MU 1908-2013: 105 év, 20 bajnoki cím, 3 menedzser

1, 1908 – KUTYAVILÁG UTÁN JÖTT AZ ELSŐ BAJNOKI CÍM

Az 1878-ban Newton Heath néven alapított klubnak (mai nevét csak 1902-ben vette fel) húsz évet kellett várnia első bajnoki címére. A Lancashire-i és Yorkshire-i Vasúttársaság sportkedvelői által létrehozott, The Heathens becenévre hallgató egyesület csúcsra jutása nem épp egyenesvonalú sikertörténet. Miután végre engedélyt kaptak az élvonalbeli indulásra, az arany-zöldek – ekkor még „vasutasszínekben” pompáztak a csapat tagjai – két év után, 1894-ben elbukták a playoffot (bizonyos Liverpool FC-vel szemben), így kiestek a másodosztályba. A második vonalban a megszűnés szele is meglegyintette a klubot, ám a mára legendássá vált sztori – a csapatkapitány Harry Strafford bernáthegyije annyira megtetszett John Henry Davies sörgyárosnak, hogy nem csak a kutyát vette meg, de a klubot is patronálni kezdte – következtében életben maradt. Sőt! Immár Manchester United néven és vörös-fehér színekben, 1906-ban visszakerült az élvonalba, és a városi rivális Manchester City botrányát kihasználva és több ászát – köztük a „walesi varázslót”, a legendáriumok szerint mindig fogpiszkálót csócsáló Billy Meredithet – megszerezve két évvel később első bajnoki címét is begyűjtötte.
Eredmény: 52 pont, mérleg: 23–6–9, gólarány: 81:48; előny a 2. helyezettel szemben: 9 pont (Aston Villa). Menedzser: Ernest Mangnall. Csapatkapitány: Charlie Roberts. Legjobb gólszerző: Sandy Turnbull (25 gól)

2, 1911 – OTTHON AZ OLD TRAFFORDON

A John Henry Davies jóvoltából megépült új pályát, az Old Traffordot 1910. február 19-én adták át. A szurkolói létszám így már a 60 ezret is elérhette, ám a stadionátadón a vendégcsapat (bizonyos Liverpool FC) 4–3-as sikerével belerondított az összképbe. A pályát aztán mégis hamar belakták a manchesteriek: a United ezután másfél évig veretlen maradt otthonában, és ennek szinte egyenes következménye volt 1911-ben a második bajnoki cím. Mint említettük, az események ekkor még egyáltalán nem álltak össze egy nagy sikersztorivá: 1931-ben kiesett a csapat az élvonalból, három évre rá pedig közel járt hozzá, hogy onnan is alászálljon, ám jó hajrájának köszönhetően megmenekült.
Eredmény: 52, 22–8–8, 72:40; 1 (Aston Villa). Menedzser: Ernest Mangnall. Csapatkapitány: Charlie Roberts. Legjobb gólszerző: Enoch West (19)

Ingázás az első- és a másodosztály között, továbbá csődveszély jellemezte a következő évtizedeket, a helyzetet pedig csak nehezítette, hogy a világégésben a németek lebombázták az Old Traffordot. Az újjáépítés fizikai, szakmai és szellemi színtéren egyaránt Matt Busby vezetésével zajlott, aki játékosként ugyan a Cityben(!) és a Liverpoolban(!) tett szert hírnévre, kiemelkedő menedzseri munkássága révén nevét mégis örökre a Unitedhoz kötik. Vezetésével 1948-ban jött az első siker az FA-kupa elhódításával, egy évre rá már újra állt az Old Trafford, az ezüstkorszak után – öt év alatt négy 2. hely – pedig 1952-ben, 41 évet követően újra bearanyozódtak a manchesteriek.
Eredmény: 57, 23–11–8, 95:52; 4 (Tottenham Hotspur). Menedzser: Matt Busby. Csapatkapitány: Johnny Carey. Legjobb gólszerző: Jack Rowley (30)

