Cristiano Ronaldo újra a Manchester Unitedben léphet pályára a Bajnokok Ligájában (Fotó: AFP)

Kedden útjára indul a BL 2021–2022-es csoportköre. Ugyan az Európai Labdarúgó-szövetség (látszólag?) sikeresen visszaverte az európai Szuperliga tervét, a Bajnokok Ligája is egy lassan zárttá váló elitklubra emlékeztet. Persze azon lehet vitatkozni, hogy épp ezért is tartják a klubfutball legmárkásabb sorozatának, és bár a győztes jó eséllyel most is egy szűk körből kerül ki, ez nem jelenti azt, hogy nem számíthatunk látványos és szórakoztató összecsapásokra. No meg számunkra az is érdekes lehet, hogy a Leipzigben három magyar futballista is főszerepet játszhat.

Kedden útjára indul a BL 2021–2022-es csoportköre. Ugyan az Európai Labdarúgó-szövetség (látszólag?) sikeresen visszaverte az európai Szuperliga tervét, a Bajnokok Ligája is egy lassan zárttá váló elitklubra emlékeztet. Persze azon lehet vitatkozni, hogy épp ezért is tartják a klubfutball legmárkásabb sorozatának, és bár a győztes jó eséllyel most is egy szűk körből kerül ki, ez nem jelenti azt, hogy nem számíthatunk látványos és szórakoztató összecsapásokra. No meg számunkra az is érdekes lehet, hogy a Leipzigben három magyar futballista is főszerepet játszhat.

KORSZAKOS RIVALIZÁLÁS

A futballvilág arra is kiemelten figyel, vajon sikerül-e Lionel Messinek vagy Cristiano Ronaldónak ismét elhódítania a BL-trófeát. A nyári átigazolási piac elsősorban azért marad emlékezetes, mert mindkét korszakos zseni klubot váltott, ami még érdekesebbé teszi a Bajnokok Ligája mostani kiírását. Az elmúlt tizenöt évben ők voltak a világfutball legnagyobb sztárjai, számos rekordot tartanak a sorozatban. Az argentin csatár legutóbb 2015-ben lett első a Barcelonával, majd a következő években több nagy pofonba is beleszaladt a katalánokkal. A legfájóbb ezek közül nyilvánvalóan a 2020-as, Bayern München elleni, 8–2-re elvesztett negyeddöntő volt. Nyáron aztán a klub anyagi problémái miatt elköszönt, és a Paris Saint-Germainhez igazolt. Honfitársa, Juan Román Riquelme az ESPN-nek azt nyilatkozta, hogy ha a PSG Messivel sem nyeri meg a Bajnokok Ligáját, akkor az sohasem jön össze az első diadalára ácsingózó klubnak. A hatszoros aranylabdás klasszis szerint persze ennél árnyaltabb a kép.

Messi négyszer, az immár a Manchester Unitedet erősítő Cristiano Ronaldo ötször nyerte meg a BL-t, ám a portugál játékosnak ez két különböző klubbal is sikerült – legutóbb 2018-ban a Real Madriddal. Ő hétszer, argentin riválisa hatszor lett gólkirály, és az örökranglistán is ők állnak az első két helyen. Cristiano Ronaldo 134, Lionel Messi 120 gólos. Bár a csoportkörben nem találkoznak, az igazán nagy durranás az lenne, ha az egyenes kieséses szakaszban összefutnának. Erre legutóbb az előző kiírásban került sor a csoportkörben, akkor a Juventus Cristiano Ronaldo duplájával 3–0-ra nyert Barcelonában.

Noha a párizsiaknak nagyobb esélyük van a végső sikerre, mint a Unitednek, abban biztosak lehetünk, a portugál futballista mindent megtesz azért, hogy sikerre vezesse a manchesterieket.

„Jó úton járunk, de önbizalomra van szükségünk, és érettebbé kell válnunk ahhoz, hogy megnyerhessük a Bajnokok Ligáját” – idézte Cristiano Ronaldót a Manchester Evening News. A múltbeli BL-szereplést tekintve pedig nem mondhatnánk, hogy a United önbizalommal telve várhatja a rajtot, immáron tíz éve, hogy legutóbb döntős volt, igaz, Ronaldo érkezése miatt sokan abban reménykednek, most végre sikerül kiugró teljesítményt nyújtani.

