Levelek a palackból

Lapunk felhívása nem csak a szakszövetségeket mozgatta meg. Mint a felsorolásban látható, egyre több egyesület, szervezet, testület fejezi ki szolidaritását. Közülük többen írásos anyaggal jelentkeznek, amelyek a csatlakozás célját hivatottak jelezni. Ezekből osztunk meg néhányat olvasóinkkal.

A Magyar Labdarúgó-szövetség csatlakozása, majd visszakozása után kuriózumnak számít a Magyar Hivatásos Labdarúgóliga levele, amelyet Küller András ügyvezető, Tarsoly Csaba elnök, Sziky Gyula és Bíró Péter alelnökök jegyeznek.

Tekintélyes adóbevétel a profi labdarúgásból

„A közzétett »Felhívás az Országgyűléshez« című kezdeményezés óriási jelentőségű a sporttársadalom egésze szempontjából – kezdődik a levél. – Jóllehet a profi labdarúgó-társadalmat csak közvetetten érinti a támogatások rendszere, a sportági szakszövetségektől visszavont támogatás a versenysport, valamint az egészséges társadalom leépülését jelenti.

A tizenhat NB I-es és a harminc NB II-es sportklub működése szervesen épül rá az amatőr egyesületek tevékenységére, így visszahatása teljesen nyilvánvaló a profi sportszervezetekre, ezért a támogatás csökkentése negatívan érinti a profi sporttársadalmat is. Tény az is, hogy az NB I-es sportszervezetek tizennégy, az NB II-es sportszervezetek hét utánpótláscsapatot tartanak fenn, működtetnek minimális helyi önkormányzati támogatás mellett. Ez tízezernél több gyermeksportolót jelent, akik nem eshetnek ki a támogatottak köréből. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy a profi labdarúgás éves szinten több mint hárommilliárd forint adóbevételt jelent a központi költségvetésnek. Mindezek figyelembevételével az MHLL kifejezi csatlakozását a közzétett »Felhívás az Országgyűléshez« című dokumentumhoz!"

Terjedelmes, figyelemre méltó írásos anyagot küldött lapunknak a Sportlétesítmények Magyarországi Szövetsége is. Tompa Andor jegyzi, és így fogalmaz: „Nagy érdeklődéssel olvassuk a lap által közzétett felhívást, amely a sportköltségvetés összegének növelése érdekében született. Örömmel olvassuk, hogy a hozzászólók, csatlakozók szinte egyöntetűen említik a sportlétesítmények helyzetét. Ezért is támogatjuk a lap szándékát azzal, hogy csatlakozunk a felhíváshoz. A Sportlétesítmények Magyarországi Szövetsége 1991-ben alakult, és szinte attól a pillanattól fogva érvelünk a létesítmények fejlesztése mellett.

A Magyar Köztársaság alkotmányának 70/D. §-a kimondja: »(1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.«

Ebből az alkotmányos jogból kiindulva a Sportlétesítmények Magyarországi Szövetségének közel húsz éve az az álláspontja, hogy hazánkban a különböző sportkoncepcióknak elsősorban a sportlétesítmények mennyiségét és minőségét kell vizsgálniuk, fejleszteniük. Meg kell teremteni:

– a tanintézményekben a (közel) mindennapos testnevelés tárgyi és létesítményi feltételeit

– a lakosok számára a rendszeres testedzés lehetőségének biztosítására a megfelelő számú szabadtéri, fedett és vizes sportlétesítmények hozzáférésének lehetőségét

– az élsportolók (példaképek) számára a felkészülésükhöz szükséges legkorszerűbb létesítményi hátteret.

Ha nem lesz hol sportolni, minden törekvés hiábavaló

Sajnos a sportlétesítmények fejlesztésében jelentős előrelépés az elmúlt húsz évben nem történt. Sokszor hallottunk elképzeléseket újak építéséről, de kevesebbet arról, hogy a meglévőket kellene felújítani. Ma már minden megyeszékhelyen van sportcsarnok. Többségük már túl van a huszadik születésnapján is. Ezek a települések nem bírnának el még egy új – nagyobb – csarnokot, mint ahogy ezt néhány évvel ezelőtt a PPP rendszerrel próbálták elérni.