4, 1956 – FELNÖVŐBEN A BUSBY-BÉBIK

Ahogy a ’90-es években haladt az idő és lett Alex Ferguson egyre sikeresebb az MU élén, nem véletlenül jelentek meg mind gyakrabban párhuzamba állítások Matt Busbyval. Utóbbi is skót volt; jegyzett játékos, de nem kiemelkedő sztár; munka- és kontrollmániás; mindig rendszerben gondolkozott és az átlagnál sokkal nagyobb mértékben támaszkodott a fiatalokra. Busby a bajnokságban ugyanúgy a 7. manchesteri évében ért fel a csúcsra, mint Ferguson, de a Busby-bébik kifejezés már az ’50-es évek elején meghonosodott. Ugyan az ’52-es bajnoki cím még egy idősebb generáció sikere volt, ’56-ra letette egy korszakos csapat alapjait: a gárda átlagéletkora 22 év volt, miközben az asszisztens Jimmy Murphy keze alól folyamatosan nőttek ki az újabb tehetségek, a klub pedig már a korszak egyik legjobb tehetségkutató hálózatával rendelkezett. Válasz sosem lesz rá, csak sejteni lehet, mi lett volna a generáció sorsa, ha nincs egy borzalmas februári, müncheni délután...
Eredmény: 60, 25–10–7, 83:51; 11 (Blackpool). Menedzser: Matt Busby. Csapatkapitány: Roger Byrne. Legjobb gólszerző: Tommy Taylor (25)

5, 1957 – MINT EGY VISSZAFOGOTT FERGIE

Ha szakmáról volt szó, Busby is csökönyös volt, mint Fergie. Az angol liga ugyan ellenezte, de a skót úgy látta jónak, ha a „vörös ördögök” – a becenév egyébként szintén a menedzser ötlete nyomán honosodott meg a mezszínekre alapozva – a nemzetközi színtéren is megméretik magukat, így az angol csapatok közül az MU indult el először a BEK-ben. Nem is meneteltek rosszul, az Anderlecht, a Dortmund és a Bilbao kiverése után csak a korszakos Real Madrid parancsolt megálljt az elődöntőben, s végül az FA is engedett. A duplázáshoz azonban így is közel jártak a manchesteriek: az Aston Villa elleni kupadöntő az egyik legemlékezetesebbként vonult be az FA-kupa történetébe. A birminghamiek csatára, Peter McParland a meccs elején beleszállt Ray Wood kapusba, aki arccsonttörést szenvedett és nem tudott visszaállni a gólvonal elé. Mivel akkor még nem létezett a csere intézménye, Jackie Blanchflower foglalta el a helyét, McParland szerzett két gólt, és ugyan a szépítés után Wood az utolsó percekre visszatámolygott a gólvonal elé, az MU pedig kockáztatott, nem járt sikerrel. Busby egy dologban viszont nagyon különbözött Fergusontól: a meccs után egy szóval sem kritizálta a játékvezetőt, csupán megemlítette, hogy ilyen esetekre engedélyezni kellene a cserét…
Eredmény: 64, 28–8–6, 103:54; 8 (Tottenham Hotspur). Menedzser: Matt Busby. Csapatkapitány: Roger Byrne. Legjobb gólszerző: Liam Whelan (26)

