Guinness-rekord épeket idéző eredménnyel

Guinness-rekordot állított fel a 49 esztendős Amy Palmiero-Winters, aki kevesebb mint 22 óra alatt futott 100 mérföldet futópadon. Az amerikai nő egy 1994-ben szenvedett motorbaleset következtében elveszítette térd alatt a bal lábát, ám nem adta fel, hogy tartalmas életet éljen – a különleges kihívások sorába illik a néhány héttel ezelőtti futópados teljesítés.

A New York-i csúcskísérletet már hitelesítették is, Palmiero-Wintersnél senki sem tett meg gyorsabban 160 kilométert, azaz 100 mérföldet kategóriájában (LA2) a nők között. Egészen pontosan 21 óra 43 perc és 29 másodperces teljesítménnyel döntötte meg a korábbi, 22 órás csúcsot.

 

 

„Amikor a gyerekek felnőnek, sok lehetőség áll előttük, lehetnek tűzoltók, rendőrök, olimpikonok vagy Guinness-rekorderek, teljesíthetnek a hadseregben. A balesetem napján elvették tőlem az esélyt, ám az ember legerősebb testrésze az elméje, ez juttatott el oda, ahol most vagyok” – idézte őt az upi.com, amely felelevenítette, hogy a futó már a balesete előtt is rendszeresen sportolt, éppen néhány hónappal korábban teljesítette a szintidőt a Bostoni maratonira.

Aztán motorjával közlekedve autóval ütközött, ami alapjaiban változtatta meg az életét. Három évig küzdöttek a lábáért, csaknem harminc műtéten esett át, ám végül a bal térde alatt amputálni kellett. Mint elmondta, mindig is a futás vagy annak a lehetősége adott neki motivációt, és mérföldkő volt az életében, amikor – már amputált lábbal – képes volt megtenni a maratoni távot.

Noha a kétgyermekes anyuka nem a baleset után fedezte fel a sportot, azt követően egyértelműen efelé fordult: maratoni és ultratávokat teljesített, szerepelt Ironman- és triatlonversenyeken.

A 2006-os clevelandi maratonin 3:24 alatt ért célba, ezzel világcsúcsot állított fel a nők között a térd alatt amputált lábbal versenyzők kategóriájában. Nagyjából 25 perccel jobbat futott a korábbi legjobbnál… Még abban az évben 3:04-es időt ért el a Chicagói maratonin, kategóriájában ennél jobbra korábban senki sem volt képes.

Később ultratávokra váltott, és annyira kiemelkedően teljesített, hogy – példátlan módon – 2010-ben nevezték az épek csapatába (!) a 24 órás vb-re, a nők között aztán 123.99 mérfölddel (199.5 kilométer) a 18. helyen végzett. 2011-ben az első amputált lábú nőként képes volt teljesíteni a híresen kemény Badwatert (41:26:42 – egy év múlva négy órát faragott az időeredményből), és hasonlót vitt véghez 2019-ben a Marathon des Sables-on. Még korábban paratriatlonban is maradandót alkotott, 2005-ben és 2006-ban is világbajnokságon indult, 2014-ben pedig az amputált lábúak közül elsőként teljesítette az Ultraman-triatlont (három nap, a három számban összesen 515 km).

 

 

„Megváltozott a futáshoz fűződő viszonyom. Míg korábban alapvetően magamnak szerettem volna örömöt szerezni, most már másoknak szeretnék segíteni – mondta a Guinness-rekordja után. – Példát akarok mutatni, hiszen mindenkivel történhet rossz az életében, ám utána a saját döntése, hogy miként cselekszik. És bárhol élünk, így vagy úgy, de van lehetőségünk futni.”

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!