A Kaukázus Barcelonája – egy szellemváros csapata a BL főtábláján

Azt már a hazai 1–0-s siker után is lehetett sejteni, hogy a Qarabag FK minimum rendkívüli szenvedésre kényszeríti a dán bajnok FC Köbenhavnt, hogy aztán a koppenhágai 2–1-es vereség után történelmi tettet ünnepelhessenek az azeri futballszurkolók – országuk történetében először került Azerbajdzsán képviselője a Bajnokok Ligája főtáblájára. A Qarabag sztorija magyar szemmel is figyelemre méltó – a klub történelme és hányattatásai ugyancsak azok, mivel igen hosszú út vezetett el a topligáig. Néhány kérdés és válasz a BL egyik új belépőjéről.

A CSAPAT NEVÉBEN A KARABAH SZÓ VAN. TÉNYLEG KARABAHIAK?

Igen. A Qarabag FK-t Mehsul néven 1951-ben alapították meg az örmény többségű autonóm területen, Hegyi-Karabahban élő azeri populáció egyik központjának számító Agdamban. A klubot pénzügyi problémák miatt egy időben szüneteltették, majd Shafaq néven újjászületett, végül Qarabag néven nyerte meg az Azeri SZSZK bajnoki címét a nyolcvanas évek végén. Azerbajdzsán nem játszott központi szerepet a Szovjetunió futballéletében, csupán három csapata fordult meg valaha a szovjet topligában, és kettő csak egyetlen szezon erejéig. A harmadik – a Neftci – viszont 27 idényt játszott a legjobbak között, és egy alkalommal a bronzérmet is megszerezte. A Qarabag sosem járt ilyen magasságokban.

A Szovjetunió szétesése Agdam városának csak szenvedést hozott. A hegyi-karabahi háború teljes erővel sújtotta a települést, amely a hegyi-karabahi (örmény) erők és az azeriek összecsapásai után szellemvárossá vált. A Qarabag az 1992-es, első független azeri bajnokságot a 4. helyen zárta, az 1993-asat viszont megnyerte – csak közben az otthonát veszítette el.

„A Qarabag Agdam 1993. május 12-én hazai pályán, az Imaret Stadionban legyőzte 8000 néző előtt a Turan Tovuzt a kupaelődöntő első mérkőzésén. Ez volt az utolsó futballmeccs, amelyet a városban játszottak. A Qarabag megnyerte a visszavágót is 2–1-re, majd Bakiban Müsfiq Hüseynov góljával a döntőt ugyancsak. Két héttel később az örmény erők tüzérségi csapást mértek a városra, rakétákkal lőtték és tankokkal támadták. Az agdami csata másfél hónapig dúlt, és csaknem hatezer azeri áldozatot követelt. Agdam július 23-án esett el, öt nappal azután, hogy a Qarabag bejutott a bajnoki fináléba is. A játékosok csak két nappal a döntő előtt tudták meg, hogy mi a helyzet Agdamban. Hüseynov újabb gólja bajnoki aranyérmet jelentett, de nem ünnepelt senki – a legtöbb játékos hazament Agdamba, hogy felkutassa családját és barátait” – fest az exszovjet országok labdarúgásával foglalkozó Futbolgrad érzékletes képet a háború okozta pusztításról.

Agdam (döntő többségében azeri) lakossága elmenekült vagy kitelepítés után kényszerült más területre, a bevonuló örmény–hegyi-karabahi erők elpusztították a települést. Mai napig szellemvárosként áll, mementójaként a vérontásnak.

Hegyi-Karabah még manapság is nagyon érzékeny téma, jól mutatja ezt, hogy amikor a spanyol Marca a „határokon átfutballozó” csapatokról – mint például az északír területen levő, de az ír bajnokságban szereplő Derry City, vagy a liechtensteiniként a svájci bajnokságban induló klubok – írt cikket, elkövette azt a hibát, hogy a Qarabag otthonául Hegyi-Karabahot jelölte meg. Azerbajdzsán spanyolországi nagykövetsége írásban tiltakozott a Marcánál, jelezve: Hegyi-Karabah hivatalosan és jogilag Azerbajdzsán része. Azerbajdzsán minden lehetséges alkalommal kijelenti: sosem ismeri el Hegyi-Karabah önállóságát. Örményország ugyanilyen eltökélt, és minden lehetséges alkalommal azt feleli: Hegyi-Karabah soha többé nem kerül Azerbajdzsán fennhatósága alá.

Agdamot Azerbajdzsán mind a mai napig az agdami járás közigazgatási központjának tartja. A nemzetközileg el nem ismert Hegyi-Karabah Köztársaság Akna néven Aszkeran városához csatolta a romos várost, amely futballcsapatával együtt szimbólum lett Azerbajdzsánban.

MIÉRT JELENT TÖBBET A QARABAG EGY KLUBNÁL?