6, 1965 – REKVIEM MÜNCHENÉRT

1958. február 6., 15 óra 3 perc 6 másodperc, München: a British European Airways Elizabethan 609-es típusú gépe harmadszor kísérelte meg a felszállást. „ (…) Thain kapitány kétségbeesetten próbálta visszanyerni a gép sebességét. Nem sikerült, a gázkar már a maximumon állt. A gép parancsnoka tudta: nincs már hatalma a roppant masina fölött. Az ezüstmadár önállósította magát és haláltáncát járta. Pokoli csattogások közepette söpört el maga elől minden akadályt. Fogpiszkálóként töredeztek a világítótestek állványai, a pálya végét jelző fakerítés valósággal eltűnt és néhány pillanattal később a gép vérfagyasztó robajjal vágódott a lakóház oldalába. A szakadó fém reccsenései, a sebesültek jajkiáltása. a haldoklók hörgése felett egy tiszta, éles hang hallatszott: - Ha ez a halál, készen vagyok rá! Billy Whelan, az északír válogatott 22 esztendős tagja búcsúzott az élettől.” [Somos István: A futball ezer arca, 176. o.] A müncheni tragédia a klub történetének legdrámaibb momentuma: a baleset 23 halálos áldozatot követelt, közülük nyolcan voltak a Manchester United játékosai. A csapat ennek ellenére 13 nappal később már meccset játszott (a klub történetében egyedüli alkalommal nem közöltek összeállítást a műsorfüzetben), két müncheni túlélővel, Harry Gregg-gel és Billy Foulkesszal a kezdőben az MU le is győzte a Sheffield Wednesdayt (3–0), sőt a szezon végén bejutott a kupadöntőbe, a baleset után mégis hét évig (ismét hét év!) tartott, amíg Busby újra bajnoki címig jutó együttest tudott összerakni.
Eredmény: 61, 26–9–7, 89:39; 0, jobb gólaránnyal (Leeds United). Menedzser: Matt Busby. Csapatkapitány: Noel Cantwell/Denis Law. Legjobb gólszerző: Denis Law (28)

7, 1967 – A „SZENTHÁROMSÁG” VEZETÉSÉVEL

A „szentháromság” – az angol sajtó röviden csak ezzel a pátoszi kifejezéssel illette a hatvanas évek közepének három manchesteri aranylabdását, amely a csúcsok csúcsaként – első angol csapatként – feljuttatta a Unitedet a BEK trónjára. Bobby Charltonban, Denis Law-ban és George Bestben azonban jószerivel csak a United volt közös, mind a pályán, mind azon kívül teljesen eltérő mentalitású, hozzáállású emberek voltak. Talán Charlton futotta be a legteljesebb pályát, a későbbi lovag világbajnok és klubrekorder lett, és szinte mindent megnyert. Best a futball, autók, nők, alkohol alkotta négyes bűvöletében élt, ám a hangsúly az elsőtől mindinkább tolódott el az utolsó felé, a zabolázatlan északír zseni már 26 évesen bejelentette visszavonulását, hogy aztán nyűglődésére jellemző módon még kirúgása után is évekig vándoroljon, s további tíz csapatban forduljon meg kilenc év alatt. Law értékét jól mutatja, hogy a Man. Citynek már húszévesen brit átigazolási csúcsot jelentő összeget ért meg a játékjoga, a Torino egy évre rá pedig a dupláját is kipengette. Olaszországban mégsem váltotta meg a világot, a skót az MU-ban vált világklasszissá, hogy aztán örökre ambivalenssé tegyen minden felé táplált érzést és emléket, amikor levezetése évében, 1974-ben egy sarkazással kiejtette a Unitedet a másodosztályba – legalábbis a népemlékezet így őrizte meg az utolsó fordulós gólját, noha az MU anélkül is kiesett volna.
Eredmény: 60, 24–12–6, 84:45; 4 (Nottingham Forest). Menedzser: Matt Busby. Csapatkapitány: Noel Cantwell/Denis Law. Legjobb gólszerző: Denis Law (26)

8, 1993 – ÚJRA NAGY CSAPAT A NAGYCSAPAT

Az újabb klubtörténeti szakadék ezúttal nem 41, csak 26 évet jelentett. Persze a klub szurkolóinak ez legalább ugyanannyival ért fel, hiszen megélték benne Best hanyatlását, Law „árulását”, a másodosztályt, a bulvárcímlapokat hozó klubházbeli botrányt (Tommy Docherty menedzser a kluborvos Laurie Brown feleségével került intim viszonyba), a befuccsolt igazolásokat és természetesen a rengeteg csalódást hozó szezont, miközben a rivális város kirakatcsapata, a Liverpool története legszebb időszakát élte. Nem véletlenül mondta Gary Pallister, a ’93-asok oszlopos tagja a bajnoki cím után: „Hatalmas terhet vettünk le a szurkolók válláról! Végre, huszonhat év után a Unitedet nem lehetett kigúnyolni, mint a nagycsapatot, amely képtelen elhódítani a bajnoki trófeát” – mondta a védő, s aligha gondolta akkor bárki is, hogy egyszersmind megfogalmazza az elsőségek tekintetében akkor még beláthatatlan előnnyel vezető liverpooliak mai lelkiállapotát.
Eredmény: 84, 24–12–6, 67–31; 10 (Aston Villa). Menedzser: Alex Ferguson. Csapatkapitány: Steve Bruce/Bryan Robson. Legjobb gólszerző: Mark Hughes (15)

