Balla János: A futball összetartó közeg, aki szereti a labdarúgást, ilyen eseményt nem hagy ki

– Hány magyar látogatóra számítanak?
– Az egyéni magyar jegyvásárlók száma a Magyar Labdarúgó-szövetségtől kapott, néhány nappal ezelőtti adatok szerint nyolcszáz. Az orosz hatóságok tájékoztatása szerint összesen mintegy hétszázezer külföldi érkezik jeggyel a mérkőzésekre, a kísérőkkel, hozzátartozókkal együtt talán egymillióan is jönnek. Hozzáteszem, ez nem sok ahhoz mérten, hogy orosz részről kezdetben másfél millióra számítottak.

– Minek tudható be a kisebb érdeklődés?
– Talán azért jutott belépőhöz kevesebb külföldi, mert az oroszok gyorsan, és nagy számban vásároltak belőlük.

– Nem azért, mert a nyugati világ egy ideje távolságtartással, gyanakvással figyeli Oroszországot?
– Ezt nem állítanám. A futball összetartó közeg, aki szereti a labdarúgást, ilyen eseményt nem hagy ki. A napokban utaztam Budapestről Moszkvába, a gépen már sok világbajnoki szurkolót láttam. Túlzásnak érezném, ha politikai nyomás érné Oroszországot a futball-világbajnokság kapcsán.

– Mégis azt látjuk, hogy a nyugat-európai politikai vezetők közül néhányan bojkottálják az eseményt.
– Másnak a nevében természetesen nem tudok nyilatkozni, sajnálom, hogy ilyen elhatározásra jutottak. Egyéni döntés, hogy valaki részt vesz-e vagy sem.

– Politikai szempontból milyen jelentősége van a világbajnokságnak Oroszország számára?
– Megmutathatja, hogy vezető hatalom a sport területén, képes megrendezni a világ második legnagyobb eseményét, ha az olimpiai játékokat tesszük az első helyre. Oroszországról a vb a külvilág felé olyan sportdiplomáciai képességet jelez, amely részben mérsékli az országot időnként érintő vádakat.

– Egyfajta gazdasági erődemonstráció ez?
– Nem mondanám. Oroszország nagyon sok sporteseménynek ad otthont, szinte minden hónapban. Azért ez egy száznegyven-százötven milliós ország, a sportnak óriási a hagyománya, akár a téli, akár a nyári sportok területén számos rendezvényen bizonyította szervezési rátermettségét.

– Mit értett azon, hogy a vb segíthet mérsékelni az Oroszországot illető vádakat?
– Vannak, például, vádak, amelyek a sport tisztaságára vonatkoznak, és az orosz illetékesek részben el is ismerték, előfordultak szabálysértések. A világbajnokság azonban segíthet igazolni, hogy Oroszország szavahihető, megbízható a sport területén. Új sportminisztert neveztek ki, az olimpiai bizottság vezetői kicserélődtek, a megújhodás is ezt a folyamatot erősíti.

– Plusz feladatot ró a nagykövetre az országban rendezendő világbajnokság?
– Elsődleges felelősségünk, hogy az eseményre érkező magyar állampolgárok biztonságos körülmények között utazzanak ki a helyszínre, és vegyenek részt a mérkőzéseken. Ez ügyben legalább fél éve egyeztetünk az orosz szervezőkkel, a magyar külképviseletekkel és a Magyar Labdarúgó-szövetséggel. Ha valami rendkívüli fejlemény történik, és az magyar állampolgárt érint, azonnal tudnunk kell neki segítséget nyújtani.

– Milyen rendkívüli fejleményre gondol?
– Baleset, rosszullét vagy olyan esemény, amely rendőri intézkedést igényel. Remélem, ilyen nem következik be, de nekünk muszáj készen állnunk.