A hegyi-karabahi háború mérhetetlen szenvedést hozott a területre, ahonnan lakosok százezrei menekültek el, súlyos humanitárius krízist okozva. 2009-ben Azerbajdzsánban több mint 600 ezer IDP-t (országon belüli menekültet – aki külső kényszer miatt hagyta el az otthonát, ám a nemzetközileg elismert államhatáron belül maradt) tartottak számon.

Ennek a közösségnek a csapata és egyfajta reménysugara a Qarabag FK. A hontalanná vált klub edzője, Allahverdi Bagirov még 1992-ben életét vesztette a háborúban. Az együttes – a belső menekültek többségéhez hasonlóan – a főváros Bakiban (avagy Baku) talált menedékre.

A Qarabag szoros kapcsolatokat ápol a belső menekültekkel, akik számára a klub a múlt szimbóluma, emlékeztető a háború elpusztította otthonukra. A Neftci mellett a Qarabag az azeri bajnokság egyetlen gárdája, amely minden idényt az élvonalban töltött, bár voltak súlyos anyagi nehézségek beárnyékolta szezonjai is. A Qarabag a kétezres évek közepén már csak középcsapatnak számított – hogy aztán olyan felívelés jöjjön, amely a Bajnokok Ligája főtáblájáig vezetett.

MIÉRT NEVEZIK A QARABAGOT A KAUKÁZUS BARCELONÁJÁNAK?

A klub transzformációjának főszereplője Qurban Qurbanov, az egykori 63-szoros azeri válogatott labdarúgó. Qurbanov 2008-ban került a Qarabag FK élére, ahonnan azóta is mozdíthatatlan – az eltelt időszakban négyszer nyert bajnokságot és háromszor kupát a klubbal, az európai futballporondon messze ő Azerbajdzsán legsikeresebb edzője. Qurbanov a türelmes, sokpasszos, sokmozgásos támadásépítés híve: az általa megkövetelt játékstílus annyira emlékeztetett a Barcáéra, hogy csapata is megkapta a „Kaukázus Barcelonája” ragadványnevet.

Qurbanov kontinentális mérlege különösen figyelemre méltó. Amióta ő az edző, a Qarabag minden idényben eljutott legalább az Európa-liga vagy a Bajnokok Ligája 3. selejtezőköréig, útközben olyan áldozatokat szedve, mint a norvég Rosenborg, a lengyel Wisla Kraków, az osztrák Red Bull Salzburg, a svéd IFK Göteborg, a svájci Young Boys vagy most a dán FC Köbenhavn. A mostani BL-főtáblás szereplés előtt az együttes már háromszor is megjárta az Európa-liga csoportkörét, ikszelni tudott az Internazionaléval és a Monacóval, legyőzte az Anderlechtet, a PAOK-ot és a Dnipro Dnipropetrovszkot – mondhatni, érett már az igazán nagy áttörés.

A Qarabag mérlege erősen pozitív az európai színtéren, 31 győzelem, 20 döntetlen és 19 vereség. Ez 19 győztesen megvívott, kieséses rendszerű párharcot takart – csak összehasonlításul, az adott időszak két legeredményesebb magyar csapata, a DVSC és a Videoton együttvéve tud 20 győztes párharcot felmutatni (a Loki 11-et, a Vidi 9-et)!

Bár az azeri futballba jelentős pénzek folynak be, a Qarabag nem csak vásárol: az öltözőben jókora csoportot alkotnak a saját nevelésű labdarúgók is. A légiósok nem nagy nevek, talán a leginkább ismerős a 69-szeres albán válogatott védő, Albin Agolli lehet, aki két mérkőzésen is csapatkapitányként vezethette ki a nemzeti tizenegyet a 2016-os Európa-bajnokságon. A Bajnokok Ligája óriási élmény és tanulópénz lesz az együttesnek.

„Volt hitünk, jól küzdöttünk, köszönöm minden játékosomnak! Azt hiszem, Isten is segített elérni ezt a sikert. A Bajnokok Ligája főtábláján kizárólag nagyon nehéz ellenfeleink lesznek, nagyszerű élményt jelent majd számunkra. Az Európa-ligában már szerezhettünk tapasztalatot a főtáblán, és most a saját bőrünkön tapasztaljuk meg, milyen a BL. Megpróbáljuk megmutatni, mit tudunk, bár tisztában vagyunk vele, hogy mindenki minket szeretne kapni. A lefújás után könnyeztem, nem tudtam visszafogni az érzelmeimet – évek óta vártunk erre a pillanatra” – kommentálta a Köbenhavn elleni továbbjutást Qurbanov.

Szeptemberben új fejezet kezdődik a Qarabag életében – olyan szinten mérettetik meg, amelyen azeri futballcsapat még sosem járt korábban. A Qarabag az angol Chelsea, a spanyol Atlético Madrid és az olasz AS Roma mellé került a C-csoportba – nem mindennapi kaland lesz ez.