BÉRELT NYOLCADDÖNTŐS HELYEK

Sokszor leírtuk már, mennyire nem állja meg a helyét a Bajnokok Ligája elnevezés, ám ennél is nagyobb illúzió, hogy a kisebb futballnemzetek csapatai is labdába rúghatnak a sorozatban. Ha megnézzük a legutóbbi tizenöt év nyolcaddöntőseit, azt látjuk, hogy a 240 csapatból 196 alkalommal a topligás együttesek jutottak tovább a csoportkörből. Közölük is kiemelkednek az angolok 52 továbbjutó hellyel, szorosan követik őket a spanyolok (49), de a németeknek, az olaszoknak (36-36) és a franciáknak (23) sem kell szégyenkezniük.

Tizennégy továbbjutó hellyel még a portugálok is viszonylag jól állnak, ám a statisztika alapján a többi nemzet hiába reménykedik, legfeljebb a csodában bízhat. A Porto 2004-es diadala óta csak az öt topliga klubjai játszottak döntőt, s francia csapat is csak egyszer. Már az is szenzáció volt, amikor az egyébként jó erőkből álló Ajax a 2018–2019-es évadban az elődöntőig menetelt, majd annak rendje és módja szerint a nyáron szinte az összes kulcsjátékosa valamelyik topligába igazolt; az amszterdamiak azóta a csoportkört sem élték túl. Ez nagyjából mindent elmond az erőviszonyokról, az pedig tényleg bravúrnak tekinthető, hogy a ciprusi APOEL a 2011–2012-es idényben csoportelsőként továbbjutva (igaz, nem volt topligás ellenfele) a nyolcaddöntőben a Lyont búcsúztatva egészen a negyeddöntőig jutott. Ott aztán már kénytelen volt szembesülni azzal, mekkora szakadék tátong a tehetősebb és szerényebb költségvetésű klubok között, miután összesítésben 8–2-vel esett ki a Real Madrid ellen.

Bár időről időre terítékre kerülnek a kisebb csapatokat segítő, támogató reformok és ötletek, a mai piaci viszonyokat tekintve már szinte lehetetlen kiegyenlítettebbé tenni a versengést. Aligha tévedünk nagyot azzal, ha már most leírjuk, hogy ebben az idényben is valamelyik topliga csapata nyeri meg a sorozatot.

FŐSZEREPBEN A MAGYAROK

Emiatt az egyenes kieséses szakaszban egyre gyakrabban ismétlődnek a párosítások, ezen a téren egyre kevesebb újdonsággal szolgál a sorozat. Akad azonban valami, amire még nem volt példa a Bajnokok Ligája történetében, és ami a magyar labdarúgás szempontjából sem elhanyagolható. Az 1992–1993-as átszervezés óta először fordul elő, hogy valamelyik külföldi főtáblás csapatban három válogatott labdarúgónk szerepel, az A-csoportba sorsolt RB Leipzigben ráadásul Gulácsi Péter, Willi Orbán és Szoboszlai Dominik is alapembernek számít (a sorozat elődjének számító BEK-ben akadt rá példa, az 1961-es Benfica–Barcelona fináléban például Kubala László, valamint az egyaránt gólt szerző Kocsis Sándor és Czibor Zoltán is a katalánoknál futballozott).

A magyar kapus immár csapatkapitány, s nem meglepő, hogy klubja idén májusban minden követ megmozgatott, hogy az Inter és a Dortmund hívó szava ellenére Lipcsében maradjon.

„Péter nemcsak kiváló kapus, de remek ember is, nem véletlen, hogy az öltözőben is fontos szerep hárul rá – mondta korábban a Nemzeti Sportnak Jesse Marsch, a csapat nyáron kinevezett vezetőedzője. – Azért is kedvelem, mert képes példát mutatni a többieknek, emellett minden téren elképesztő profizmus jellemzi.”

