Szoboszlai a City ellen hasonlóan teljesített, mint a válogatottban

NAGY FÖLÉNYBEN JÁTSZOTT A CITY, DE SIKERÜLT HAALANDOT SEMLEGESÍTENI

Az RB Leipzig–Manchester City (1–1) BL-nyolcaddöntő sok szempontból igazolta a mérkőzés előtti elemzésünkben leírtakat. Az már a meccs előtt is szinte biztosnak tűnt, hogy a Leipzig először az idényben 40 százalék alatt fogja birtokolni a labdát. A mérkőzés legnagyobb lipcsei kihívásaként azt jelöltük meg, hogy a számára nem megszokott nagy nyomás, a labda állandó kergetése közben tud-e végig hiba nélkül futballozni a német csapat hátsó alakzata.

Nos, erre a kérdésre hamar megkaptuk a választ, ugyanis a Manchester City már a 27. percben megszerezte a vezetést, miután Xaver Schlager elpasszolta a labdát a saját térfele közepén, amiből aztán Rijad Mahrez lőtt a kapuba. Az első félidőben minden képzeletet alulmúlt az RB Leipzig labdatartása, ugyanis 45 perc alatt mindössze 28 százalékban volt a hazaiaknál a labda (az InStat mutatói szerint), tehát nemhogy a 40, még a 30 százalékot sem érték el. Nem véletlenül mondta azt a lefújás után Marco Rose vezetőedző, hogy az első félidőben nem futballoztak BL-színvonalon.

A második félidőben aztán 38 százalékra fel tudta javítani a labdabirtoklását a Leipzig, a City pedig – ahogy arra az angol bajnoknál számítani lehet azokon a találkozókon, melyeken kevés lövőhelyzetet tud kialakítani és a vezetés után nem sikerül gyorsan növelnie az előnyét – ezúttal is kicsit belealudt a meccsbe,s a kispadról Josep Guardiola sem próbált frissíteni, egyet sem cserélt a vendégek szakvezetője. Ennek lehetett aztán a következménye a lipcsei egyenlítés.

No meg annak, hogy Willi Orbánéknak hátul sikerült megvalósítaniuk azt, amit beharangozó elemzésünk címében is kiemeltünk – eltüntették Erling Haalandot!

Az idényben eddig 32 gólt elérő norvég csatár a minden megmozdulást összesítő InStat-index alapján 198-as értékkel zárta a németországi összecsapást, ami az egyik leggyengébb produkciója volt ebben az idényben – ennél rosszabb pontszámmal csak a Tottenham (190), a Manchester United (194) és a Southampton (182) elleni vereségek alkalmával zárt. A Manchester City gólszerzője, Rijad Mahrez érte el a legmagasabb értéket szerdán, 318-at – 2. lett Marcel Halstenberg 315-tel, 3. Josko Gvardiol 301-gyel –, a legalacsonyabbat pedig Haaland (a kezdőként pályára lépő mezőnyjátékosok között).

Egyetlen helyzete volt, de veszélyes lövés abból sem lett, a kaput sem találta el. A 14 párharcának több mint felét elveszíttette (hatot nyert meg), volt hat labdavesztése és 14 passzából négy lett pontatlan (vagyis 71 százalékos pontossággal passzolt). A Josko Gvardiol, Willi Orbán lipcsei védőpáros rendre megelőzte őt, s egyetlenegy olyan átadást sem kapott a tizenhatosnál, ami elé érkezett volna, és lendületből vezethette volna a védőkre a labdát. Mindent egybevetve csak 34 játékba avatkozása volt (ebből 20 sikeres, ez 58 százalék), ami az InStat-indexhez hasonlóan ugyancsak a legalacsonyabb mutató a végig pályán lévők között. Ritkán került hozzá a labda, de amikor hozzákerült, akkor általában a kaputól távol helyezkedett és igyekeztek a lipcsei védők a pálya jobb oldalára szorítani, hogy ne kerülhessen szembe a kapuval.

WILLI ORBÁN AZ RB LEIPZIG LEGJOBBJAI KÖZÖTT

A Manchester City az első félidei hatalmas mezőnyfölénye ellenére csupán 11 lövéssel próbálkozott, amiből ugyanúgy négy ment kapura, mint lipcsei oldalon, csak a hazaiak kevesebbszer, hatszor kísérleteztek. Az, hogy a City ennyire nem tudott mit kezdeni a fölényével, egyértelműen a hazai védőket dicséri. Nem véletlen, hogy a Leipzigből három védő, a balhátvédként gólpasszt adó Marcel Halstenberg (Gvardiol mellett ő került a legtöbbször szembe Haalanddal, az ő oldalára szorították ki a csatárt), a gólt szerző Josko Gvardiol és a magyar válogatott Willi Orbán (272) érte el a legmagasabb InStat-indexet.

