Vb 2026: új lebonyolítási rendszer, furcsa ötletek színesíthetik a tornát

 

Alig ért véget a katari világbajnokság, a figyelem máris a 2026-os tornára összpontosul. Nem véletlen, hiszen az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közös szervezésében rendezendő viadal az eddigi legnagyobb vállalás lesz a vb-történelemben. Korábban még sohasem fordult elő, hogy három országnak ítéljék oda a rendezést – 2002-ben Japán és Dél-Korea is úttörőnek bizonyult ebben az értelemben –, ráadásul a résztvevők száma jelentősen emelkedik. Az 1998-as franciaországi seregszemlén küzdött először, Katarban pedig utoljára 32 válogatott a trófeáért, 2026 nyarán már 48 csapat áll rajthoz. S amíg nem lehet tudni, ez hogyan befolyásolja a színvonalat, az mindenképpen pozitív változásként értékelhető, hogy a világbajnokság a télből legalább visszakerül a nyárba.

HÁROM PLUSZHELY EURÓPÁNAK

Annak ellenére, hogy a résztvevők létszáma a másfélszeresére emelkedik, Európából csak hárommal több válogatott juthat ki a tornára. Amíg Katarban tizenhárom képviselhette a kontinenst, 2026-ra tizenhat kvalifikálhat. A létszámemelkedés tehát nem jelenti, hogy Európából sokkal könnyebb lenne kijutni a világbajnokságra, a magyar válogatott esélyei sem ugrottak meg jelentősen. Az szinte biztosra vehető viszont, hogy az eddigi lebonyolítási módszer átalakul. Amíg a katari világbajnokságra tíz 5-6 csapatos csoportban küzdöttek a résztvevők, és a pótselejtezőhöz a Nemzetek Ligájából is csatlakoztak ketten, a több kvalifikációs hely más szisztémát tesz szükségessé. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) várhatóan január 25-én rántja le a leplet az új struktúráról. A L'Équipe információja szerint a 2025 márciusában induló világbajnoki selejtezőt illetően a kevesebb mérkőzés a cél, ezért tizenkét 4-5 csapatos csoport várható, illetve megnőhet a szerepe a Nemzetek Ligájának, amely több pótselejtezős helyet adhat.

Az ötlet hátterében az áll, hogy olyan együttesek küzdjenek meg egymással, amelyek nagyjából azonos szinten állnak, topcsapatok és a jóval gyengébbek párharcai ugyanis a televíziónézőket és a stadionba kilátogatókat sem hozzák lázba különösebben. A pontos lebonyolítási formáról az UEFA végrehajtó bizottsága dönt Nyonban, az viszont már nem kérdés, hogy Oroszország a 2026-os világbajnokság selejtezőjében sem vehet részt, mert a szervezet a háborús helyzet miatt kizárta. A magyar válogatott szempontjából nehéz megítélni, mennyire lesznek pozitívak a változások. Az mindenképpen örvendetes, hogy Marco Rossi szövetségi kapitány együttese a Nemzetek Ligájában megőrizte helyét az A-ligában, mert a pótselejtezős helyek elérésére onnan nagyobb esély kínálkozhat, ezt a bravúrt azonban még egyszer meg kell ismételnie, mivel az NL következő kiírása a 2024-es Európa-bajnokság selejtezőjéhez kapcsolódik, nem a világbajnokságéhoz.

 

ÓCEÁNIÁBÓL BIZTOSAN LESZ KIJUTÓ

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2017. március 30-án döntött a 2026-os világbajnokság kvalifikációs helyeinek eloszlásáról. A létszámemelkedés legnagyobb nyertese az Óceániai Labdarúgó-szövetség (OFC) és a Dél-Amerikai Labdarúgó-szövetség (CONMEBOL). Az OFC a világbajnokságok történetében még sohasem kapott garantált helyet a tornán, a selejtező nyertese mindig interkontinentális pótselejtezőre kényszerült a kijutásért, most azonban a 48 résztvevőből egyet garantáltan a szervezet delegál. A CONMEBOL tíz résztvevő országa azért örülhet, mert a biztos kijutást érő helyek száma négyről hatra emelkedett, ami azt jelenti, hogy a selejtezőben induló válogatottak hatvan százaléka (!) biztosan ott lesz a világbajnokságon, dél-amerikai országként tehát kis túlzással nehezebb lemaradni a vb-ről, mint kijutni.