Dayot Upamecano és Ibrahima Konaté távozása után a csapatkapitány-helyettes, Willi Orbán is kihagyhatatlan a védelem tengelyéből, és amíg az előző idényben az akkori vezetőedző, Julian Nagelsmann a rangadókon többször kispadra ültette a védőt, a jelek szerint a nyáron kinevezett Jesse Marsch­nál megkérdőjelezhetetlen a helye a kezdőcsapatban. A bizalmat a hosszú sérülés után felépülő, a múlt szombati, Bayern elleni összecsapáson is kezdőként szereplő Szoboszlai Dominik is élvezi, a szakember Salzburgban már dolgozott (és szerepelt a BL-ben) a magyar középpályással.

„Olyan fiatal labdarúgó, akinek már most kiemelkedőek az egyéni képességei, de még számos területen fejlődhet – mondta róla lapunknak az amerikai szakember. – Az utóbbi években sokat lépett előre, márpedig ez csak akkor sikerülhet, ha a futballista tanulni akar, és megvan benne a kellő kitartás, hogy szintet lépjen. Ilyen hosszú sérülés nyilván nem múlik el nyomtalanul, de végre visszatért, és izgatottan várjuk, mire lesz képes.”

Ezt a BL csoportkörében a Manchester City, a PSG és az FC Bruges ellen mutathatja meg. Lőw Zsoltról se feledkezzünk meg, a magyar szakember Thomas Tuchel menedzser munkáját segíti a címvédő Chelsea-nél.

SZŰKEBB LETT A KÖR, NEHEZEBB BEJUTNI

Az Európai Labdarúgó-szövetség rendszeresen változtat a Bajnokok Ligája lebonyolításán, ez bizonyos szempontból a kicsiknek is kedvez, de az tény, a nagyobb ligáknak több hely jár alanyi jogon.

A kilencvenes évekre az útkeresés volt a jellemző az európai kupák rendszerében, elsősorban az 1992-ben létrehozott Bajnokok Ligájában, amelyben nagyjából kétévente jöttek az újítások: a csoportkör létszámát 1994-ben nyolcról 16-ra, majd 1997-ben 24-re emelték, ebben az évben engedtek be először nem bajnokokat is a sorozatba. Az 1999-es, legnagyobb átszervezés során lett 32 csapatos a BL főtáblája és szűnt meg a Kupagyőztesek Európa-kupája, és ettől kezdve kerültek át az utolsó selejtezőkör vesztesei, valamint a csoportharmadikok az UEFA-kupába. Ekkor egyértelműen az a cél rajzolódott ki, hogy a Bajnokok Ligája váljon a legjobb európai csapatok „gyűjtőhelyévé.”

Az újabb igazi nagy, mindkét sorozatot érintő reform 2009-ben következett, amikor az Európa-liga névre átkeresztelt második számú sorozat főtáblája 48 csapatos lett, és beindult az igazi „zuhatagjáték”: a BL harmadik és negyedik selejtezőkörös kiesői is kaptak még egy esélyt, az El-selejtezőben vagy rögtön a főtáblán (összesen 10 hely a csoportkörben) – miközben a BL selejtezőiben különválasztották a bajnokok és nem bajnokok ágát, ekkor még 5-5 hellyel a csoportkörben. Az új rendszerrel azonnal élni tudott a Debrecen, amely a svéd Kalmar, az észt Levadia és a bolgár Levszki kiejtésével egyből el is jutott a csoportkörbe – miközben korábban mondjuk, a Hajduk Split kiejtése ehhez kevés volt, mert utána még szembejött a selejtezőben a Manchester United.

Ugyanakkor a bajnoki ág létrehozása és ezzel a topligák képviselőinek elkerülése számos, addig esélytelen, főként kelet-európai klub számára is elhozta a BL-csoportkört. 2018-ban aztán az UEFA úgy csavarta meg a rendszert, hogy az egyszerre ártott és használt is az együtthatós rangsor közepén és alján levő országok bajnokainak. A csoportkörben immár 26 hely vált garantálttá selejtezők nélkül (ez a nagyoknak kedvezett), és a bajnoki ágról öt helyett csupán négyen érhettek oda, cserébe viszont bármelyik selejtezőkörben esett ki egy csapat, kapott még egy esélyt az El-selejtezőkben, amelyben szintén külön águk lett az átpottyant bajnokoknak.