9, 1994 – DUPLA, DUPLÁN

A Preston North End (1889), az Aston Villa (1897), a Tottenham Hotspur (1961), az Arsenal (1971, majd 1998, 2002) és a Liverpool (1986) után 1994-ben a Manchester United lett a hatodik angol csapat, amely végrehajtotta a duplázást, azaz a bajnoki cím mellé begyűjtötte a kupát is (2010-ben még a Chelsea is feliratkozott a listára). Ferguson alatt mindez 1996-ban és 1999-ben – a triplázás részeként – is összejött, ám az 1994-es egy szomorú esemény miatt mégis különös jelentőséggel bírt: 1994. január 20-án elhunyt Sir Matt Busby. Ferguson természetesen neki dedikálta a minden idők egyik legerősebb Unitedjával (a leggyakoribb kezdő: Schmeichel – Parker, Bruce, Pallister, Irwin – Kancselszkisz, Ince, Keane, Giggs – Hughes, Cantona) elért bajnoki címet, mint ahogy 1999 BL-döntőjének estéjén is ő volt az, aki rögtön emlékeztetett rá: épp aznap lenne 90 éves a nagy előd („Azt hiszem, rendezett egy kis rugdosódást odafent” – mondta akkor). Az MU története során másodszor védte meg bajnoki címét.
Eredmény: 92, 27–11–4, 80–38; 8 (Blackburn Rovers). Menedzser: Alex Ferguson. Csapatkapitány: Steve Bruce/Bryan Robson. Legjobb gólszerző: Éric Cantona (18)

10, 1996 – KÖLYKÖKKEL IS MEGY

1995 nyara. Ferguson a támadások kereszttüzében. A skót meggyőzi Cantonát, hogy a hírhedt kungfu-rúgása miatt kapott nyolc hónapos eltiltás ellenére maradjon a csapatnál, miközben a United csak a 2. helyen végez a bajnokságban, az Everton elleni kupadöntőt pedig elveszti. A menedzser ugyanakkor eladja Paul Ince-t, Mark Hughest és Andrej Kancselszkiszt, amiért erős szurkolói támadásnak van kitéve, hiszen Andy Cole leigazolásán kívül az összes többi, pletykált nagy név (Darren Anderton, Marc Overmars, Roberto Baggio) megszerzése elmarad, a riválisok pedig erősítenek. Az 1995–1996-os szezon első mérkőzésén a United 3–1-es vereséget szenved az Aston Villától. Alan Hansen, az angol gólösszefoglaló közben kijelenti, az MU-nak nincs esélye a bajnoki címre, mert „kölykökkel semmit sem lehet nyerni”. A United márciusban a bajnoki címért vívott harcban legyőzi riválisát, a Kevin Keegan irányította Newcastle-t, és négy pontos előnnyel megnyeri a PL-t. Az azt megelőző nyáron még egyaránt 21 év alatti Gary és Phil Neville, Nicky Butt, Paul Scholes és David Beckham alapemberré válik a szezonban.
Eredmény: 82, 25–7–6, 73–35; 4 (Newcastle United). Menedzser: Alex Ferguson. Csapatkapitány: Steve Bruce. Legjobb gólszerző: Éric Cantona (14)

