Ali, Véres játék, Papíroroszlán – íme, a 100 legjobb sportfilm!

A listáról tudni kell, hogy az óriási szórás miatt néhány kitétel előre meg lett határozva: csak filmek kerülhettek fel, sorozatok nem, de kitétel volt az is, hogy az alkotás rendelkezzen legalább egy Oscar-díj-jelöléssel, VAGY szerepelnie kell a Kongresszusi Könyvtár Nemzeti Filmnyilvántartásában, VAGY legalább 1 millió dolláros bevételt kellett hoznia a pénztárakban, VAGY egész egyszerűen akkora kulturális értékkel bír, hogy nem maradhatott le.

Valljuk be, ezeknek a kritériumoknak alapján nem egy szokványos listával szembesültünk –annak tudatában meg aztán végképp, hogyaz NSO márciusban megszavaztattaminden idők tíz legjobb sportfilmjét, aminek merőben más lett a végeredménye. Lássuk hát akkor a The Athletic listáját!

A 100 LEGJOBB SPORTFILM A THE ATHLETIC SZERINT (100–91.)

100. A Yankee-k dicsősége (The Pride of Yankees, 1942)

Átlagpontszám a szavazatok alapján: 72.14/100

Miről szól? A Magyarországon nem túl nagy rajongói bázissal rendelkező baseball van a főszerepben, illetve annak egyik legnagyobb alakja, Lou Gehrig. A tragikusan fiatalon, 37 évesen elhunyt Gehrig volt az első, akinél diagnosztizálták az úgynevezett ALS-t, a központi idegrendszert mozgató sejtek pusztulása által okozott izomsorvadást.

A betegséget róla is nevezték el: a Lou Gehrig-kór az akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői mozgató idegsejtek pusztulásával járó végzetes betegség. A beteg végül teljesen elveszíti mozgásképességét, majd a légzőizmai sem működnek.

A film a hatszoros World Series-győztes klasszis életét mutatja be, és szerepel benne minden idők talán leghíresebbnek tartott július 4-i beszéde: Gehrig 1939-ben, 61 ezer ember előtt a világ legszerencsésebb személyének nevezte magát, holott akkor, 36 esztendősen már teljesen tudatában volt annak, hogy végzetes betegségben szenved.

Átlagpontszám a szavazatok alapján: 72.17/100

Miről szól? Természetesen Muhammad Aliról, minden idők talán legnagyobb bokszlegendájáról. Profi karrierjét Cassius Clayként kezdte 1960-ban. Nyert olimpiát, s 1964-ben Sonny Liston kiütésével elhódította a nehézsúlyú világbajnoki címet. Legendás összecsapásai és győzelmei mellett magánéletével került a középpontba: még '64-ben csatlakozott az Iszlám Nemzet nevű afroamerikai polgárjogi szervezethez, felvette a muszlim vallást, nevét előbb Cassius X-re, majd Muhammad Alira változtatta. 1967 márciusában besorozták és behívták a vietnámi háborúba, ám ő megtagadta a katonai szolgálatot, amiért börtönbüntetést kapott, emellett eltiltották az ökölvívástól is.

Ali három évnél is többet hagyott ki emiatt, 1971-ben visszatérhetett, címét három évvel később szerezte vissza, amikor kiütötte George Foremant.

Átlagpontszám a szavazatok alapján: 72.18/100

Miről szól?Egy gimnáziumi amerikafutball-csapatról. Nem, ez nem egy komoly film. Pusztán kitaláció, egy igazi„hollywoodi” sztori: az alakulat irányítója lesérül, így hát a cserejátékosnak kell beugrania, aki korábban tökéletesen elvolt a cserepadon, nem is vágyott annál többre. Persze a játékos aztán szembekerül szívtelen edzőjével (akit egyébként a híres Jon Voight alakít), akinek csak a győzelem számít, annak érdekében bármire hajlandó, játékosai egészsége pedig mit sem érdekli.

A főszerepet hamarosan átveszi a nyomás, az elvárások, hisz a poros kisváros lakói számára nincs is fontosabb, mint a helyi csapat hétvégi sikere– mert nekik tulajdonképpen csak ez maradt. A film valahol rámutat a kegyetlen valóságra, arra, hogy a legtöbb fiatal sportolónak a gimnáziumi évek jelentik a csúcsot, utána marad a„hétköznapiság”, a legtöbben eltűnnek a „süllyesztőben”. Mert a sztárság csak néhány évre szól, kimerül az iskolai rajongásban.

Átlagpontszám a szavazatok alapján: 72.67/100

Miről szól? Egy fekete srácról, aki a középiskolában a kosárcsapat legjobbja. Az álma természetesen a profi bajnokság és az NBA, de hiába vágyik erre annyira, hiába érdeklődik iránta több neves egyetem is, naponta szembesülnie kell vele, hogy nem érkezik meg az áhított meghívó egyik intézménytől sem. Így hát elmegy játszani egy másik bajnokságba – csak ez éppenséggel egy olyan bajnokság, amit a környék drogbárói szponzorálnak, ebből kifolyólag aligha lehet jó vége a történetnek.

