Auf Wiedersehen, Nationalelf!

"Nálunk nincsenek tartalékok!" – erősködött előzetesen Miroslav Beránek, a cseh válogatott szövetségi kapitányának segédje, nem törődve Európa hangos kacajával. Ô tudja. Ez esetben, figyelembe véve Beránek jól sikerült bemondását, a következőképpen fogalmazunk: a németek elleni, tét nélküli mérkőzésükre a csehek két kivétellel olyan játékosokat neveztek, akik – hogy, hogy nem – eddig történetesen jórészt a kispadon üldögéltek. Jellemző, hogy még Cech helyett is Blazeket állította a lécek közé Karel Brückner, pedig az első számú kapus a legtöbb helyen "szent tehénnek" számít. Aztán kimaradt Nedved, Baros, Poborsky, Koller – az összes pihenőt kapó nagyágyút inkább nem soroljuk fel, mert kell a hely.
Lehet persze a sportszerűséget emlegetni, de az vesse Brückner mesterre az első követ, aki az amúgy is kiszipolyozott csillagait nem próbálná kímélni egy ilyen feszített programú tornán. Gondoljon bárki bármit, a németek óriási lehetőséget kaptak, amelylyel eleinte igen visszafogott tempóban igyekeztek élni. A mérkőzés első negyedórája egyike volt a portugáliai Eb leggyengébb tizenöt perceinek. A németek többet birtokolták a labdát, számos hamvába holt kísérletet hoztak össze meglepően rövid idő alatt, igazán veszélyes helyzetig – egyáltalán: helyzetig – viszont a folyamatos játékot elvétve produkáló csehek jutottak el. Kahn ijedtségénél csak a fájdalma volt nagyobb, a menteni próbáló Kuranyi ugyanis nagy igyekezetében rálépett a lábára.
Bizonyítási vágy ide vagy oda, a német csapat jelentősen motiváltabbnak (vagy csak összeszokottabbnak?) látszott riválisánál. Schweinsteiger egyre gyakrabban állt neki kevergetni, ami ugyan jól állt neki, de eredményre egyelőre nem vezetett. Aztán amikor a Bayern ifjú tehetsége először mutatta meg, mennyire ért az előkészítéshez (is), a gárda esze, Ballack máris olyan pozícióba került, ahonnan egyszerűen kötelező volt káprázatos gólt zúdítania a hálóba…

A labdát addig kevesebbet birtokló csehek észbe kaptak, és néhány hosszú indítás elég volt ahhoz, hogy zavarba jöjjön a Nationalelf védelme. Egy ízben a hátra keveredő Kuranyi eladta a labdát, az akcióból közeli szabadrúgás lett, s már jöhetett is a cseh bajnokság gólkirálya. Az ostravai Heinz nevét gyorsan megtanulta Kahn, mert esélye sem lehetett a meseszép ívben közeledő labda elérésére. Nagyon úgy tűnt, hogy a csehek, amikor kellett, csak megrázták magukat, hiszen a két találat között még tíz perc sem telt el. Az elméletnek ugyanakkor ellentmond, hogy a játékrész hátralévő részében hiába próbálták rázogatni magukat, megint inkább az ő térfelükön folyt az élet – igaz, fontosabb fejlemények nélkül.
A szünet után, ahelyett, hogy egy Rudi Völler által ráncba szedett, újult erővel rohamozó német válogatottat láttunk volna, hatalmas cseh helyzet adta meg az alaphangot. Pedig nem arról volt szó, hogy zseniális támadás villámgyors húzásaival nem tudtak mit kezdeni a bekkek, hanem egyszerűen eladták a labdát a tizenhatos előtt. Játékosai hajmeresztő bizonytalanságát látva Völlernek az adhatott reményt, hogy a riválisok – feltehetőleg a kontrákra spekulálva – eléggé magukra húzták a fekete-fehéreket.
A kontrák nemigen jöttek be, elsősorban a kapkodás miatt – amikor Kahnnak figyelnie kellett, akkor kidolgozott akció futott a pályán. Közben Lokvenc sérülése miatt Brückner "kénytelen volt" Barost beküldeni, a kék-fehér-pirosba öltözött szurkolók legnagyobb örömére. Ugyanők kisvártatva nagyot nyeltek, amint Ballack ismét varázsolt, ám ezúttal a karmester csak kapufáig jutott.
