Minden várakozást felülmúlt a budapesti atlétikai világbajnokság, amit legjobban az bizonyít, hogy mindennap telt ház buzdította a világ legjobb sportolóit, ami alapján bátran kijelenthető, hogy az 1998-as, Népstadionban rendezett Európa-bajnokság óta nem került ilyen közel a sportág a magyar emberekhez. Ezt a statisztikai adatok is bizonyítják: 195 országból rekordszámú, 2187 sportoló vett részt a versenyen, 120 országból több mint négyszázezer szurkoló látta a helyszínen a vb-t, egymilliárdan a tévén keresztül, az első hét napban napi egymillióan látogatták a rendezvény weboldalát, ami ugyancsak csúcs, tizennégyezer cikk született az eseményről, világszerte 28 és fél milliárdos eléréssel.
Mindez ötéves folyamat vége volt – 2018-ban Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (World Athletics) elnöke vállalta, hogy Budapesten legyen a szabadtéri vb, az egyetlen nagy verseny a sportágban, amelyet még nem rendezett meg a magyar főváros. A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) segítette az előkészületi munkát, és biztosította a sportszakmai hátteret, elkészült az impozáns Nemzeti Atlétikai Központ, amivel párhuzamosan megújult a Testnevelési Egyetem és a Budapesti Honvéd edzőpályája. Számos olyan újdonságot vezettek be a szervezők, amelyek kockázatot rejtettek magukban, és csak utólag derült ki, hogy megérte vállalni a rizikót – ki gondolta volna például, hogy a sporteseményt minden fővárosihoz közelebb hozó szurkolói zónákat összesen 200 ezren keresik fel a kilenc nap alatt?
„Sokszor nem az egyszerű utat választottuk, hanem azt, amely a lehető legtöbb élményt adja – mondta a Nemzeti Sportnak Németh Balázs, a vb-t szervező Budapest 2023 Nzrt. vezérigazgatója. – Biztos egyszerűbb lett volna például a stadionban tartani az eredményhirdetést, ehelyett kivittük a medálplázába, pedig fogalmunk sem volt, milyen lesz a fogadtatása. Vagy egyszerűbb lett volna kitiltani a PET-palackokat és a kulacsokat a stadionból biztonsági okokra hivatkozva, de bíztunk a közönségben, mert az volt a fontosabb, hogy jó élmény térjenek haza az emberek, és az extrém melegben vihessenek be magukkal ételt vagy italt. Az emberek hálásak voltak, hogy volt vízvételi pont, vagy kaptak legyezőt, ami ráadásul nem is pénz, hanem odafigyelés kérdése. Nem volt tiszteletjegy a magas rangú politikusoknak, mert azt mondtam, hogy telt házat akarok látni. Ez egyébként fontos tanulsága a vébének, szerintem tovább kellene vinni ezt a vonalat a nagy sporteseményeknél – nem szabad magas rangú embereknek tiszteletjegyet adni, mert nem mindig jönnek el, és üresen marad a székük úgy, hogy közben több száz és ezer olyan jelentkező lenne, aki meg alig várja, hogy eljöhessen. Egy bőrfoteles szektort el is vettünk a kiemelt vendégektől, és megkapták a nehéz körülmények között élők. Egyszóval, ha kockázatos döntésekről beszélek, azokra gondolok, amelyeknél eltértünk a sztenderdtől azért, hogy az embereknek jobb legyen.″
A nézőszám kiemelt szempont volt, és a 404 088 néző talán még a szervezőket is meglepte – de az utolsó napokban jött a várt újabb jegyeladási hullám. Ez a szám azért is kiemelten fontos, mert összesen 423 090 eladható jegy volt, ami azt jelenti, hogy az elérhető belépők 95.5 százaléka elkelt, ami rendkívül jó arány, túlszárnyalja a leglátogatottabb vb-t, a 2017-es londonit is. Összehasonlítva a legutóbbi két világbajnoksággal – a kevésbé nézőbarát dohaival és oregonival – pláne sikeresnek mondható. Ahogy Sebastian Coe is említette, Budapest új szintre emelte az atlétikai világbajnokságot, amely több volt egy „sima” sporteseménynél, az aktivitásokkal és a fesztiválhangulattal igyekezett többet adni a nézőknek az egyszerű sportélménynél.
A vezérigazgató szerint folyamatosan figyelni kellett az aktuális helyzetre, mert mindig akadtak apróságok, amelyekhez azonnal kellett alkalmazkodni. Ezek közül a meleg önmagában is fejfájást okozott, például hogy a legnagyobb hőségben megtartják-e a férfi maratoni után tervezett amatőr futóversenyt, a Hősök futását, amit végül úgy oldottak meg, hogy lerövidítették a távot, telepakolták az útvonalat frissítőállomásokkal – megérte a fáradtság, mert nagyon hálás volt az a hatezer ember, aki futhatott a vb-pályán. Pedig kockázatot vállaltak, hiszen ha valaki rosszul lesz a versenyen, árnyékot vethetett volna az egész vb-re, hiszen jó eséllyel ez lett volna az utolsó nap fő témája.
„Mégis, sokkal nyugodtabb volt ez a kilenc nap, mint számítottam rá. Több versenyt is meg tudtam nézni, például amikor Gianmarco Tamberi ugrott, lementem a fotósárokba, szombaton átmentem a stadion másik oldalára, hogy közvetlen közelről lássam Armand Duplantis világcsúcskísérletét, vagy például a célvonaltól néztem a női százas döntőt. Magamnak is élményeket akartam szerezni – folytatta Németh, hozzátéve, hogy nehézségek persze ezúttal is akadtak. – Erős volt az indítás, az első napon rögtön stresszteszt volt a vihar, de megoldottuk. Aztán jött egyből a következő, augusztus huszadika, amikor a szokásosnál jóval előbb, fél ötkor kezdődött a program, a lelátó nagy részét sütötte a nap, és egyszer csak kaptam egy üzenetet a kollégáktól, hogy fogytán van a víz a büfékben. Néhány perc alatt megoldottuk a helyzetet: a melegítőpályán be volt hűtve sok tízezer palack víz, csak át kellett szállítani. Aztán volt ez a golfkocsis koccanás, amiből szerencsére nem lett baj, és kihasználhattuk a kétszázas döntőben a kilenc versenypályát, hogy a jamaicai Andrew Hudsont elindulhasson, akinek szerencsére nem sérült meg a szeme.”
A világbajnokság költségvetéséről Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár elmondta, nem lépték túl a hetven milliárdos keretet, a bevételi oldal ismeretében a végleges elszámolás az év végén lehet készen. Azt is hozzátette, hogy a mobil lelátók bontása után a létesítmény funkciót vált, jövő májusban kerül vissza a Nemzeti Sportügynökséghez. Az a cél, hogy a stadion, amely az ősszel kaphat új nevet, a magyar atlétika otthona legyen, és segítse azt a folyamatot, amelynek során a sportnemzetből sportoló nemzetté válik a magyar.
Emellett a budapesti atlétikai világbajnokság nemcsak a sportág jövőbeli nagy viadalaira lesz hatással, hanem követendő mintát ad minden világversenynek, amelyet Magyarország szervez.