UEFA: elfogadták a Bajnokok Ligája reformját, 36 csapatos főtábla lesz

Az elvi döntés már tavaly április 19-én – az elhíresült Szuperligára adott gyors válaszként – megszületett arról, hogy 2024 őszétől a jelenlegi 32 helyett 36 csapat szerepel majd a kontinens legrangosabb klubsorozatának főtábláján, a négycsapatos csoportokat egy nagy tabella váltja fel, viszont az azóta tartó – a nemzeti szövetségekkel és az országos bajnokságokat szervező ligákkal folytatott – konzultációk nyomán volt, ahol változott az eredeti terv: például tíz helyett csak nyolc mérkőzést játszik majd mindegyik csapat a csoportkört felváltó ligaszakaszban (most hatot játszanak három ellenféllel, oda-vissza alapon.)

Hogy ki kivel játszik, az a sakkból ismeretes „svájci rendszer” alapján dől majd el. A párosítások kialakításának alapelve, hogy a közel azonos teljesítményt nyújtó csapatok kerüljenek szembe egy-egy mérkőzésen. A sorsolás mikéntjéről egyelőre nincsenek részletek, annyi biztos csak, hogy minden csapat nyolc különböző ellenféllel találkozik majd, és négy mérkőzést hazai pályán, négyet idegenben játszik le.

Döntöttek arról is, hogy nem az eredetileg tervezett „történelmi eredményességi alapon” osztják szét a plusz négy főtáblás helyet – a kritikák lényege az volt, hogy egy ilyen rendszer előnyben részesítette volna a tradicionális nagycsapatokat –, hanem a klubok aktuális teljesítménye alapján. Vagyis:

• az aktuális UEFA-rangsor ötödik helyén álló ország bajnoki harmadik helyezettje automatikusan főtáblás lesz;
• a BL-selejtező bajnoki ágáról a mostaninál eggyel több, azaz öt csapat jut fel a főtáblára;
• egy-egy kvótát kap az aktuális előtti európai kupaidényben legjobb teljesítményt nyújtó két ország, méghozzá mindkettőnek ama klubja, amelyik az aktuális bajnoki tabellán a BL-be jutó csapatok mögött végez (pillanatnyilag az angol ötödik helyezett és a holland második helyezett lenne a kedvezményezett).

„Az UEFA ma egyértelművé tette, hogy teljes mértékben elkötelezett a sport alapvető értékei, a nyílt verseny kritériumainak megvédése mellett – idézi az uefa.com Aleksander Ceferint, az európai szövetség alkalomhoz illően derűlátó elnökét, aki hangsúlyozta: a végrehajtó bizottság minden tagja a reform mellett szavazott. – Meggyőződésünk, hogy a megalkotott új rendszer nemcsak a sportszakmai követelményeknek felel meg, nemcsak tovább növeli a sorozatok iránti érdeklődést, hanem a kiegyensúlyozott bevételeket is biztosítja, ami nem közömbös a klubok, a ligák, a közösségi futballt is támogató szövetségek gazdálkodása szempontjából. A részvételi lehetőség kizárólag a sportteljesítményen múlik, azaz minden klub álmodozhat arról, hogy eljuthat a legjobbak közé.”

A 36 csapatos végtabella első nyolc helyezettje automatikusan a nyolcaddöntőbe jut, a 9–24. helyezettekre rájátszás vár a 16 közé kerülésért.

Az UEFA döntött arról is, hogy a Bajnokok Ligája-mérkőzéseket – legalábbis a döntőig – továbbra is hétköznapokon játsszák le, tiszteletben tartva a hagyományosan a hétvégékre koncentráló nemzeti bajnokságok érdekeit.

Hasonló módon változik meg a másik két kupasorozat is: az Európa-ligában nyolc, az Európa-konferencialigában hat mérkőzést vív minden csapat a főtáblán – értelemszerűen nyolc, illetve hat különböző ellenféllel. Mindkét sorozat főtábláján, vagyis ligaszakaszában 36 csapat vesz részt, és egy-egy teljes tabella alapján dől el a továbbjutás. (A részleteket később dolgozzák ki.)

A főtáblás küzdelmek tíz héten át tartanak majd, méghozzá úgy, hogy mindhárom sorozatnak lesz egy exkluzív hete: lesz egy olyan hét, amelyiken csak a Bajnokok Ligájában rendeznek mérkőzéseket, egy, amelyiken csak az Európa-ligában, és egy, amelyiken csak az Európa-konferencialigában.

Az UEFA kedden döntött arról is, hogy az Európa-konferencialiga 2022–2023-as idényének döntője Prágában, az Eden Arenában lesz. Az már korábban biztossá vált, hogy a következő BL-sorozat döntőjét Isztambulban, az Atatürk Olimpiai Stadionban, az Európa-liga 2023-as fináléját a budapesti Puskás Arénában rendezik meg.