Amíg a színházak esetében az állam minden önkormányzati forinthoz hozzátesz még egyet, ilyen szintű – semmilyen szintű – rendszer a sportban nincs. Jelenleg már pályázatok sincsenek, amelyekkel legalább a sportlétesítmények felújítására lehetne támogatást kapni. Próbálkoztunk javaslatokkal, amelyekben megfogalmaztuk az állam szerepét a településszinti sportlétesítmények terén. Kidolgoztuk, hogy településtípusok szerint milyen ellátottság lenne az alap, abban mi a feladata az államnak, önkormányzatnak, esetleg a vállalkozói körnek. Ahhoz, hogy a magyar emberek a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogukkal éljenek, a magyar sport nemzetközi szinten teljesíteni tudjon, elengedhetetlen, hogy több és jobb színvonalú sportlétesítmény legyen az országban. A Sportlétesítmények Magyarországi Szövetsége egyetért azzal a szándékkal, amely a sportköltségvetés emelésére törekszik, amelybe, úgy gondoljuk, bele kell férnie a sportlétesítmények fejlesztésének is, mert ha nem lesz hol sportolni, minden törekvés hiábavaló."

Perjámosi Sándor, a Klubelnökök Klubjának elnöke röviden, célratörően fogalmaz: „A Klubelnökök Klubja – amelynek 24 egyesület, köztük a BHSE, Vasas, Jövő SC, NYVSC, Dunaferr, PVSK, stb. vezetője a tagja – csatlakozik felhívásukhoz, kérésükhöz, hogy a kormány ne a sporttól vonja el az autóversenyzést támogató egymilliárd forintot.

A magyar sport évek óta egyre nehezebb helyzetben van. Nemcsak a MOB és a szakszövetségek, hanem az egyesületek is olyan pénzügyi nehézségekkel küzdenek, hogy többségüket már a megszűnés fenyegeti. A gazdasági válságban az egyesületeknek már nincs lehetőségük további terheket elviselniük, és terheik egy részét nem tudják továbbhárítani a szülőkre. Ez a folyamat azt eredményezi, hogy a sikerek elmaradása mellett az egyesületi szakosztályok megszűnésével fiatalok százai kerülnek az utcára, és növekszik a kábítószerezők, bűnözők száma.

A KEK nevében ezúton is kérjük a kormány tagjait, hogy az egészséges magyar ifjúság érdekében vizsgálják felül döntésüket, és adják vissza a sport számára oly fontos egymilliárd forintot."

Nagy erőfeszítés a sikeres felkészülés érdekében

Kiemelten fontos Petrovics Kálmán, a Démász-Szeged igazgatójának írása, amelyben ez áll: „Egyesületünk vállalta, hogy az utóbbi két olimpián szerzett öt arany-, egy ezüst- és egy bronzérem után 2012-ben is eredményesen szerepel az olimpiai játékokon. Az EDF Démásznak és többi támogatónknak, valamint tagjainknak és szurkolóinknak tett ígéret kötelez. Részünkről mindent megteszünk, hogy nagyszerű edzőink és versenyzőink a legmagasabb szinten készülhessenek a versenyekre, hogy az utánpótlás folyamatos fejlesztésével biztosíthassuk a folyamatosságot, és megtarthassuk a lehetőségeink szerinti legmagasabb sportolói létszámot.

Az eredményes szereplés előfeltétele a gondosan megszervezett, majd végrehajtott felkészülés. Az ehhez szükséges szakmai terveket, edzőtáborozásokat azonban nehéz a támogatások pontos ismerete nélkül elkészíteni. Ezért is sürgetjük a megfelelő tájékoztatást, hiszen máris késésben vagyunk."

Lapunk felhívását ezek a levelek is erősítik, erőt és reményt adnak rá, hogy az Országgyűlés sportbizottságának remélt támogatásával elérje célját, és az Országgyűlés februárban igennel szavaz arra, hogy levegőhöz jusson a magyar sport. Pénzben most ez egymilliárdot jelentene.