Torres (jobbra) és Meireles remek játékkal rukkolt ki a Genk ellen (fotó: Action Images) |
A Genknél hiányzott David Hubert, így a Stamford Bridge-en Frank Lampard mellett Tőzsér Dániel döntötte el a kezdés vagy térfélválasztás nagy kérdését. A kezdést a Chelsea nyerte el, a „kékek” vezethették az első támadást.
A Genk újra elég rikító mezben lépett pályára, legalábbis, ami a felső színösszetételére vonatkozik – talán a pink-ciklámen elegyhez állt a legközelebb, de a pontos meghatározást meghagynánk női olvasóinknak… –, mindenesetre Tőzsérék talán reménykedtek benne, hogy ez a „szintetikus fegyver” is távol tartja kapujuktól a labdát.
A Valencia már a hatodik percben közel állt az első gól megszerzéséhez a Leverkusen ellen: jobb oldali összjáték után veszélyesen érkezett középre a labda, de a spanyol támadók nem érték el.
|
Alighogy leírtuk azonban a fenti gondolatot, a Chelsea máris cáfolt, és megszerezte a vezetést. Raul Meireles lőtte ki a 8. percben a jobb alsó sarkot úgy 25 méterről. Köteles tehetetlen volt a távoli lövéssel szemben. 1–0
A Chelsea amúgy pillanatokkal korábban is közel volt a gólszerzéshez, hiszen Meireles passza után Fernando Torres találta el a kapufát (a kipattanót Köteles szedte fel), de a spanyolnak ezután sem kellett sokat várnia a gólra. Lampard szolgálta ki a támadót, aki a tizenhatoson belülre törve elpörgetett a bal alsó sarokba. 2–0
Torres 2009. április 8. után szerzett újra BL-gólt: legutóbb még a Chelsea-nek talált be a Liverpool színeiben.
Tizenegy perc után már kétgólos volt a hazai előny, így a Genk nem számíthatott könnyű meccsre… Tőzsér Dánielnek kifejezetten nehéz dolga volt, hiszen a védelem közepében kapott helyet a krónikus genki védőhiány miatt.
A vendégcsapatnak több mint húsz percre volt szüksége arra, hogy némi veszélyt jelentsen a Chelsea kapujára, bár Kevin De Bruyne beadására David Luiz helyezkedett a legjobban, és szögletre mentett. A hazaiak helyzetre ziccerrel válaszoltak: Torres passza után Florent Malouda helyezett nyolc méterről a kapu mellé.
Torres nagyon élt a mérkőzésen, úgy tűnt, önbizalmat gyűjt ahhoz, hogy végre megnyissa a gólcsapot: a 25. percben még föléhelyezett kissé kiszorított helyzetből, két perccel később azonban ismét remekül robbant be, és az ötösről a jobb alsó sarokba csúsztatott Meireles beadása után. 3–0
A kollégákban ekkor már felrémlett, hogy magyar kapusoknak bizony nem igazán hoz szerencsét, ha londoniakkal játsszanak. Emlékezhetünk Bogdán Ádám ötösére a legutóbbi Bolton–Chelsea-n vagy Fülöp Márton korábbi kitömésére. A „magyar kapusnak nem jó a Chelsea ellen” tétel igazolódni is látszott a folytatásban.(Az igazságosság jegyében tegyük hozzá: kifejezetten motivált volt a Villas-Boas-csapat, amelyben Torres is villogott).
A 37. percben Köteles David Luiz szabadrúgását hárította, öt perccel később azonban egy újabb szabadrúgást után már a háló felé kellett fordulnia: Florent Malouda tekert be jobbról, középen Braniszlav Ivanovics emelkedett a legmagasabbra, a labda pedig a jobb alsó sarokba vágódott. 4–0
A szünetben mindkét csapat védőt cserélt: a hazaiaknál Ashley Cole helyére Paulo Ferreira érkezett, míg a vendégeknél az indiszponált Abel Masuerót Fabien Camus váltotta.
A játék képe természetesen a folytatásban sem változott jelentősen – a Chelsea irányított, a Genk örült, ha távolra került kapujától a labda –, az iramból viszont valamelyest visszavett a Chelsea. Torres is továbbra is életveszélyesen ólálkodott a kapu előtt, és az orosz játékvezető is könnyedén szemet hunyt a Frank Lamparddal szembeni szabálytalanság felett (a tizenhatoson belül). Villas-Boas egyébként megkímélte csapatkapitányát a további fölös energiapusztulástól, Salomon Kalou érkezett a helyére.
Az elefántcsontparti nem is pazarolta soká az idejét: öt perc kellett hozzá, hogy bevegye Köteles kapuját. Erről azonban a magyar hálóőr tehetett a legkevésbé, hiszen Torres négy(!) méterről leadott lövését még hatalmas bravúrral védte, ám a közeli ismétléssel szemben már tehetetlen volt. 5–0
A folytatás kevés izgalmat és helyzetet hozott, a Chelsea ezzel 5–0-ra legyőzte a Genket, és beállította története legnagyobb Bajnokok Ligája-győzelmét (korábban: 1999. október 20., Galatasaray–Chelsea 0–5).
CSOPORTKÖR, 3. FORDULÓ | |
E-CSOPORT | |
LEVERKUSEN (német)–VALENCIA (spanyol) 2–1 (0–1) | |
Leverkusen, BayArena. V: C. Thomson (skót) | |
Gólszerző: Schürrle (53.), Sam (56.), ill. Jonas (25.) | |
CHELSEA (angol)–GENK (belga) 5–0 (4–0) | |
London, Stamford Bridge. V: Nyikolajev (orosz) | |
Gólszerző: Raul Meireles (8.), F. Torres (11., 27.), Ivanovics (42.), Kalou (72.) |
1. Chelsea | 3 | 2 | 1 | – | 8–1 | +7 | 7 |
2. Leverkusen | 3 | 2 | – | 1 | 4–3 | +1 | 6 |
3. Valencia | 3 | – | 2 | 1 | 2–3 | –1 | 2 |
4. Genk | 3 | – | 1 | 2 | 0–7 | –7 | 1 |