|
|
A nyolcas döntő alaphangját a Badr Hari–Ruszlan Karajev csata adta meg, amelyen a marokkói két jobbcsapottal kétszer is padlóra küldte orosz ellenfelét, és mivel az új szabályok értelmében a két számolás egyből leléptetést ér, ezért 38 másodperc alatt véget lett a meccsnek.
Az esélyesek közül a negyeddöntőben Alistair Overeem aratta a legbrutálisabb győzelmet: a holland az Ewerton Teixeria elleni meccsen az első komolyabb összecsapásban úgy fejbe térdelte ellenfelét, hogy azonnal vége lett a meccsnek. A mérkőzésvezető még csak végig sem számolta a tizet, mert a brazil láthatóan még az eszméletét is elveszítette a rúgás pillanatában.
Semmy Schilt Harihoz hasonlóan a két leütéses szabálynak köszönhetően nyert az első menetben Jerome Le Banner ellen, míg az egész tornán az egyetlen összecsapás, ami végig ment, az a Remy Bonjasky Errol Zimmerman csata volt, amit a holland címvédő 3:0-s pontozással nyert meg a suriname-i harcos ellen.
Az első elődöntő egyfajta visszavágó is volt Hari és Overeem között, hiszen kettejük első csatáját tavaly decemberben a holland nyerte, azzal robbant be a K-1-köztudatba. Akkor Overeem szokatlan, közelharcra építő stílusával meg tudta lepni a marokkóit, ezúttal viszont Hari nem engedte közel magához ellenfelét, nagyon taktikusan mérkőzött. Igaz, így is többször a padlóra lökte őt Overeem, de ezzel nem sokat ért el. Amikor azonban Hari elindult, akkor kijött a két harcos közti technikai különbség, Overeem képtelen volt kivédekezni az őt érő rohamokat, és a második számolásnál a szabályoknak megfelelően automatkiusan leléptették.
A másik elődöntőben a címvédő Bonjasky meg tudta lepni honfitársát, Schiltet, ugyanis egy balegyenessel gyorsan a földre küldte. A következő másodpercekben Bonjasky mindent megpróbált azért, hogy egy újabb leütéssel eldöntse a meccset, ám Schilt kivédekezte ezt az időszakot, majd még az első menetben átvette az irányítást. Térdrúgásaival teljesen lefárasztotta az első fordulóban három menetet vívó, így amúgy is fáradtabb Bonjaskyt, aki teljesen elkészült az erejével, így Schilt két leütéssel könnyedén befejezte a mérkőzést.
A fogadóirodák előzetes oddsainak (Schilt végső sikerére fizették a legkevesebb pénzt, után Hari következett a sorban) megfelelően összejött tehát az álomdöntő, amelyben már három leütés kellett a leléptetéshez.
Hari kezdett jobban, ám Schilt remekül védekezett, majd előbb egy balegyenessel, aztán egy fejrúgással, végül pedig egy rúgás-ütés kombinációval küldte földre ellenfelét, amivel 1 perc 48 másodperc alatt be is fejeződött a meccs, és ezzel a nem túl szerencsés kétleütéses szabály miatt a K-1 történelem legtöbb kiütést hozó, egyúttal legrövidebb világdöntője is véget ért. A holland győztes a három meccsen összesen 5 perc 53 másodpercet töltött a ringben, ezzel megdöntötte a szintén holland Peter Aerts rekordját (06:43 perc).
Schilt tavaly nem jutott be a legjobb nyolc közé, előtte viszont három évig ő nyerte meg a világdöntőt. Mostani sikerével az ugyancsak holland (ebben a sportban majdnem minden menő holland...) Ernesto Hoost mellett Schilt az egyetlen, aki legalább négyszer világbajnoki címet szerzett.
NEGYEDDÖNTŐ | |
Hari (marokkói)–Karajev (orosz) | K.O. az 1. menetben |
Overeem (holland)–Teixeira (brazil) | K.O. az 1. menetben |
Schilt (holland)– Le Banner (francia) | K.O. az 1. menetben |
Bonjasky (holland)–Zimmerman (suriname-i) | pontozással, 3:0 |
ELŐDÖNTŐ | |
Hari–Overeem | K.O. az 1. menetben |
Schilt–Bonjasky | K.O. az 1. menetben |
DÖNTŐ | |
Schilt–Hari | K.O. az 1. menetben |