A Stamford Bridge-et megszálló mintegy ezerkétszáz vendégdrukkernek könnyebb dolga volt, mint a buszsofőrnek.

A szurkolók ugyanis felültek valamelyik londoni járatra, és szűk két és fél órás légi út után már landoltak is valamelyik főváros környéki repülőtéren. A napokban új külsőt kapó Vidi-járgány vezetője ellenben a Magyarország, Ausztria, Németország, Hollandia, Belgium, Franciaország, Anglia útvonalon, csaknem két napon át tartó, 1650 kilométeres út végén érkezett meg Londonba, hogy szerda este az edzésre, huszonnégy órával később a meccsre fuvarozhassa a futballistákat, akik nem titkoltan arra készültek, hogy csodát tegyenek a Stamford Bridge-en. Abban a stadionban, ahová a piros-kékeknél is jelentősebb játékerőt képviselő csapatok sem nyerni járnak…

S akkor még nem szóltunk arról, hogy egy maestro dirigálja a kékeket. A Vidi élén álló Marko Nikolics nem is tagadta, Maurizio Sarri az egyik kedvenc edzője.

„Az egyik legjobb szakembernek tartom, lenyűgöz az a stílus, amit képvisel, nem véletlen, hogy imádják a játékosok és a szurkolók. A mai világban kevés az olyan varázslatos figura, mint ő” – magyarázta a szerb tréner, aki kilencven perccel karrierje alighanem legfontosabb kilencven perce előtt afelől is megbizonyosodhatott, hogy az olasz mester szavatartó ember. Merthogy erős Chelsea-t ígért – és azt is küldött fel a gyepre! Mi több, biztos, ami biztos alapon még Eden Hazard-nak is helyet szorított a kispadon.

A házigazdák kezdték a mérkőzést, és volt valami félelmetes abban, hogy a felezővonalnál nyolcan sorakoztak fel – a kezdő sípszóra, majd Andreas Christensen felívelésére várva. Csak azzal nem számoltak, hogy a Willian és Emerson felé emelt labdát Fiola Attila kifejeli… A hetedik percben Davide Zappacosta centerezése után a válogatott hátvéd még nagyobbat mentett a berobbanó Willian elől, sőt ebből indult a fehérvári kontra, amelynek vége szöglet lett. A sarokrúgást követően pedig Juhász Roland fejelt, ám Emerson az alapvonalon túlra „stukkolta” a kapura tartó labdát. Percek múltán a másik kapu előtt jeleskedett a brazil hátvéd, aki csatárokat megszégyenítő módon cselezte helyzetbe magát, aztán védő módjára fölé bikázott. Rákapcsolt a Chelsea, egyik támadást vezette a másik után, és ha Willian lövésébe nem lép bele az utolsó pillanatban Vinícius, már a 10. percben előnyhöz juthatott volna. A lélektani szempontból fontosnak vélt első negyedórát kibekkelte a Vidi, de ennél is nagyobb „bravúr” volt, hogy a 16. percben nem került hátrányba – a fejvakarásból ítélve maga Álvaro Morata sem tudta, hogyan emelte öt méterről a bal kapufa mellé a labdát.

Ne tévesszen meg senkit, hogy Tomás Tujvelnek a 23. percben, Pedro próbálkozása után kellett először védenie: ez volt a hazaiak hatodik rálövési kísérlete, ám az első, amelyik kapura is tartott.

Hogy a túloldalon ennél kevesebbet jegyezhettünk fel, borítékolható volt, nem is illeti szemrehányás ezért a Vidit. Ellenkezőleg, csak dicséretet érdemelt, mert kihozta magából a maximumot – ha nem többet. Jó, némi szerencséje volt, amikor a Ruben Loftus-Cheek elleni szabálytalanságért nem ítélt büntetőt Miroslav Zelinka, de jókora balszerencséje is, amikor a 40., majd a 43. percben Loic Nego nem talált be. A francia légiós különösen utóbbi esetben járt közel a gólhoz, Emersonon és Christensenen túljutva küzdötte helyzetbe magát, fájdalom, a lövésre már alig maradt ereje, így a labda Kepa Arrizabalaga zsákmánya lett.

Ha ezt sajnáltuk is, azt nem, hogy a cseh játékvezető a negyvenöt perc leteltével nyomban szünetet rendelt el – az első játékrész maga volt a csoda.

Loic Nego és a Vidi ott kezdte a második félidőt, ahol az elsőt abbahagyta: a 46. percben Arrizabalaga nagy védésére volt szükség ahhoz, hogy a mintegy 38 700 angol drukker ne essen pánikba. Maurizio Sarri nem sokáig nézte tétlenül, hogy az előzetesen simának vélt mérkőzés igencsak döcögősen alakul az ő szempontjukból, az 54. percben pályára küldte Eden Hazard-t – a belga sztár így testközelből láthatta, hogy egyórányi játék után Georgi Milanov kevéssel tekeri a labdát a jobb felső sarok fölé. A vendégszektorban csak fokozódott a hangulat, percek teltek el úgy, hogy a Stamford Bridge-en csupán a magyar drukkereket lehetett hallani.

Aztán a 70. percben visszaköltözött az élet a hazaiak szektoraiba is: talán nem túlzunk, ha azt írjuk, Morata akkor szerzett vezetést a Chelsea-nak, amikor az kevésbé volt benne a játékban. Persze, a Chelsea-t ezért (is) sorolják a kontinens legjobb csapatai közé. Kepát meg a legjobb kapusok közé: a 83. percben a meccs bravúrját mutatta be Kovács István lövésénél…

Noha az utolsó pillanatig harcolt az egy pontot jelentő gólért a minden elismerést megérdemlő Vidi, a csodaszámba menő egyenlítés elmaradt.

Bár ha jobban belegondolunk, amit a piros-kékek tettek, így is csoda volt.

EURÓPA-LIGA
CSOPORTKÖR, 2. FORDULÓ
L-CSOPORT
CHELSEA (angol)–VIDI FC 1–0 (Morata 70.)

ONLIVE KÖZVETÍTÉS, ÉRDEKESSÉGEK, STATISZTIKÁK ITT!

A CSOPORT MÁSIK MÉRKŐZÉSÉN

BATE Boriszov (fehérorosz)–PAOK (görög) 1–4 (Szkavis 61., ill. Prijovics 6., Léo Jabá 11., 17., Pelkasz 73.)