A németek kezdőcsapatából Orbán passzolt a legpontosabban (93 százalékkal), Gvardiol után (68 pontos passz) neki volt a legtöbb jó passza (53) és egyedüliként a hazai kezdőből (a mezőnyjátékosok közül) a játékba avatkozásainak a 92 százaléka eredményes volt. A párharcok százalékos mutatójában pedig Halstenberg (nyolcból hat nyertes, 75 százalék) mögött Orbán volt a második (6/4 nyertes, 67 százalék) Szoboszlai Dominikkal és Xaver Schlagerrel holtversenyben. A labdaszerzések számában pedig harmadik Halstenberg (nyolc) és Konrad Laimer (hét) mögött, hattal. Ezek a számok mind alátámasztják, amit az InStat-index is mutat: Willi Orbán a lipcseiek legjobbjai közé tartozott.

SZOBOSZLAI DOMINIK IS TEVÉKENY RÉSZESE VOLT A PONTMENTÉSNEK

A lipcseiek támadói közül pedig Szoboszlai Dominiké a legmagasabb pontszám, 264, hozzá a legközelebb Timo Werner áll, 262-vel.

Az irányító középpályás passzhatékonysága nem volt magas (29 átadásból 22 jó, 76 százalék), viszont Halstenberg mellett csak ő volt képes a Leipzigből gólhelyzetet teremtő passzra (Benjamin Henrichs nagy helyzetben mellé lőtt), az öt támadópárharcából hármat megnyert és a négy kaput eltaláló lipcsei lövés egyikét is ő jegyzete – abból lett aztán az a szöglet, amiből Gvardiol gólt fejelt. Kétszer szerzett labdát, ötször viszont elveszítette, az egyikből kis híján gólhelyzetbe is került a City.

Azt nem állíthatjuk, hogy Szoboszlai klasszisteljesítményt nyújtott volna, de mindenképp tevékeny részese volt annak, hogy együttese egyenlíteni tudott és döntetlenre mentette a nyolcaddöntő első meccsét.

Szoboszlai kapcsán a City elleni meccs tanulsága, hogy akkor tud igazán jól futballozni, ha sokszor van nála a labda. Mivel az első félidőben a lipcseiek 30 százalék alatt birtokolták azt, a magyar középpályás keveset volt játékban, így nem tudta irányítani az alakulatát. A folytatásban, ahogy feljavult a hazaiak játéka és kicsit mélyebben futballoztak az angolok, Szoboszlainak is nagyobb tere lett, többször tudott játékba avatkozni, megvolt a lehetősége a lövésre és a helyzetteremtésre is.

A szerdai mérkőzés Szoboszlai szempontjából a válogatott tavalyi Nemzetek Ligája-fellépéseire hasonlított. Azokra a találkozókra, amikor a magyar nemzeti csapat keveset birtokolta a labdát és többnyire mélyen, a saját térfelére húzódva védekezett. Szoboszlai az NL-meccsek többségén ugyancsak 250 és 270 közötti teljesítményindexet produkált (256 volt az átlaga hat alkalomból), átlagosan mindegyik mérkőzésen volt egy-egy lövése vagy gólhelyzetet eredményező kulcspassza, passzpontosságban 80, párharcokban 42 százalékot átlagolt és például meccsenként átlagosan ugyanúgy két jó cselt tudott bemutatni, mint a BL-nyolcaddöntőben.

A válogatott statisztikák is azt támasztják alá, hogy Szoboszlai nagyobb labdabirtoklási arány mellett tudja igazán érvényre juttatni az erősségeit, a szervezőkészségét, ugyanakkor ahogy a Nemezetek Ligájában, úgy a Bajnokok Ligájában is hozzá tudott azért járulni csapata összteljesítményéhez. A szerdaihoz hasonló összecsapások fejlődési lehetőséget is jelentenek számára, hogy az ilyen erős ellenfelekkel szemben is minél hatékonyabban tudjon futballozni a jövőben.

STATISZTIKÁK, INSTAT

BAJNOKOK LIGÁJA
NYOLCADDÖNTŐ, 1. MÉRKŐZÉS
LEIPZIG (német)–MANCHESTER CITY (angol) 1–1 (0–1)
Lipcse,Red Bull Aréna,45 228néző.Vezette:Gözübüyük (holland)
LEIPZIG:Blaswich – Klostermann (Henrichs, a szünetben), Orbán, Gvardiol, Halstenberg (Raum, 89.) – Szoboszlai, Laimer, Forsberg (Nkunku, 66.), X. Schlager (A. Haidara, 82.), Werner – André Silva (Poulsen, 82.).Vezetőedző:Marco Rose
MAN. CITY:Ederson – Walker, Akanji, Rúben Dias, Aké – Mahrez, Rodri, Bernardo Silva, Gündogan, Grealish – Haaland.Menedzser:Pep Guardiola
Gólszerző:Gvardiol (70.), ill. Mahrez (27.)