„Az Old Trafford öltözője legénykedős, piás hangulatáról volt közismert, az élen Bryan Robsonnal és Mark Hughes-zal. Ám Cantona érkezése és a pluszedzéseken történő állandó finomra hangolása szemmel láthatólag nagy hatással volt az olyanokra, mint Scholes, Beckham és Giggs, akik hosszú délutánokat töltöttek azzal, hogy ott maradjanak és csodálják őt, hallgassák, és tanuljanak tőle. Ferguson később ezt így fogalmazta meg: »Sokan látták úgy, hogy Cantona volt a sikereink katalizátora, de amit a meccseken tett, az semmi sem volt ahhoz képest, ahogy felnyitotta a szemem arra, hogy mennyire is alapvető fontosságú az állandó gyakorlás.«” [„Bonjour, monsieur, a nevem Cantona, és itt fogok játszani!”; Four Four Two; 2012 május, 92. o.] Éric Cantona 1997 nyarán vonult vissza a Manchester Unitedből, amelyben négy és fél szezon alatt 185 alkalommal lépett pályára, 82 gólt szerzett, begyűjtött négy bajnoki címet, két FA-kupát, 14 nap börtönt, és ártalmatlanított egy Crystal Palace-szurkolót. „Amikor a sirályok követik a halászhajót, azt abban a hitben teszik, hogy szardíniát dobnak a tengerbe. Köszönöm szépen!” – kommentálta a maga szenvtelen módján leghíresebb rúgását a francia.
Eredmény: 75, 21–12–5, 76–44; 7 (Newcastle United). Menedzser: Alex Ferguson. Csapatkapitány: Éric Cantona. Legjobb gólszerző: Ole Gunnar Solskjaer (18)

12, 1999 – EGY ELHIBÁZOTT, ROSSZ MECCS CSODÁS EMLÉKE

„Minden angol talpra ugrik. Visszajött a remény. Fantasztikus kép! A semmiből, a reménytelenségből! Beckham. És ez sem veszélytelen! Sheringham… GÓL! GÓÓÓL! SOLSKJAER! Hát ilyet, hát emberek! Két perc alatt egy megnyert döntőt veszít el a Bayern München! Hát erre csak a Manchester képes… Óriási! Solskjaer! Egy elvesztett meccs… A kupa már a németek kezében. Beckham, egy szöglet utáni helyzet megint, Sheringham nyerő gólpassz, és Solskjaer bekotorja. Nem tudom, hogy volt-e valaha ilyen BEK-döntő, Bajnokok Ligája-döntő!” – fütyüli kívülről Knézy Jenő szavait talán az összes MU-drukker a mai napig, a klub történetének egyik legnagyszerűbb pillanatát. Ferguson négy bajnoki cím után már többre vágyott, hiszen a bajnoki cím és az FA-kupa szinte már menetrendszerűen jött, ez az idény azonban valószínűleg mindenkinek elsősorban a triplázás és a csodás barcelonai BL-döntő miatt marad örökké emlékezetes.
Eredmény: 79, 22–13–3, 80–37; 1 (Arsenal). Menedzser: Alex Ferguson. Csapatkapitány: Roy Keane. Legjobb gólszerző: Dwight Yorke (18)

13, 2000 – BRAZÍLIÁBAN NYERT ARANY

Brazíliában ritkán szokás Premier League-et nyerni, márpedig a BBC visszatekintőjében nem győzi hangsúlyozni, hogy a 2000-es végső győzelmet itt húzta be a United. A klasszikus triplázás ebben az idényben alapból lehetetlen volt, ugyanis az MU címvédőként nem indult el az FA-kupában, mivel januárban az első alkalommal megrendezett, dél-amerikai klubvilágbajnokságon vett részt (ami akkor még független volt a klubvilágkupától). A csúnya lebőgést hozó brazil túra – a csapat nem jutott tovább a csoportból – 26 napos kiesést jelentett a PL-ből, a Copacabana melegje viszont feltöltötte, a kudarc pedig felturbózta a mentális elemeket. Az MU végül 18 pontot vert a 2. Arsenalra pontvadászatban – ez a klub legnagyobb pontkülönbséggel megnyert bajnoki címe.
Eredmény: 91, 28–7–3, 97–45; 18 (Arsenal). Menedzser: Alex Ferguson. Csapatkapitány: Roy Keane. Legjobb gólszerző: Dwight Yorke (20)

