, Bullock 19/9
A Heat legjobb dobói: Wade 20, T. Johnson 16/9, Winslow 15/9
Orlando Magic–Brooklyn Nets 115–117
Megint mit adott le a Magic... Idén már többször láthattuk azt, hogy a kezdeti nagy előnyét elpocsékolja az Orlando, majd el is veszíti azokat a meccseket, amelyeket az első félidőben egyszer kis túlzással már megnyert, ez pedig ismét az ilyen mérkőzések közé tartozik. Az első félidőben kiváló támadójátékkal, remek dobóformával oktatták ellenfelüket és a második negyedben 58–37-re, tehát 21 ponttal vezettek, hogy aztán közel öt perc alatt egyetlen mezőnykosarat szerezzenek és teljesen szétessenek hátul is. A nagyszünet után már stabilizálták magukat, de ez onnantól egy szorosabb meccs volt, amelybe bekapcsolódott a magára találó Brooklyn is, ennek ellenére egészen az utolsó pillanatokig reális esélyeik voltak Vucsevicséknek a győzelemre – azonban ahogy az náluk elő szokott fordulni, a végjátékban rossz döntéseket hoztak, nagyon rosszkor kaptak kosarat és a maguk támadásait nem tudták befejezni, így kétpontos vereséget szenvedtek. Rendkívül bosszantó este volt ez Augustinék számára, ráadásul az utolsó bő kilenc percet már Aaron Gordon nélkül játszották le, mert megfájdult a háta, ami szintén nem szokott túl sok jót jelenteni.
Újabb nagy Brooklyn-győzelem. Nagyon mélyről állt fel a Nets, 58-37 után D'Angelo Russell négy perc alatt dobott öt hármasával jöttek vissza a meccsbe, majd a második félidőben az irányító parádéjával (40 pontos karriercsúcsig és 8/12 tripláig jutott) tartották is magukat, hogy aztán övék legyen a slusszpoén: 27 másodperccel a vége előtt, 113-113-nál megint Russell vágott be egy hármast, ezzel 0-2 után először jutottak vezetéshez. Mondhatjuk, hogy a legjobbkor, mert a hátralévő kevés időben a Magic nem tudott igazán válaszolni, úgyhogy a 19 triplát behintő vendégcsapat újabb nagyon értékes sikert könyvelhetett el – nem sokkal azután, hogy Houstonban is nyerni tudott egy félig már elvesztett meccsen. A center, Jarrett Allen szerint most már nagyon komoly önbizalmuk is van, ami nem is csoda, hiszen az utóbbi 21 meccsükön 16-5-ös (!) mérleget hoztak és ott vannak a keleti hatodik helyen.
A Magic legjobb dobói: Gordon 23/9, Augustin 17/6, Vucsevics 16/3, Fournier 16/3
A Nets legjobb dobói: Russell 40/24, Dinwiddie 20/9, Napier 12/12
Minnesota Timberwolves–San Antonio Spurs 113–116
DeRozan nélkül állította be Riley rekordját Popovich. Bokasérülés miatt hiányzott a vendégek legjobb pontszerzője, ennek ellenére nyerni tudott a gárda, méghozzá egy rendkívül szoros, hullámzó összecsapáson, ahol 17-szer volt egál az állás és 27-szer változott a vezető kiléte. A csapatok a faultokkal sem bántak óvatosan, összesen 53 személyi hibáig és 67 büntetőig jutottak, de mindebből végül a Spurs jött ki jobban: a texasiak tudtak először „ütni" a negyedik negyedben és az utolsó szűk kilenc percben már végig ők jártak előrébb néhány ponttal, de fél perccel a vége előtt Rudy Gay clutch tempójára, majd az utolsó másodpercekben Marco Belinelli két büntetőjére is óriási szükségük volt a győzelemhez. Ahhoz a győzelemhez, amely már az 520. idegenbeli volt Gregg Popovich pályafutása során, amellyel beállította Pat Riley vonatkozó NBA-rekordját – Philadelphiában akár meg is döntheti azt a legendás tréner.