Átlagpontszám a szavazatok alapján: 72.86/100

Miről szól? A ring királyai egy dokumentumfilm, ami bemutatja a profi pankrátorok valódi oldalát. A pankráció, mint sport? Hát igen, elég sokak gondolnak úgy erre a műfajra, hogy ez csupán színészkedés. A film épp azért érdekes, mert a kulisszák mögé enged betekintést, hogy a néző megismerje a másik oldalt, amit a hétköznapokban senki sem lát és tapasztal. A sportág igazi alakjai szólalnak meg benne, így például a ma már egyik legközkedveltebb színészének tartott Dwayne„The Rock” Johnson. Itt mindenki saját magát játssza, ezúttal nem előre betanult koreográfia alapján.

Akit érdekel a pankráció, annak mindenképpen ajánlatos megnézni.

Átlagpontszám a szavazatok alapján: 72.91/100

Miről szól? Arról, hogy Jean-Claude Van Damme lezúz benne mindenkit. Viccet félretéve, egy olyan filmről beszélünk, amit a magyar csatornák mind a mai napig gyakran leadnak, így könnyen lehet, hogy a legtöbben találkoztak már az alkotással.

Noha sokan azt gondják, hogy egy tipikus amerikai tucatsztoriról van szó, annak eláruljuk, hogy a Véres játék megtörtént eseményen alakul, és a Van Damme által megformált Frank Dux nem kitalált személy. A történet szerint a tengerészgyalogos Dux megszökik a támaszpontról, hogy részt vehessen a Hongkongban rendezett harcviadalon.

Átlagpontszám a szavazatok alapján: 73.05/100

Miről szól?Egy unalmas alaszkai kisvárosról, illetve arról, hogy a település teljesen amatőr, s egymás között eljátszogató jégkorongozóiról az újságírónak készülő egyik lakos ír egy vicces cikket, ami olyannyira jól sikerül, hogy a híres Sports Illustrated is lehozza. Ennek eredményeként annyira felkapják a médiában a„csapatot”, hogy sikerül leszervezni egy meccset a város befagyott taván, s az ellenfél nem más, mint a New York Rangers.

Nehéz megállapítani a film jellegét, hol vígjáték, hol átcsap drámába, hol egyszerűen csak abszolút komédia. Nem árt megjegyezni azt sem, hogy igazi sztárokat vonultat fel, így például Burt Reynoldsot vagy Russell Crowe-ot.

Átlagpontszám a szavazatok alapján: 73.11/100

Miről szól?A Paripa is olyan alkotás, ami valós eseményeken alapul: adott egyhétköznapi háziasszony,Penny Chenery Tweedy, aki anyja halála és édesapja megbetegedése után azon kapja magát, hogy neki kell átvennie a teendőket a farmon, amin lovakat tenyésztenek. A nő úgy dönt, a tanácsok ellenére sem adja el a farmot, ehelyett azon fáradozik, hogy sikeres versenylovakat neveljen ki.

Penny Chenery Tweedy ekkor nevelte ki a Secretariat nevű„csodalónak” titulált csődört, aki a kezdeti nehézségek után 1973-ban rekordokat megdöntve Triple Crownt nyert, ezáltal olyat ért el, amire 25 éve nem volt példa. A film a nő és az állat történetét mutatja be.

Átlagpontszám a szavazatok alapján: 73.31/100

Miről szól? A Friss vér központi figurája egy 17 éves tehetséges jégkorongozó, aki abban reménykedik, hogy egyszer profi lesz. El is hívják próbajátékra, de hamar kiderül, hogy a profik élete nem csak móka és mulatság, amit a főszereplő Dean Youngblood meg is emleget. A film a beilleszkedés nehézségeiről és a sport árnyoldalairól szól, rámutat, hogy mennyi keménység van az NHL-ben.

Átlagpontszám a szavazatok alapján: 73.31/100

Miről szól?Adott egy amerikai sportújságíró, George Plimpton, aki hazájában érdeklődve figyeli az NFL-t. Ám egy idő után azon kezd gondolkozni, hogy az írás mellett ténylegesen is beletapasztalna a sportagba, úgyhogy felveszi több klubbal is a kapcsolatot. Az a célja, hogy eljusson valamelyik csapat edzőtáborába, s ott játékosként is kipróbálhassa magát, megnézze, mennyire kemény is valójában ez a sport.

A Detroit Lionsnál vállalják, hogy beveszik Plimptont az edzőtáborba, a végeredmény pedig egy szerethető vígjáték. A történet valós, Plimpton létező személy volt, a Lions 1963-as felkészülésén csereirányítóként alkalmazták, néhány játék erejéig azt is engedték neki, hogy részt vegyen a csapaton belüli, egymás elleni felkészülési mérkőzésen. Tapasztalatait 1966-ban, a„Paper Lion” című könyvben publikálta, ez a kiadvány szolgált a két évvel később megjelent film alapjául.