Önmagáról: „Meg se próbáljon belenézni egy őrült ember agyába.”
1986-os manchesteri kinevezése után: „Majd én letaszítom a Liverpoolt a rohadt trónjáról!”
Az 1999-es BL-diadal után: „Nem hiszem el, ezt nem hiszem el! Futball, átkozott pokol!”
David Beckhamről, miután az öltözőben dühében fejbe rúgta egy cipővel, és felszakadt a szemöldöke: „Foltozzátok össze valahogy, a rohadt életbe!”
„Pippo Inzaghi lesen született.”
Egy újságírónak, aki megkérdezte, hogy elutazik-e a 2006-os vb-re: „Semmi közöd hozzá! Én se kérdezgetlek, hogy még mindig a buzibárokban lógsz-e.”
„Ha egy olasz azt mondja, hogy tészta van a tányéron, akkor a biztonság kedvéért bekukkantok a szósz alá. Ők találták fel ugyanis a ködösítés taktikáját.”
Ryan Giggsről: „Amikor először láttam, 13 évesen olyan volt, mint egy spániel, amelyik lebeg a pálya felett, és papírgalacsinokat hajkurászik a szélben.”
Gary Neville-ről: „Ha pár centivel magasabb lenne, Anglia legjobb belső védője lehetne. Az apja 185 centis, úgyhogy én a tejesemberre gyanakszom…”
José Mourinhóról: „Főnöknek és nagy embernek nevezett, amikor ittunk egyet az első meccs után. Jobban örültem volna, ha egy pohár bor mellett bókol nekem, mert valami körömlakklemosóval kínált.”
A városi rivális Manchester Cityről: „Van úgy, hogy az embernek hangos a szomszédja. Ez ellen nincs mit tenni. Legfeljebb annyit, hogy az ember bekapcsolja a tévét, és jól felhangosítja.”
A Real Madridról, amikor a spanyolok érdeklődtek Cristiano Ronaldo iránt: „Csak nem képzeli, hogy ezzel a bandával szerződést kötünk? Ezeknek egy vírust sem adnék el!”
Egyik kedvenc edzőellenségéről, az Arsenal kispadján ülő Arsene Wengerről: „Lehet, hogy egyszer majd együtt lovagolunk el a naplementébe.”
Arra a kérdésre, hogy mihez kezd a visszavonulása után: „Átkozottul tehetséges fickó vagyok. Talán elkezdek festeni vagy valami ilyesmit.”
Miután az MU-val nemrég megszerezte 13. bajnoki címét: „Nézzenek rám, tíz évet fiatalodtam! Ezek a tabletták csodát tesznek!”