– A nagykövetség honlapján elérhető, világbajnokságra közzétett konzuli tájékoztatóban felhívják a figyelmet arra, hogy „Oroszország a terrorizmus tekintetében magas rizikófaktorú országnak számít.” Ez mit jelent?
– Aki figyelemmel követi az oroszországi történéseket, tudja, gyakran előfordul, hogy az orosz biztonsági szolgálatok terrorelhárító akciókat hajtanak végre, főleg a nagyvárosokban és Oroszország déli területein. Az orosz hatóságok is tisztában vannak vele, hogy a terrorveszély állandó kihívás az orosz belpolitikára nézve, éppen ezért nekünk is fontos tájékoztatni a szurkolókat és számolni a fenyegetéssel.

– Hogyan jellemezné a magyar–orosz sportkapcsolatokat?
– Oroszországban évente ötszáz nagyobb sportrendezvényt tartanak, melyek közül száz kiemelt jelentőségű. Ezeken az eseményeken ezernél is több magyar sportoló vesz részt. Intenzív az érintkezés, például, a magyar sikersportágnak számító vívásban vagy sportlövészetben, a 2017-es budapesti vizes világbajnokságra pedig több orosz sportvezető is ellátogatott, részben annak betudhatóan, hogy a Magyarországról kialakult pozitív kép megnyilvánul a sport területén is.

– És ne felejtsük ki a cselgáncsot sem… Politikai gesztusként is felfogható, hogy a Nemzetközi Cselgáncsszövetség tiszteletbeli elnökeként Vlagyimir Putyin orosz elnök elutazott a tavalyi budapesti cselgáncs-világbajnokságra?
– Személyes indíttatásból, magánemberként is el szokott menni ilyen eseményekre, de a magyarországi látogatásával valószínűleg az utóbbi években kialakult magyar–orosz viszonyt is értékelte.

– Milyen kép él az oroszokban Magyarországról?
– Azt tartják róla, főként a politikai hullámverések időszakában, hogy olyan ország, amely kiáll a nemzeti érdekei mellett, szavahihető, képes önállóan cselekedni, ugyanakkor lojális a szövetségeseivel.

– És a politikától elvonatkoztatva, a hétköznapi emberek szemében?
– A finom magyar borokat, magyar ételeket sokan ismerik, újabban a turizmus, különösen a gyógyturizmus, termálturizmus lendült fel. Ami a futballt illeti, Puskásra sokan emlékeznek, de a Vasas, az FTC és a Honvéd neve is ismerősen cseng az oroszoknak.

– A szovjet megszállás és negyvenévnyi szovjet befolyás rányomja még a bélyegét a két nép viszonyára?
– Oroszországban is tisztában vannak azzal, hogy mi történt a múltban. A politika oldalán ezeket a drámai, tragikus eseményeket feltárták, bocsánatot kértek a magyar nemzettől. Borisz Jelcin elnök egyszer, Vlagyimir Putyin elnök kétszer is megtette. Most már a történészek dolga rekonstruálni, hogy pontosan mi és hogyan történt. A hétköznapi emberek szintjén korosztályfüggő a kérdés. Aki a régi időkben szocializálódott, természetesen nem változik már meg. Egyetértek azokkal, akik szerint több nemzedéknyi időre van szükség a tudati átalakuláshoz, például az ezerkilencszázötvenhatban történt tragikus események feldolgozásához.

– A múlt rendbetétele szempontjából nem tartja visszásnak, hogy az Oroszország–Szaúd-Arábia nyitó mérkőzés helyszínéül szolgáló moszkvai Luzsniki Stadion előtt még ma is Lenin hatalmas bronzszobra magasodik?
– Nem csak ott van Lenin-szobor, Oroszországban sokfelé látható még. Régóta nyílt vita folyik itt arról, hogy mi legyen ezekkel az emlékművekkel vagy éppen a Lenin-mauzóleummal. Az itteni rendszerváltozás után úgy tűnt, lecserélik a szobrokat, végül a politika úgy döntött, hogy maradjon minden a helyén. Oroszország vállalja, hogy ez is a történelme része, ahogy a Romanov cári dinasztia emlékeit is megőrizte. Ez persze nem jelent kötődést ideológiai alapon Leninhez. Része az orosz létnek, de nem része az orosz értékrendnek.