14, 2001 – SOROZATBAN A HARMADIK

Története során először egymást követő harmadik alkalommal végzett a tabella élén a Manchester United: a csapat tíz ponttal végzett az élen úgy, hogy októbertől kezdve vezette a bajnokságot. A korszak – és az aktuális szezon – legnagyobb riválisát, az Arsenalt Dwight Yorke mesterhármasával 6–1-re győzte le a „sorsdöntő” februári meccsen. A szezon végén távozott a csapattól Teddy Sheringham, és úgy tűnt, hogy Ferguson is a hattyúdalra készül, mert úgy nyilatkozott, a következő szezon lehet az utolsó a klubnál: szeretné segíteni a játékosait, hogy ők legyenek az elsők, aki sorozatban négyszer bajnokságot nyernek. Ez nem jött össze, az Arsenal 2002-ben „közbeszólt”, Ferguson pedig új motivációra lelt, és maradt. Még 11 évig.
Eredmény: 80, 24–8–6, 79–31; 10 (Arsenal). Menedzser: Alex Ferguson. Csapatkapitány: Roy Keane. Legjobb gólszerző: Teddy Sheringham (15)

15, 2003 – „TEGYETEK RÁ EGY K**VA SEBTAPASZT!”

„Furcsa eset volt. Ha százszor vagy milliószor próbálnám meg, akkor sem történne meg újra. Ha tudnám, folyamatosan ezt játszanám. Azonban bármi történt az öltözőben, az szent és sérthetetlen marad. Nem árulhatom el a játékosokat, a lojalitás sosem lehet kevesebb, mint száz százalék” – fogalmazta meg különös körülmények között alapelvét 2003 februárjában Ferguson. És hogy ez mennyire így van, azt semmi sem világítja meg jobban, mint épp maga a hírhedt Beckham-affér. 2003. február 15-re, az Arsenal elleni, elveszített FA-kupa-meccs napjára datálják a Boss és Becks kapcsolatának megromlását. Hogy mi történt pontosan, azt mind a mai napig csak másod-, harmadkézből való beszámolók alapján tudhatják az emberek. Beckham megsérült az Old Traffordon 2–0-s vereséggel végződött meccsen, és a hajrában cserét kért. Ferguson tajtékzott a dühtől az összecsapás után, az öltözőben beindult a „hajszárító”, ám az igazi bomba csak három nappal a meccs után robbant: a Guardian – az információt állítólag az Arsenal játékosai vagy stábtagjai szivárogtatták ki – arról írt, hogy Beckham feltűnő sérülése, a felrepedt szemöldök Ferguson „fejmosásának” az eredménye. A menedzser egy futballcipőt dobott (vagy rúgott) Beckhamhez, állítólag nem szándékosan. Beckham marketingirodája megerősítette az incidenst, a játékos pedig azt mondta, megbocsátott. Az MU bajnok lett, az elmúlt 15 év legnagyobb marketingértékű játékosa a szezon végén mégis távozott 35 millió euró ellenében a Real Madridhoz. Ám arról, hogy mi hangzott el pontosan az öltözőben a cipőröptetés előtt, azóta sem tudni biztosat.
Eredmény: 83, 25–8–5, 74–34; 5 (Arsenal). Menedzser: Alex Ferguson. Csapatkapitány: Roy Keane. Legjobb gólszerző: Ruud van Nistelrooy (25)