Az Ázsiai Labdarúgó-szövetség (AFC) a korábbihoz képest két pluszhelyet kapott, a negyvenhét országból nyolc lehet ott a 2026-os tornán, az Afrikai Labdarúgó-szövetség (CAF) kvótáinak száma csaknem megduplázódott, ötről kilencre emelkedett, a kvótákért 54 nemzet száll harcba. A világbajnoki selejtezősorozat észak- és közép-amerikai zónája (CONCACAF) a három rendező ország garantált kvótája mellett három fix helyet kapott, a rendező térségének tehát legalább hat résztvevője lesz. A fennmaradó két hely interkontinentális pótselejtezőn talál gazdára. Európa ebben a tekintetben nincs érintve, minden más tagszövetség egy kvótát kapott, a rendező CONCACAF kettőt. A mérkőzéseket így hat csapat vívja egymással, és a három nyertes jut ki a világbajnokságra, a pontos lebonyolítás, a mérkőzések időpontja viszont még nem dőlt el, később határozzák meg. A selejtező indulásának dátuma sem fix még több helyen. Leghamarabb, márciusban Dél-Amerikában szállnak versenybe a csapatok a kijutásért (Ecuador 3 pontos levonással indul, mert az előző selejtezősorozatban jogosulatlanul szerepeltette Byron Castillót), októberben rajtol az ázsiai selejtező, a CAF, CONCACAF és OFC esetében viszont még nem született döntés ez ügyben.

TIZENEGYESRÚGÁSOK A CSOPORTKÖRBEN?

A 2026-os világbajnokság 48 kijutó országának esetében releváns kérdés, hogyan alakul át a lebonyolítás. A katari vb-n nyolc négyes csoportban zajlott a küzdelem, az első két válogatott jutott a nyolcaddöntőbe, összesen 64 mérkőzést játszottak a csapatok. Tizenkettővel több indulóval teljesen más struktúrára van szükség, a FIFA ezért 2017 januárjában Gianni Infantino elnök vezetésével arról határozott, hogy a csapatok 16 hármas csoportban kezdjék a küzdelmeket. Mindegyik csoportból két továbbjutó lesz, elérve ezzel a korábban megszokott 32-es mezőnyt, innentől kezdve pedig a kieséses szakasz következik. Az éremszerzéshez tehát továbbra is hét összecsapás vezetne a tornán, amelynek időtartama ugyanúgy legfeljebb 32 nap lenne, mint korábban, az összes mérkőzésszám pedig 64-ről 80-ra emelkedne.

Mindez azonban csak a keretét adja a lebonyolításnak, pontos menetrend még nincs. A vita jelenleg is zajlik arról, hogy a csoportokban pontosan hogyan legyenek a mérkőzések, még az sem zárható ki, hogy a tizenhat háromcsapatos csoport helyett négy tizenkettes vagy két külön 24-es blokkot készítenek, amelyekben az összecsapások az 1994-es világbajnokság selejtezőjéhez hasonlóan zajlanának, azaz a hat négyes csoport első két helyezettje mellett a négy legjobb csoportharmadik jut tovább a kieséses szakaszba, és a tervezett 80 helyett 104 mérkőzést rendeznének. Szintén felvetődött, hogy a csoportban játszott döntetlenek esetén is tizenegyesrúgásokkal fejeződjenek be a mérkőzések. Ezzel meg lehetne akadályozni, hogy a csapatok szándékosan döntetlenre játsszanak, hogy kiejtsék egy ellenfelüket.

„A hármas csoportokban nagy az esélye a kevés gólos mérkőzéseknek, és hogy a második találkozóján több csapat szándékosan döntetlenre játszana  – mondta      Marco van Basten a FIFA technikai igazgatójaként a Sport Bildnek. – Ennek kivédésére tizenegyesrúgásokkal fejeződnének be az ikszes mérkőzések, de a rávezetést is el tudnám képzelni. Az észak-amerikai profi ligában már volt példa hasonlóra, a játékosok huszonöt méterről rávezethetnék a labdát a kapusra, aki a tizenhatos vonaláig szabadon mozoghat, hogy védje a lövést. A nézőknek ez kifejezetten látványos lenne. Szóba került az is, hogy a mérkőzések utolsó tíz perce tiszta játékidő lenne, kiküszöbölve ezzel az időhúzást, a sárga lapok helyett pedig az érintett játékosnak öt vagy tíz percre el kellene hagynia a pályát.”

Hogy az ötletekből mi valósulhat meg, egyelőre nem tudni, annyi bizonyos, hogy a FIFA teszteli a javaslatokat, és ez alapján hozza meg döntését. A rendező városok listája viszont végleges, az Egyesült Államokban Atlanta, Boston, Dallas, Houston, Kansas City, Los Angeles, Miami, New York, Philadelphia, San Francisco, Seattle, Kanadában Toronto és Vancouver, Mexikóban Guadalajara, Mexikóváros és Monterrey ad otthont a találkozóknak.