Igaz, cserébe a BL-selejtezőkben a négy hely többségét nyugat-európai klubok vitték el, főleg, hogy a holland, svájci, görög vagy osztrák bajnok is selejtezőre kényszerült a változással. Kelet-Európából az utóbbi négy idényben (a jelenlegit is beleértve) csak öt csapat élte túl a kvalifikációt: 2018-ban és 2019-ben a szerb Crvena zvezda, szintén 2019-ben a Dinamo Zagreb, 2020-ban a Ferencváros és idén a moldovai Sheriff Tiraspol. Így ez évben (is) összesen 15 bajnok lesz a Bajnokok Ligája csoportkörében.

ELŐSZÖR VAN MOLDOVAI A LEGJOBBAK KÖZÖTT

Az 1997-ben alapított Sheriff Tiraspol egyeduralkodónak számít hazájában, és a 141. klub, amely bejutott a BL csoportkörébe, első moldovai klubként, ráadásul négy selejtezőkörön kellett átverekednie magát: sorrendben az albán Teuta Durrëst, az örmény Alashkertet, a szerb Crvena zvezdát, majd a horvát bajnok Dinamo Zagrebet búcsúztatta. Meglepetés a klub főtáblára kerülése, ám ezen a szinten teljesen tapasztalatlannak sem tekinthetjük, hiszen az elmúlt tizenkét évben négyszer bejutott az Európa-liga csoportkörébe.

A Sheriff otthon egyeduralkodónak számít, az 1997-ben alapított klub a legutóbbi 21 bajnoki kiírásból 19-et megnyert, a Bajnokok Ligája-meneteléssel szerzett 17 millió eurós díjpénz értelemszerűen még nagyobbra nyitja az ollót közte és a többi moldovai klub között.

A Sheriff Bajnokok Ligája-főtáblára kerülésével egyébként 21 ország maradt, amely még nem képviseltette magát a legrangosabb európai kupasorozatban: Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Észak-Írország, Észak-Macedónia, Észtország, Feröer, Grúzia, Gibraltár, Izland, Koszovó, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Montenegró, Örményország, Írország, San Marino és Wales.

Összességében a Sheriff Tiraspol a 141. klub amely bejutott csoportkörbe, a legtöbb együttest Spanyolország és Németország adta, a két országot 13-13 különböző csapat képviselte főtáblán.

BAJNOKOK LIGÁJA, CSOPORTKÖR, 1. FORDULÓ
Kedd
E-CSOPORT
21.00: Barcelona (spanyol)–Bayern München (német) – Tv: M4 Sport
21: 00: Dinamo Kijev (ukrán)–Benfica (portugál)
F-CSOPORT
18.45: Young Boys (svájci)–Manchester United (angol) – Tv: Sport1
21.00: Villarreal (spanyol)–Atalanta (olasz)
G-CSOPORT
18.45: Sevilla (spanyol)–Salzburg (osztrák) – Tv: Sport2
21.00: Lille (francia)–Wolfsburg (német)
H-CSOPORT
21.00: Chelsea (angol)–Zenit (orosz) – Tv: Sport1
21:00: Malmö (svéd)–Juventus (olasz) – Tv: Sport2
Szerda
A-csoport
21.00: Manchester City (angol)–RB Leipzig (német) – Tv: M4 Sport
21.00: FC Bruges (belga)–PSG (francia)
B-csoport
21.00: Liverpool (angol)–Milan (olasz) – Tv: Sport1
21:00: Atlético Madrid (spanyol)–Porto (portugál)
C-csoport
18.45: Besiktas (török)–Dortmund (német) – Tv: Sport1
21.00: Sporting CP (portugál)–Ajax (holland)
D-csoport
18.45: Sheriff (moldovai)–Sahtar Doneck (ukrán)
21.00: Internazionale (olasz)–Real Madrid (spanyol) – Tv: Sport2
A további program
Csoportkör 2. forduló:  szeptember 28–29.; 3. forduló: október 19–20.; 4. forduló: november 2–3.;  5. forduló: november 23–24.; 6. forduló:  december 7–8.
Nyolcaddöntő: február 15–16., február 22–23., március 8–9., március 15–16.
Negyeddöntő: április 5–6., április 12–13.
Elődöntő: április 26–27., május 3–4.
Döntő: május 28.