Fájó vereség. Otthon, a DeRozan nélküli, idegenben mérsékelten eredményes Spurs ellen minden esélye megvolt a Minnesotának a győzelemre, de egyszerűen túl sok hibát követett el ehhez – Ryan Saunders szerint is csak a saját rossz megoldásaikat okolhatják, Karl-Anthony Towns pedig úgy fogalmazott, hogy az érettebbé válásuk következő lépése, hogy behúzzák az ilyen meccseket. Towns egyébként sarkalatos pontja volt a mérkőzésnek, mert faultgondjai miatt csak 21 percet tudott a pályán tölteni, rövid periódusokban tudták csak őt használni, márpedig az ennyi idő alatt beszórt 23 pontja is jelzi, hogy sokat tudott volna lendíteni csapatán, ha a parketten tud maradni. Végül ki is pontozódott, a végjátékban pedig Derrick Rose (23 pont, 6 gólpassz, 11/11 büntető) dolga volt, hogy megnyerje a mérkőzést és mindent meg is tett, hozta, amit kellett, de itt már a San Antonio nem tette meg azt a szívességet, hogy hibázzon – hazai pályán az ilyen találkozókat be kell húzniuk Wigginséknek, ha playoffba akarnak jutni, nincs már túl sok eldobni való mérkőzésük.
A Timberwolves legjobb dobói: Towns 23/3, Rose 23, Wiggins 17/9
A Spurs legjobb dobói: Aldridge 25, Gay 22, Belinelli 19/9
Utah Jazz–Cleveland Cavaliers 115–99
Ahogy kell. Simán hozta az újabb kötelező győzelmet a Utah, a gárda már az első negyedet kilenc ponttal nyerte, majd a másodikban még feljebb tekerte a védekezését, rossz dobásokba kergette a Clevelandet, könnyű kosarakat szerzett leindításból és a nagyszünetig eldöntötte a találkozót – 24 pont volt közte ekkor, a fordulás után már nem nagyon volt tétje a mérkőzésnek. A harmadik negyedben védekezésben azért még odafigyeltek Quin Snyder játékosai, aztán a záró etapra kiengedtek, azt elvesztették 39–22-re, de ez is bőven belefért, így is tükörsima győzelmet arattak. Egyénileg Donovan Mitchell (26 perc, 24 pont, 9/15 mezőnyből) és Rudy Gobert (27 perc, 19 pont, 8/10 mezőnyből, 15 lepattanó, 5 gólpassz, 2-2 labdaszerzés és blokk) emelhető ki leginkább, de Royce O'Neale (16 pont, 4/5 tripla, 11 lepattanó, 5 gólpassz) is nagyon hasznosnak bizonyult – a Utah olyan ütemben zárkózik, hogy már a nyugati harmadik helytől is csak két meccsre van...
Ennyi tellett a Cavstől. A vendégek az első tizenkét triplakísérletüket elrontották és a nagyszünet előtt másfél perccel találtak be először kintről, de addigra tulajdonképpen el is dőlt a mérkőzés – sem elöl, sem hátul nem tudták megközelíteni sem a Jazz szintjét, úgyhogy a papírforma szerint vereséget szenvedtek. Egyénileg is talán csak Ante Zizic játékát tudjuk náluk kiemelni pozitívumként, a fiatal center 15 ponttal és 10 lepattanóval dupla-duplázott, de egy olyan meccsen, ahol közte negyvenről kozmetikázza ki a végeredményt egy csapat, nem ildomos pozitívumokról beszélni...