Amikor 2005-ben a Glazer család megvásárolta a Manchester Unitedet, a szurkolók egy része megelégelte a fennálló állapotot. Ezek a „vörös lázadók” új klubot alapítottak, mert a tagok szerint a jelen MU-ja már nem azt a szellemiséget képviseli, amelybe ők hajdan beleszerettek. „Ötéves voltam, amikor apám először kivitt az Old Traffordra, aztán az én gyerekeim is hasonló korban jártak ott először. Életem egyik legfájdalmasabb döntése volt, amikor visszavontam a bérletigényemet, de nem tudtam annyit megvenni, amennyi a családomnak kellett. Glazerék megmutatták, őket nem érdeklik a hozzám hasonló szurkolók, csak a tehetősek” – próbált meg rávilágítani a sikerek hozta nagyság világromboló hatására Andy Walsh, a United of Manchester ügyvezető igazgatója. A szurkolói klub jelenleg már a hetedosztályban szerepel, egy hete sorozatban a harmadik alkalommal bukta el a playoff döntőjében a feljutást. A negyedosztályú Bury FC stadionjában, a Gigg Lane-en szereplő klubnak az első szezonjában 3056 fő volt az átlagnézőszámra, ami gyakorlatilag folyamatosan csökken, az elmúlt idényben 1835 volt.
Eredmény: 89, 28–5–5, 83–27; 6 (Chelsea). Menedzser: Alex Ferguson. Csapatkapitány: Gary Neville. Legjobb gólszerző: Cristiano Ronaldo (17)

17, 2008 – AZ EMBER, AKI MINDENT MEGNYERT A KLUBJÁVAL

Kétszeres Bajnokok Ligája-győztes (1999, 2008), klubvilágbajnok (2008), Interkontinentális Kupa-győztes (1999), európai Szuperkupa-győztes (1991), 13x angol bajnok (1993, 1994, 1996, 1997, 1999, 2000, 2001, 2003, 2007, 2008, 2009, 2011, 2013), 4x angol kupagyőztes (1994, 1996, 1999, 2004), 4x angol Ligakupa-győztes (1992, 2006, 2009, 2010), 8x Community Shield-győztes (1993, 1994, 1996, 1997, 2003, 2007, 2008, 2010), Golden Foot-díjas (2011), az év brit sportszemélyisége (2009), 2x az év walesi sportszemélyisége (1996, 2009), az év walesi labdarúgója (1996, 2006), a legjobb Angliában játszó labdarúgó a játékostársak szavazásán (2009), az évtized Premier League-álomcsapatának tagja (1997–2007), a Bajnokok Ligája álomcsapatának tagja (2002), az angol labdarúgás Hírességek Csarnokának tagja (2005), 6x a Premier League álomcsapatának tagja (1993, 1998, 2001, 2002, 2007, 2009), Bravo-díjas (az év legjobb fiatal európai játékosa, 1993), a legjobb Angliában játszó fiatal labdarúgó (1992, 1993). Rekordtartó a Premier League-ben a pályára lépések és az asszisztok tekintetében, minden PL-idényben pályára lépett és gólt szerzett, a legidősebb gólszerző a Bajnokok Ligájában. Átadva a múltnak Bobby Charlton 758 meccses csúcsát, 2008. május 21. óta a legtöbb mérkőzésen szerepelt Manchester United-labdarúgó: aznap újabb BL-döntőt játszott a csapat, és nyert tizenegyesekkel a Chelsea ellen Moszkvában. Ryan Giggs pályafutása során eddig 940 tétmeccsen viselte a „vörös ördögök” mezét, 168 gólt szerzett, 26 éve a klub játékosa. 2013. március 1-jén újabb egy évvel meghosszabbította szerződését, David Moyes lesz a második klubmenedzsere..
Eredmény: 87, 27–6–5, 80–22; 2 (Chelsea). Menedzser: Alex Ferguson. Csapatkapitány: Gary Neville. Legjobb gólszerző: Cristiano Ronaldo (32)

18, 2009 – MISSION COMPLETE

„A legnagyobb kihívás az életemben nem az, ami most történik, a legnagyobb kihívás, hogy letaszítsam a Liverpoolt a kib***ott trónjáról. És ezt le is írhatják!” – hangzott Alex Ferguson rojtosra citált válasza 2002-ben a korábbi Liverpool-játékos újságírónak, Alan Hansennek. Amikor 1993-ban az MU megnyerte első bajnoki címét Fergusonnal, a Pool még mindig 10 elsőséggel többet tudhatott magáénak. Az MU 2009-ben beérte a nagy riválist az első helyek számában, azóta pedig el is húzott kettővel, miközben a Liverpool 1990 óta nem ünnepelhetett bajnoki címet. Küldetés teljesítve. Ferguson ekkor azonban mégsem tűnt még jóllakottnak: új kihívást talált magának a „hangos szomszéd” képében.
Eredmény: 90, 28–6–4, 68–24; 4 (Liverpool). Menedzser: Alex Ferguson. Csapatkapitány: Gary Neville. Legjobb gólszerző: Cristiano Ronaldo (18)

