Kis portugál Eb-történelem

A bűvös hatos

Kissé nehezen lendültek bele a portugálok a kontinenstornák küzdelmeibe: az első hat Eb-re nem tudták kvalifikálni magukat. Az első kiírásban a későbbi döntős jugoszlávok, a másodikban – egy megismételt mérkőzés után – a bolgárok jelentették a végállomást. Ezután a csoportrendszerű selejtezőkkel gyűlt meg bajuk: az 1968-as tornára újfent a bolgárok, az 1972-esre a belgák miatt nem jutottak ki, a következő két kiírásban pedig meg kellett elégedniük a csoport harmadik helyével.

Elsőre érem

Az 1984-es franciaországi Eb-re a selejtezőcsoportban a szovjetektől elszenvedett 5–0-s zakó ellenére is kijutottak. A Benfica, Porto vegyes csapat zöme életének legjobb formáját éppen a kontinenstornán hozta, olyan korszakos klasszisok parádéztak a versengésen színeikben, mint Fernando Chalana vagy Rui Jordao. Minden elmond egyébként róluk, hogy a későbbi győztes franciák is elismerték, hogy legyőzték ugyan a portugálokat az elődöntőben, de nem voltak jobbak a vesztesnél. Nem parádézott éppen a portugál nemzeti csapat a torna előtt, ennek megfelelően a szövetségi kapitány, Fernando Cabrita mellé (fölé?, alá?) odaállították José Augustót, Antonio Oliveirát és António Moraist is. Az ilyesmi általában nem vezet jóra, de ezúttal működött a rendszer. A tornán négyesükben egy döntetlennel és a címvédő NSZK-val kezdtek, szintén egy pontot szereztek a spanyolok ellen, majd Nené kései találatával legyűrték a románokat. A mesés karmester, a torna Michel Platini mögötti legjobbja, a szuperpengés (szét is rúgták a románok) megoldásairól közismert Chalana, a megtáltosodó Sporting-ék, Rui Jordao, a karakteres középpályás, Carlos Manuel, a két veszélyes támadó, Fernando Gomes és Diamantino, valamint a csoportmérkőzéseken gólt sem kapó Bento – Joao Pinto, Lima Pereira, Eurico, Álvaro Magalhaes ötös fémjelezte csapat a döntőbe jutásért ugyebár a franciákkal vívott meg. Sokáig jól álltak, vezettek is, ám a tartaléksorból előlépett balhátvéddel, Jean-Francois Domergue-gel nem bírtak, aki duplájával lefőzte őket.

Aranygeneráció – bronzzal és ezüsttel

Két év múlva viszont a vb-n csúnyán lebőgtek, aztán legközelebb csak 1996-ban csatlakozhattak az Euro-járathoz. A Rui Costa, Joao V. Pinto és Luís Figo nevével fémjelzett, korosztályos válogatottként roppant sikeres „aranygeneráció” Angliában már a legjobb nyolc között búcsúzott, de négy év múlva egészen az elődöntőig jutott. Sőt, ott a Vítor Baia – Abel Xavier, F. Couto, J. Costa, Dimas – Costinha, Vidigal (Paulo Bento) – S. Conceicao, Rui Costa (J. V. Pinto), Figo – Nuno Gomes összeállítású gárda csak máig vitatott körülmények között kapott ki a franciáktól! Igaz, a vitákat főleg a portugálok gerjesztik, de annyi bizonyos, hogy egyáltalán nem voltak rosszabbak a későbbi győztesnél.

Görögfrász

A 2004-es, hazai rendezésű Eb-re egyértelmű esélyesként készültek, hiszen a nagy generáció oszlopai (F. Couto, Rui Costa, Figo) még erejük teljében voltak, akik a tehetséges fiatalokkal (Simao Sabrosa, Cristiano Ronaldo, Ricardo Carvalho) és a topligás klasszisokkal (Pauleta, Maniche, Deco, Jorge Andrade) kiegészülve egy igazán ütős csapatot alkottak. Élükre a 2002-ben világbajnoki aranyat nyert Brazília szövetségi kapitányát, Luiz Felipe Scolarit nyerte meg a szövetség, ennek ellenére kezdésként kikaptak a görögöktől, de nyögvenyelősen csak elküzdötték magukat a fináléig. A várva várt mérkőzésen azonban Figóék – egész Portugáliát mély gyászba borítva – újabb vereséget szenvedtek a görögöktől.

Ez lesz az igazi aranygeneráció?

„Bár Portugáliában a Figo és Rui Costa nevével fémjelzett, kétszeres ifjúsági világbajnok korosztálytól várták a nagy áttörést a világ- és Európa-bajnokságokon, meglehet, csak utódaik viszik véghez a nagy öregek küldetését – prófétáltuk a 2008-as kontinenstorna előtt. – Scolari szövetségi kapitány és legénysége a legutóbbi Európa-bajnokságot ezüstéremmel, a világbajnokságot egy negyedik hellyel zárta. Bár az aranygeneráció utolsó mohikánja, Figo is elbúcsúzott a válogatottól, ha C. Ronaldo hozza angliai formáját, a portugálok most sem úszhatják meg érem nélkül.” Végül azonban hiába nyerték meg csoportjukat, a németek a következő körben csúnyán kibabráltak velük, akárcsak a vb bronzmérkőzésén előtte.

Egy újabb vb-kudarc után

A 2010-es vébén is a csoportkör után búcsúztak, a későbbi győztes spanyolok ellen, ám kilátástalan játékkal. A balul kezdődő Eb-selejtezők elején menesztette a szövetség a közös hangot C. Ronaldóval egyre kevésbé találó Carlos Queirozt, és utóda az egykori munkás középpályás, Paulo Bento lett. Aki kivitte az Eb-re fiait, még ha csak pótselejtezőn keresztül is, és mivel nem sokban változott 2010 óta a nemzeti csapat (Carvalho és José Bosingwa számkivetett lett, Simao Sabrosa, Deco, Tiago Mendes és Liédson kikopott a keretből vagy visszavonult a válogatottságtól), hasonló eredményre számíthatnak: búcsú a negyedik mérkőzés után.