Időközben bejött Poborsky, de jobbára ő is védekezésre kényszerült, a 60. perctől ugyanis Ballackék sohasem látott nyomást gyakoroltak Blazek kapujára. A csehek a legritkább esetben jutottak át a félpályán, csak másodpercekig volt náluk a labda, Schneider pedig csak rugdosta a szögleteket. Hiába volt azonban a nagy nekibuzdulás, Baros egyszer meglógott a túloldalon, és a harmadik meccsén a harmadik gólját szerezte.
A háromszoros Európa-bajnok az egymást követő második tornáján nem élte túl a csoportkört, az utolsó győzelmét továbbra is az 1996-os, Csehország elleni fináléban aratta aranygóllal. ---- 4. perc: A bal oldalon végeztek el szabadrúgást a csehek, a kapu elé ívelt labdába Lokvenc nyúlt bele, ami megzavarta Kahnt. A német kapus csak nehezen tudta megkaparintani a labdát, amelyre Jiránek és Kuranyi próbált lecsapni, Kahnnak meg is fájdult a lába, amikor honfitársa nagy igyekezetében rálépett.
20. perc: Kuranyi a csehek tizenhatosának köríve előtt, a kapunak háttal állva átvette a labdát, majd a felérkező Ballackhoz passzolt, aki kapásból lőtt. A lapos bomba egy védőn megpattanva a kapu fölé szállt.
21. perc: Schneider szerzett labdát a csehek tizenhatosának előterében, majd Schweinsteigerhez passzolt. A fiatal német kapásból visszapöccintette a labdát Ballackhoz, aki bal külsővel, szenzációs mozdulattal kilőtte a jobb felső sarkot.
1–0
30. perc: Lahm a saját tizenhatosa előtt, roppant veszélyes helyen szabálytalankodott Heinzcel szemben. A szabadrúgáshoz a sértett állt oda, és ballal a négytagú sorfal felett a bal felső sarokba tekerte a labdát. Kahn hiába repült, nem volt esélye hárítani a pazar lövést.
1–1
46. perc: A második félidő is Lokvenc helyzetével kezdődött, Plasíl beadása után a hórihorgas csatár az öt és felesről estében lőtt kapura, de Kahn hárított.
53. perc: Schneider cselezett a jobb oldalon, és miután a tizenhatoson belülre húzott, megcélozta a bal felső sarkot. Blazek azonban magabiztosan védett.
57. perc: Lahm a bal oldalról ívelt a kapu elé, Ballack a kaputól nyolc méterre egyedül ugorhatott fel, de Blazek ölébe fejelt.
64. perc: Ballack szánta el lövésre magát 25 méterről, bombája centikkel elkerülte a bal alsó sarkot.
66. perc: Ballack 15 méterről a jobb kapufa tövére lőtte a labdát, amely a gólvonaltól tíz méterre álló Schneiderhez pattant. Ô azonban teketóriázott az üres kapuval szemben, és suta lövése után Blazek ki tudta ütni a labdát.
73. perc: Egy szöglet után tömegjelenet alakult ki a cseh kapu előtt. Wörns fejesét Hübschmann a gólvonalról fejelte ki, a labda Podolski elé pattant, a cserecsatár két méterről Blazekbe lőtt.
77. perc: Baros egy kontra végén két védő között betört a német büntetőterületre, első lövését még hárította Kahn, de a másodikat nem, a liverpooli jobbal, nyolc méterről könnyedén gurított a kapuba.
1–2 ---- A biztos továbbjutás miatt győzelemre "ítélt" német válogatott bízhatott a Csehországgal (illetve jogelődjével, Csehszlovákiával) szembeni Európa-bajnoki statisztikájában. A két gárda a szerdait megelőzően összesen négyszer találkozott egymással kontinenstornán, és a végeredményt tekintve a mérleg három (nyugat)német diadal és egy döntetlen.
A remi rögvest az első randevún megszületett, amikor az 1976-os Eb fináléjában Csehszlovákia 2–2 (Svehlík, Dobiás, ill. D. Müller, Hölzenbein) után tizenegyesekkel legyőzte az NSZK-t, és megnyerte a tornát. Négy évvel később visszavágtak a nyugatnémetek, az A-csoport nyitányán Karl-Heinz Rummenigge góljával nyertek, később pedig elhódították a trófeát. A következő két meccsre 1996-ban került sor, amikor a németek előbb a csoportmeccsek során 2–0-ra (Ziege, Möller), majd a döntőben aranygóllal 2–1-re (Bierhoff 2, ill. Berger) győzték le vetélytársukat, és lettek tornagyőztesek.
Ha volt német–cseh ütközet, akkor mindig az lett az Európa-bajnok, aki jobban jött ki az összevetésből…