19, 2011 – AZ EZREDFORDULÓ ÓTA MEGSZAPORODTAK A GÓLVÁGÓK

Egészen 1960-ig kellett várni rá, hogy a Manchester United gólkirályt adjon az élvonalbeli angol bajnokságnak. A klubot kilenc évig szolgáló Dennis Viollet fejsérülésekkel szerencsésen megúszta a müncheni balesetet, majd felépülése után remek formába lendült, és az 1959–60-as kiírásban 32 góllal segítette a „vörös ördögöket”. Rachel nevű lánya a britek legjobb női teniszezője volt a '90-es évek közepén. 1968-ban George Best 28 gólig jutott, a southamptonos Ron Daviesszel együtt lett társgólkirály, ám az igazi MU-s gólgyárosok kinövésére az ezredfordulóig várni kellett. Dwight Yorke-nak 1999-ben 18 találat is elég volt, hogy Jimmy Floyd Hasselbainkkel és Michael Owennel osztozzon a legjobb gólvágó címén. Ruud van Nistelrooy (2003, 25 gól) és Cristiano Ronaldo (2008, 31) legeredményesebb idényében megérdemelten lett a legjobb, míg legutóbb Dimitar Berbatov lett gólkirály MU-színekben, a bolgárnak a 2010–2011-es szezonban jött ki nagyon a lépés, 20 góllal Carlos Tévezzel közösen vehette át a legjobb góllövőnek járó díjat. A sor az aktuális szezon végén nagy valószínűséggel folytatódik Robin van Persie nevével: a holland Alan Shearer és Thierry Henry után a harmadik játékos lehet, aki képes „megvédeni” elsőségét a PL-ben.
Eredmény: 80, 23–11–4, 78–37; 9 (Chelsea). Menedzser: Alex Ferguson. Csapatkapitány: Gary Neville/Nemanja Vidics. Legjobb gólszerző: Dimitar Berbatov (21)

20, 2013 – 20|13, FERGIE TIME IS OVER

A Manchester United április 23-án az idény legjobb igazolásának bizonyuló Robin van Persie mesterhármasával 3–0-ra legyőzte az Aston Villát, letaszította trónjáról hirtelen meggazdagodott városi riválisát, és első angol csapatként megszerezte története 20. élvonalbeli bajnoki címét. Május 8-án reggel néhány lap megszellőztette, a délelőtt folyamán pedig az MU honlapja – mondhatni általános megdöbbenésre – pedig hivatalosan közölte, hogy Alex Ferguson 26 év után távozik a klub menedzseri posztjáról. Egy nappal később a klub nyilvánosságra hozza, hogy Ferguson utódja David Moyes, az Everton menedzsere lesz. Alex Ferguson május 12-én, a Swansea elleni, utolsó percekben szerzett gólnak köszönhetően 2–1-es győztes meccsel búcsúzott az Old Traffordtól. „Szeretnék mindenkit emlékeztetni rá, hogy amikor rossz időket éltünk meg, a klub, az edzői stáb tagjai és a játékosok akkor is kiálltak mellettem, most pedig az lesz a feladatotok, hogy kiálljatok az új menedzser mellett” – nyújtotta utódjának a legtökéletesebb útravalót a 13. PL-serleg átvétele előtti búcsúbeszédében. A kérdésre, miszerint mi fog neki a leginkább hiányozni a futballból, ezt válaszolta: „Azok az utolsó percekben született gólok.” 20|13 örökre klubtörténeti fordulópont marad – Fergie time is over.
Eredmény: 88, 28–4–5, 81–38; 13 (Manchester City) – egy forduló még hátra van a bajnokságból. Menedzser: Alex Ferguson. Csapatkapitány: Nemanja Vidics. Legjobb gólszerző: Robin van Persie (eddig 25)