A tagok szerdán, a NOB tokiói 138. teljes ülésén szavaztak az ausztrál városról, amely egyedüli jelölt volt, miután a szervezet végrehajtó bizottsága júniusban Brisbane-t javasolta rendezőnek.
A nyári játékok történetében Ausztrália harmadszor lesz házigazda, 1956-ban Melbourne-ben, 2000-ben pedig Sydneyben volt az olimpia. A kontinensnyi ország előtt eddig csak az Egyesült Államok rendezhetett három különböző városában nyári olimpiát (St. Louis, Los Angeles, Atlanta).
„Történelmi nap ez, nem csupán Brisbane és Queensland, hanem az egész ország számára" – nyilatkozott Scott Morrison ausztrál kormányfő. „Csak világvárosok nyerhetik el az olimpia rendezésének a jogát, így ez nagy elismerése Brisbane-nek. Az országunk számára is komoly előrelépést jelent ez a döntés, mert célunk, hogy olyan nagy eseményeket rendezzünk, melyek gazdasági növekedést eredményeznek, egyúttal társadalmi előnyökkel is járnak az elkövetkezendő évekre."
John Coates, az Ausztrál Olimpiai Bizottság vezetője szintén kitörő örömmel fogadta a hírt, úgy fogalmazott: az olimpiai játékok a lehető legjobb kezekbe kerülnek.
„Megígérhetem a világ valamennyi sportolójának, hogy felejthetetlen élményben lesz részük Brisbane-ben" - mondta Coates, aki a NOB egyik alelnöke.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság február végén jelentette be, hogy célzott párbeszédet folytat Brisbane-nel a rendezésről, ami általános meglepetést váltott ki a sportvilágban, különösen a 2032-es rendezésben reménykedő, vagy azon gondolkodó országok, városok, nemzeti ötkarikás bizottságok körében. A Thomas Bach vezette NOB a kezdetektől el volt ragadtatva az ausztrál pályázattól, melyet az ország kormánya és Queensland állam is teljes mellszéleséggel támogatott, és egyúttal garanciát is adott a szükséges fejlesztések finanszírozására. Az is sokat nyomott a latban, hogy a helyszínen a sportlétesítmények jelentős része már készen van, mivel itt rendezték a 2018-as Nemzetközösségi Játékokat, és egyúttal a nagy sportversenyek rendezéséhez szükséges tapasztalattal is rendelkeznek a helyiek.
A pályázati kérdés átgondolására és körültekintő mérlegelésére a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöksége január 27-én döntött a Budapest 2032 Bizottság létrehozásáról, amelynek alakuló ülése február 23-án volt. Egy nappal azt követően jelentette be a NOB a Brisbane-nel folytatott különtárgyalásainak hírét, ami a magyar bizottságot is meglepetésként érte.
A MOB akkor az MTI megkeresésére adott válaszában azt írta, „semmi sem mutatott arra, hogy a NOB előrehaladott tárgyalásokat folytat az ausztrálokkal". A hazai ötkarikás testület szerint az olimpiák jelenlegi pályázási formája nem pontosan definiált, ugyanakkor azt is hangsúlyozta a MOB, hogy a „kezdeti lépéseinket folytatva kívánunk tovább haladni a megkezdett úton, amely a jövőben egy budapesti olimpia megrendezéséhez vezet".
Budapest érdeklődése még csak előkészítési fázisban volt, Újdelhi, Jakarta, Isztambul, Szentpétervár, két kínai város, Csengtu és Csungking, valamint Észak-Rajna-Vesztfália és Doha, valamint Szöul és Phenjan azonban addigra már bejelentette, hogy pályázik az esemény rendezésére.
A 2020-as tokiói játékokat egy év halasztás után pénteken nyitják meg, majd 2024-ben Párizs, 2028-ban pedig Los Angeles ad otthont a nyári olimpiának.