Szemernyi kétségünk se legyen afelől, hogy az úgynevezett NOlimpia mozgalomnak semmi, de semmi köze sincs sem a sporthoz, sem az olimpiához. Vegytiszta politikai akció, s mint ilyen – mi tagadás – kétségtelenül sikeres.
Már amennyiben valaki képes sikernek tekinteni a látványos rombolást, az olimpiát támogató százezrek (milliók?), sőt nemzedékek vágyainak hatékony szétzúzását. Egyszerűbben: beleköpni az órák óta készülő, illatosan gőzölgő levesbe. Siker annak, aki néhány percnyi ismertségért cserébe nem tartotta súlyos árnak az évszázados álom feláldozását.
„Álomgyilkosság történt” – mondta a témában a kormányfő; „Álomrombolók” – mondja Fürjes Balázs pályázati elnök a lapunknak adott interjújában a budapesti pályázatot kicsináló politikusjelöltekről. Krajnyák Zsuzsa háromszoros paralimpiai ezüstérmes vívó egyenesen „tarkólövésről” beszélt.
Valóban, leginkább az orgyilkosság a megfelelő, az ügy súlyához illő kifejezés. Hiszen az a népszerű, úton-útfélen hallható döbbenetes félreértés, miszerint „nem azért írtuk alá, mert nem akarunk olimpiát, hanem csak azért, hogy a nép dönthessen róla” azon a gigantikus hazugságon alapul, hogy az olimpiarendezésért folytatott küzdelem jelen fázisában még valódi értelme lehet egy népszavazásnak. Akár hozzá is segítheti a pályázót a sikerhez. Nos, ezt el ne higgyük!
Ha a kampányidőszakban bomlik meg a politikai és társadalmi egység (amely korábban megvolt, ezért is pályáztunk), azzal lenullázódik a pályázat. Vagyis mi történt? Egységesen felsorakoztak a pártok a budapesti olimpia ügye mögé, felfegyvereztük, csatába indítottuk a hadseregünket, hogy vívja meg a csatát a rettenetesen erős ellenfelekkel szemben 2024-ért. Majd a váratlan támadás nem Los Angelesből vagy Párizsból (habár már ebben sem lehetünk teljesen biztosak…), hanem Budapestről érkezett: hátba támadták a katonáinkat.
Az emberek egy része szomorú, másik része tanácstalan, és akad, aki ma már úgy van a korábbi aláírásával, mint egyes brit polgárok a Brexit-szavazás lázálmát követő kijózanodás után: ha lehetne, visszacsinálná az egészet. A politikusok napi érdekeik szerint értékelik a helyzetet.
A sport világában pedig leírhatatlan a keserűség, a csalódás.