A Jazz legjobb dobói: Mitchell 24/6, Gobert 19, O'Neale 16/12
A Clippers legjobb dobói: Zizic 15, Sexton 15/6, Payne 14
Los Angeles Clippers–Golden State Warriors 94–112
Teljesen szétesett a Clippers. Érthetetlenül gyenge formában van a Los Angeles, zsinórban ötödik vereségét gyűjtötte be a gárda és ebből sorozatban a negyediket otthon, ráadásul most botrányosan rosszul is játszott – Lou Williams ugyan nem léphetett pályára, de a szupercserével is ugyanígy bukdácsoltak korábban. Az mindent elmond Doc Rivers együtteséről, hogy hazai pályán 36%-os mezőnymutatóra és 16%-os (4/25) triplázásra volt képes és összesen két olyan játékost tudott felmutatni, akik hét (!) pont fölé jutottak – Tobias Harris és Shai Gilgeous-Alexander tűnt kosárlabdázónak, a többieknek közük sem volt most ehhez a mérkőzéshez. Az első félidőben a szintén gyengén dobó Warriors ellen azért még tartották magukat, aztán a fordulás után fokozatosan elengedték ellenfelüket és semmit sem tudtak változtatni, úgyhogy a vége tulajdonképpen sima vereség lett – komoly bajban vannak most már, becsúsztak a nyugati playoff-vonal alá és a játékuk atomjaira hullott mostanában.
Boogie akcióban. Közel egy év után láthattuk újra NBA-mérkőzésen DeMarcus Cousinst, aki remekül debütált a bajnoki címvédőnél: rögtön az első pontjai egy hatalmas zsákolásból születtek és összességében 14 ponttal, 3/4 triplával, 6 lepattanóval, valamint 3 gólpasszal nyitotta GSW-s karrierjét. Ugyan kezdőként is csak 15 percet töltött parketten, mert ennyi idő alatt kipontozódott, de ebben az időszakban +21-ben volt vele a Warriors, Steve Kerrék pedig nyugodtan próbálgathatták a centert, mert a formán kívüli Clippers lehetőséget adott erre – végül Steph Curry (28 pont, 10/19 mezőnyből) és Kevin Durant (24 pont, 7 lepattanó, 5 gólpassz) vezetésével összességében visszafogott teljesítménnyel, 24%-os triplázással is különösebb nehézség nélkül hozta sorozatban hetedik győzelmét a bajnok.
A Clippers legjobb dobói: Harris 28/9, Gilgeous-Alexander 24, Motley 7
A Warriors legjobb dobói: Curry 28/9, Durant 24/6, Cousins 14/9
Portland Trail Blazers–New Orleans Pelicans 128–112
Layman sorozta meg a Pelicanst. A második negyedben zajlott a mérkőzés kulcsidőszaka, amikor az addig szoros állást a portlandi cseresor masszív hazai előnnyé változtatta: a kispadról többen is kiválóan szálltak be, de mindenképpen külön ki kell emelnünk Jake Laymant, aki hat támadásból, két és fél perc alatt egymaga 11 pontot szerzett, a második negyedben pedig összesen kereken húsz pontot szórt. Ő ezen kívül nem talált a gyűrűbe, de nem is volt már rá szükségük, az ott megszerzett 17 pontos fórjukat kényelmesen beoszthatták a fordulás után, elég volt annyi, hogy Lillard még hozott egy 10 pontos harmadik negyedet, vigyáztak a labdára (hatszor adták el az egész meccsen), illetve hogy 18 támadópattanót szedtek le, amelyből 23 pontot kapartak össze – a New Orleans nem tudta igazán megszorítani őket, úgyhogy Nurkicék biztos győzelmet arattak. Terry Stotts alakulata ezzel a sikerrel már a nyugati harmadik helyen van és megelőzte a Thundert, most pedig a szintén jó formában lévő Jazzhez látogat.
Nincs változás. Újabb fontos idegenbeli meccset bukott el a Pelicans és bár most már egészséges a keret, a jelenlegi túrájukon sem tudják bizonyítani, hogy így már komoly faktorrá váltak, a Clippers legyőzése is más megvilágításba kerül Harrisék mélyrepülése miatt, rajtuk kívül pedig mást még nem vertek meg. Ezúttal a szoros meccset sem tudták összehozni, egyszerűen nem volt bennük annyi tűzerő, mint a könnyedebben játszó Portlandben, ráadásul Anthony Davis megsérült, a negyedik negyedben az ujjai miatt kellett elhagynia a pályát és már nem tért vissza – megröntgenezték, de egyelőre nem tudni még ennél többet.
A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 24/6, McCollum 20/3, Layman 20/12
A Pelicans legjobb dobói: Davis 27, Holiday 20, Randle 19/3